Visszavehető állami földek

Precedensértékű lehet a Legfelsőbb Bíróság június elején született ítélete, amely semmisnek nyilvánított egy, az állam számára előnytelen földbérleti szerződést. Információink szerint a kormány ez alapján felülvizsgálhatja a rendszerváltás utáni években kötött összes földbérletet. Több tucat céget, több tízezer hektárt érint ez az intézkedés.

Dénes Zoltán
2011. 07. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jogerősen is semmisnek nyilvánította a Legfelsőbb Bíróság a Bükki Nemzeti Park és a Mariano Kft. között 1995-ben kötött földhaszonbérleti szerződést. Ezért az olasz tulajdoni hátterű cégnek viszsza kell adnia a nemzeti parktól bérelt 4300 hektárnyi szántót és legelőt az államnak. Az ügy precedens- értékű lehet, hiszen a nemzeti parkok 1990 és 1995 között számtalan ilyen, az állam számára előnytelen szerződést köthettek, feltételezhetően több tízezer hektár termőföldre vonatkozóan. Úgy tudjuk, a kormány így is kívánja kezelni a helyzetet, hiszen amennyiben a szóban forgó társaságok – amelyek szinte ingyen gazdálkodhatnak az állami földeken – kénytelenek visszaadni az érintett területeket, az elősegítheti a kormány birtokpolitikai céljainak megvalósulását is. Mindemellett a vitatott esetekben felmerül a tisztességtelen piaci előnyhöz jutás és a burkolt állami támogatás gyanúja is. Azok a társaságok, amelyek a piaci ár töredékéért bérelhetik a termőföldet, gazdasági előnyhöz jutnak versenytársaikkal szemben, az uniós szabályok szerint pedig az ilyen bérleti szerződések akár burkolt állami támogatásnak is minősülhetnek.
A Mariano Kft. esete kiemelkedően fontos. A társaság hektáronként nulla és 100 forintos díjért vehette használatba az állami földterületeket, ráadásul úgy, hogy szerződéskötéskor a hatályos törvényeket sem vették figyelembe. A megállapodás 1995-ös aláírásakor csak 10 évre adhatták volna bérbe a földeket, ám a szerződésben 20 éves időtávot állapítottak meg. A fentiek miatt 2001-ben a Bükki Nemzeti Park kérte a bíróságtól a szerződés semmisé nyilvánítását. Érdekesség még, hogy a Dél-borsodi Állami Gazdaság felszámolója azzal a feltétellel adta állami tulajdonba a 4300 hektárnyi mezőnagymihályi védett területet, hogy azt a Mariano Kft. bérletébe adják tovább. Így kerültek erdők is a céghez.
A Mariano Kft. ellen a nemzeti park pert indított, amelyben a szerződés érvénytelenségének kimondását kérte a bíróságtól. A Fővárosi Bíróság tavaly januárban kihirdetett elsőfokú ítéletében kimondta: az 1995-ben kötött haszonbérleti szerződés eleve érvénytelen, azt érvényesnek tekinteni visszamenőlegesen sem lehet. Közben a Mariano Kft. csaknem egymilliárdos követelést nyújtott be főként kártérítési alapon, amit a bíróság jogalap hiányában elutasított. Az olasz tulajdoni hátterű társaság fellebbezett az első-, majd a másodfokú ítélet ellen is, s így az eset átkerült a Legfelsőbb Bírósághoz. Itt Szűcs Péter szóvivő megkeresésünkre elmondta: ítéletük szerint a felek között 1995. június 29-én megkötött haszonbérleti szerződés érvénytelen. A bíróság kötelezte az alperest, hogy az érintett ingatlanokat ingóságaitól kiürítve adja vissza a felperes birtokába.
Lapunk úgy tudja, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkársága az ítélet alapján arra utasította a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt mint az uniós és hazai agrártámogatások kifizető ügynökségét, hogy szólítsa fel a Mariano Kft.-t arra, fizesse vissza a területalapú támogatásokat, mivel nem volt jogosult az érintett földek használatára. A szóban forgó öszszeg akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.