Titkosszolgálatok a vetőmag nyomában

Felbecsülhetetlen kárt okozhattak hazánknak azok a multinacionális cégek, amelyek génmódosított (GMO) maggal szennyezett vetőmagot adtak el a gyanútlan hazai gazdálkodóknak, akik azt el is vetették. Ezért az ügyben akár a titkosszolgálatok igénybevételével is ki kell deríteni, hogy mindez véletlenül vagy szántszándékkal történt-e – mondta Font Sándor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tegnapi ülésén.

Dénes Zoltán
2011. 07. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csaknem 700 hektáros területen rendelte el a hatóság a termény kitárcsázását és megsemmisítését, miután a vizsgálatok kiderítették, hogy az érintett területeken génmódosított vetőmaggal szennyezett szóját és kukoricát vetettek el a gyanútlan gazdák – derült ki az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tegnapi ülésén. A képviselők az érintett multinacionális cégek, a Monsanto és a Pioneer mindenre kiterjedő számonkérését követelték a szakhatóságot felügyelő államtitkár-helyettestől.
Félő, hogy gazdasági stratégiai megfontolás húzódik meg a történések mögött, hiszen hazánk stratégiai kérdésként kezeli GMO-mentességének megőrzését – hangsúlyozta Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke a testületi ülésen azután, hogy Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszámolt arról: az agrárszakhatóság mintegy 700 hektáros területen megsemmisítette a terményt, mivel azt GMO-szennyezettnek találta.

*

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal idén eddig 270 vetőmagtételt vizsgált meg, amelyből tíz GMO-szennyezett volt. Országos szinten összesen 700 hektáron kellett a terményt kitárcsáztatni, ennek költségeit a forgalmazókra hárítják. Ebből 250 hektáron szóját, a többi közel 450 hektáron pedig kukoricát vetettek el. A helyettes államtitkár beszámolója szerint a termelők jóhiszeműen vásárolták meg és vetették el a szennyezett vetőmagokat. Mint mondta, eddig minden esetben a pollenszórás előtt sikerült fellelni a GMO-s növényeket, így a környezet nem szennyeződött.
Font Sándor rávilágított: a gazdasági kár óriási lehet, ha nem tudjuk egyértelműen megnevezni a felelősöket és kizárni annak gyanúját, hogy máshol is előfordulhattak ilyen jellegű szennyezések. Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca politikai államtitkára éppen a közelmúltban jelentette ki: a vetőmagpiacot uraló három-négy multinacionális cégnek el kell fogadnia, hogy az ország más irányban halad, mint amit ők diktálnának, olyan utat jár, amelyen a hagyományos, minőségi növények termesztése a kiemelt cél, nem pedig a génmódosított fajtáké. Font Sándor szerint e stratégiát megalapozza az a tény is, hogy GMO-mentességet bizonyító dokumentum nélkül uniós kereskedők már át sem veszik a gazdáktól a terményeket. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke elengedhetetlennek nevezte a bűnösök megnevezését, mivel a forgalmazók magatartása a teljes magyar gazdaságnak kárt okozott. – A simlist meg kell nevezni és példaértékűen meg kell büntetni – fogalmazott Jakab István, aki arra is rámutatott: éppen az ilyen vetőmag-fajtatulajdonos cégek azok, akik kvázi behajtóként zaklatják a gazdákat – akik egyébként semmilyen jogi kapcsolatban nem állnak velük –, hogy fizessék meg nekik a vetőmag-használati licencdíjakat. Sárringer-Kenyeres Tamás kereszténydemokrata képviselő sem zárta ki a szándékosság gyanúját, ami miatt szerinte is a lehető leggyorsabban és a legszélesebb körben kellene lefolytatni a különböző eljárásokat. A honatya kitért arra is, hogy ez esetben a csalás bűntettének gyanúja is felmerülhet, hiszen GMO-mentesként adták el a szennyezett vetőmagot.
A bizottsági tagok határozott kérésére Bognár Lajos elárulta: a GMO-s vetőmagok fajtatulajdonosai a Monsanto és a Pioneer cégek. Minden vizsgált és kifogásolt tétel külföldről származott és GMO-mentes megjelöléssel érkezett hazánkba. Mint mondta, az élelmiszer-biztonsági hatóság a társszervek bevonásával már azt is kiemelten vizsgálja, hogy a szóban forgó tételek véletlenül vagy szánt szándékkal kerültek-e a hazai piacra.
Györffy Balázs fideszes képviselő kitért arra is, hogy a magyar törvény egyértelműen leszögezi: hazánkban tilos génmódosított növényt termeszteni. Ezért – világított rá – az a cég, amely ezt hazánkban figyelmen kívül hagyja, alapvetően kérdőjelezi meg jogrendünket. Javaslatot tett egy olyan törvénymódosításra, amely szankcióként az ilyen esetekben minimum tíz évre eltiltaná az érintetteket tevékenységük gyakorlásától és minimum elrettentő mértékű büntetéseket helyezne kilátásba. Azt is fontosnak nevezte, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium teljes apparátusával álljon ki a – most bizonyára igen nehéz helyzetbe került – termelők mellett és akár jogi segítségnyújtással is érje el, hogy a kárt okozó cégek teljes mértékű kártérítést nyújtsanak a gazdáknak, akik idén az érintett területekről nem tudják betakarítani a terményt, s az így elmaradt árbevétel után nyilván nyereséget sem tudnak realizálni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.