Szlovák vasbeton a romatelep ellen

Szlovákia mindegyik kormánya azt ígérte, hozzálát a „társadalmi együttéléshez alkalmazkodni képtelen” lakosság gondjainak a rendezéséhez. Ám konkrét lépésekre végül egyik sem szánta el magát – panaszolta Juraj Bado. Az észak-közép-szlovákiai Ruttka városka alpolgármestere ezzel magyarázza, hogy az önkormányzat a napokban úgy döntött, a romatelep és a városszéli lakótelep, illetve óvoda és szociális otthon közé egy két és fél méter magas vasbetonfalat húz, így teremt biztonságot gyerekeknek és időseknek, illetve a környéken élő polgárainak. <div id="_mcePaste" class="mcePaste" style="position: absolute; left: -10000px; top: 0px; width: 1px; height: 1px; overflow: hidden;">Szlovák vasbeton<br /> a romatelep ellen</div>

Nem a magyar könyvekre. A szlovák oktatási minisztérium a szlovák történelemkönyveket fordíttatja magyar nyelvre, s nem engedélyezi a szlovákiai magyar történészek által készített tankönyvek használatát, amelyeket a korábbi nemzeti párti miniszter, Ján Mikolaj tiltott ki a magyar iskolákból. A tárca azzal érvel, hogy a Kovács László, Simon Attila és Simon Beáta történészek nevével fémjelzett tankönyvek „nem kompatibilisek az érvényes központi tantervvel”. Simon Attila történész szerint ez azért lehetséges, mert „a tantervek nem kompatibilisek a szlovákiai magyar diákok, szülők és iskolák igényeivel”.

Milan Mazúr polgármester a határozatot a „lehető legrövidebb időn belül” végre is akarja hajtani, nem kíván azon vitatkozni, hogy az önkormányzat döntése diszkriminatív jellegű vagy sem, a város vezetői egyszerűen nem látnak más kiutat „az összeférhetetlen közösség elkülönítésére”.
A turóci régió egyik központjának számító Ruttka város lakói és vezetői a kelet-szlovákiai Eperjes, Nagymihály és Homonna példáját követve döntöttek a fal építése mellett. A keleti régiókban az előző szocialista-nacionalista Fico-kormány idején jelentek meg a falak, amely ellen akkor több emberi jogi szervezet is tiltakozott, s az ellenzéki pártok is szegregációról beszéltek, amely nem jelent megoldást a roma közösségek gondjainak kezelésére. Az oktatást, a munkahelyteremtést és a lakásviszonyok javítását nevezték az integráció útjának. A ruttkai falépítést viszont most nem nevezi sem diszkriminációnak, sem szegregációnak Miroslav Pollák, a kormány romaügyi biztosa, mondván, „falakat mindenütt építenek, Pozsonyban is sok van belőlük”. A hivatal egy másik munkatársa, Iveta Duchonová szerint „semmi jele annak, hogy a város részéről bármilyen intézkedés a romák diszkriminációjának a szándékával történt volna”, azt, hogy a helyi roma közösség fal helyett „lakható lakások építését” kéri a városi önkormányzattól, nem kommentálta. Ehelyett arról egyeztetett a várossal, hogy a fal megépülése után, annak romatelep felőli részén játszóteret építhetne az önkormányzat a roma gyerekeknek, amelynek költségeihez a kormányhivatal is hozzájárulna.
Az Emberek a Rasszizmus Ellen Polgári Társulás felháborítónak tartja az esetet, ahogy a kormánykörök magatartását is. Az emberi jogi aktivisták újra arra figyelmeztetnek – ahogy tették ezt sokszor Robert Fico kormányzása idején is –, hogy Szlovákia a 2007–2013-as EU-s költségvetési időszakra 200 millió eurót kapott a roma közösségek felzárkóztatására, de ebből az összegből a mai napig szinte egy centet sem hívott le az ország.