A vőfély menetrendje

Vasúti forgalmista, szombatonként hivatásos vőfély Klotz Péter, Szőlősgyörök polgármestere. Ráadásul a két helyi kocsmába is be-beül, hogy tájékozódjon az emberek problémáiról.

Klotz Péter tiszteletdíjas polgármester. Forgalmistaként fordulószolgálatba jár, azaz tizenkét órát dolgozik, huszonnégyet pihen, tizenkettőt dolgozik, negyvennyolcat pihen. Az éjszakai szolgálat este fél hétkor kezdődik, s másnap reggel hétig tart. Ilyenkor egyedül van, a forgalomszervezés (bemondás, vonatfogadás és -indítás, pénztári munka) is hozzá tartozik, ő adja ki a jegyeket az utasoknak. Nyáron „pörög” a Balaton, szinte 15-20 percenként mennek a vonatok, így nagy felelősséggel jár a szolgálat. Télen este tizenegy és hajnali négy között szünetel a forgalom, olyankor 50 százalékos pénzért egyfajta pihenőidőben dolgoznak.

Éjszakai szolgálat után a forgalmista polgármester Balatonboglárról hazaautózik Szőlősgyörökre, majd bemegy a polgármesteri hivatalba. Aláírja az előkészített iratokat, és megbeszéli a fontosabb témákat az ügyintézőkkel. Ottjártamkor a művelődési ház felújításáról és adóügyi kérdésekről esett szó. Érdekelt, hogy mi a véleménye a vasút racionalizálásáról, a kis forgalmú szakaszok felszámolásáról.

– Az a baj, hogy nem jó helyen kezdik a gazdaságosság felé tett lépéseket. Például ugyanakkora az ellenőrző egység, mint a végrehajtó szolgálat. Mivel az utóbbi csinálja a pénzt, s mi vagyunk kapcsolatban az utasokkal, az igényekről is be tudnánk számolni. De velünk nem beszélnek erről, nem kíváncsiak a véleményünkre. Szerintem ahhoz, hogy visszacsábítsák az embereket a vasútra, meg kellene reformálni a menetrendet. Minél több vonatot indítani, amelyek – amikor igény van rá – menetrendszerűen közlekednek. A balatoni vonalon például már réges-rég mindenhol ütemes menetrendnek kellene lennie. Ez azt jelenti, hogy minden órában és ugyanabban a percben megy az állomásról egy vonat felfelé, a másik szerelvény pedig más, de szintén azonos időpontban lefelé. Ezt már bevezették a váci, esztergomi vonalon, s tudomásom szerint 120 százalékkal nőtt a kereslet rá. Persze az elavult vonalakat fel kellene újítani.

Elmondja, hogy miközben a sínpálya darabokban van, több milliárd forintot fektettek bele a központi forgalomirányításba. Ez olyan, mintha „a Kékes televíziót egy JVC távirányítóval szeretné irányítani valaki”. Az irányítórendszer tökéletes, de maga a felépítmény elhasznált, elavult.

Klotz Péter előszeretettel jár a polgármestereknek tartott államvasutas workshopokra. Ilyenkor – mivel nem tudják róla, hogy vasutas – zavarba ejtően kérdezget a vezérigazgatóság munkatársaitól. Megfelelő válaszokat sajnos nem kap.

– Felsorolják, mi lesz, de én meg látom, hogy mi van a MÁV-nál – summázza véleményét a balatonboglári forgalmista, Szőlősgyörök első embere. Tiszteletdíjas szőlősgyöröki polgármesterként, balatonboglári vasutasként, focistaként, lakodalmak szervezőjeként, első vőfélyként igyekszik példát mutatni azoknak, akik nem hiszik el, hogy a politika nem változtatja meg gyökeresen az embert.

– Ugyanolyan vagyok, mint amilyen voltam tíz évvel ezelőtt. Azt mondtam a barátaimnak, ha bizonyos jeleket észrevesznek rajtam, szóljanak, mert akkor abbahagyok mindent. Munkásruhában is végig tudok menni a főutcán, mindenki Péternek szólít, nem polgármester úrnak. Nem akarok olyan falusi elöljáró lenni, aki amikor betéved a hivatalba, annyit tud mondani: mit kell aláírnom, csajok, majd nyakkendőben elidőzik az íróasztalánál. Még a kocsmába is benézek, igaz, nem az alkohol kedvéért, hanem mert szeretek beszélgetni az emberekkel. Téli estéken két-három órát is ücsörgök a Pedróban és ritkán a Postakocsiban.

– És gyakorta vőfély?

– Tavasszal és ősszel szinte minden hétvégén. Most éppen Körmenden, majd Győrben és Székesfehérváron voltam. Ez az irány 1992-ben kezdődött baráti felkérésre, majd az ismeretségi körben folytattam, s ma már családirendezvény-szervezés néven egyéni vállalkozásom van. A vőfélykedés is tapasztalatokat hoz: sokféle emberrel találkozom, számtalan jó mintát látok arra, hogyan nézzen ki egy település. Milyen praktikus megoldásokat alkalmaznak, mennyire szép a művelődési házuk, a rendezvénytermük, mitől van a közösségüknek ereje. Ha a lakodalomban jó a műsor, akár meg is hívhatom a fellépőket a falunkba. Szeptember közepén olyan lagziba megyek, ahol a térség országgyűlési képviselője lesz a zenész. Ő még nem tudja, hogy én leszek a vőfély, de én már tudom, hogy ő ott zenél. Legyen meglepetés. A helyzetet poénként valahogyan beleépítem majd a vőfélyi forgatókönyvembe.