A bankszövetség munkatársa az elmúlt napokban azt nyilatkozta, hogy a devizakölcsönt akkor is vissza kell fizetni, ha a hitelfelvevő ügyfél esetleg meghal. Érvelése szerint ugyanis ilyenkor az örökös lép az adós helyébe. A lapunk által megkérdezett szakemberek szavaiból az derül ki, hogy ez a kijelentés félreérthető. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke kérdésünkre azt mondta: az örökös a polgári törvénykönyv szerint az örökhagyó tartozásait is megörökli, de az adósságért nem korlátlanul, hanem csak a hagyaték, az örökölt vagyon erejéig, értékéig felel. Saját vagyonával, keresetével nem kell helytállnia. Ha például a teljes örökség a hagyaték átadásakor tízmillió forintot ér, az örököstől csak ilyen összegű tartozást követelhet a hitelintézet, akkor is, ha az örökhagyó sokkal több pénzzel tartozott. Tóth Ádám hozzátette, hogy ez a megoldás is csak akkor érvényesül, ha a közjegyző a hagyatéki eljárásban átadja az örökösnek a hagyatékot. Az örökös ugyanis megteheti, hogy visszautasítja az örökséget, ez esetben még a hagyaték értékéig sem felelhet. Az örökös nem jut hozzá az értékekhez, de az örökhagyó banki és más tartozásait sem köteles kiegyenlíteni.
A bankoknak ugyanakkor nem kell tartaniuk attól, hogy elvész a kölcsönadott pénzük, hiszen legtöbbször nemcsak a hitelfelvevő ingatlanát kötik le jelzálogként, hanem egyéb biztosítékokat is előírnak. A hitelügylet ilyenkor rendszerint bonyolult, többszereplős kapcsolatrendszerré válik. G. Szabó Tibor ügyvéd, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda ingatlanügyekkel és bankjoggal foglalkozó szakértője azt tapasztalta: a szerződésekben rendszerint a házastársak, az élettársak, az együtt élő párok szerepelnek hitelfelvevőként, egyúttal adóstársként. Ők külön-külön felelnek a teljes kölcsön visszafizetéséért. Az ügyvéd közlése szerint az adóstársak jogi-pénzügyi kapcsolatát tovább bonyolítja, hogy a bank a szerződéskötéskor biztosítékokat is megkövetel. Az elmúlt esztendők egyes időszakaiban kezesség vállalását írták elő. Tipikus esetben a fiatal pár szülei, rokonai, ismerősei vállalták a kezességet. A készfizető kezesség alapján – mondta a jogi képviselő – a banknak nem kell megkísérelnie a pénz behajtását a fizetésképtelenné váló kölcsönfelvevőktől, hanem rögtön a kezes ellen fordulhat. Más kérdés, hogy a kezes utólag kérheti az adósoktól, fizessék meg a pénzét, de ez ritkán vezet sikerre.
A szakjogász elmondása szerint a kezesség mellett a jelzálog a leggyakoribb biztosíték. A devizaalapú kölcsönöket is olyan emberek vették fel az esetek nagy részében, akiknek a szülei vállalták, hogy saját ingatlanjukra is bejegyeztetheti a bank a jelzálogot. Az ügyvéd hangsúlyozta: a kezességtől eltérően a jelzálogjog nem a személyt, hanem a megjelölt ingatlant terheli. Ebből akár az is következhet, hogy ha az adósok nem tudnak fizetni, ingatlanjuk pedig csekély értéket képvisel, a bank meg sem próbálja a hitelfelvevők ingatlanjának elárvereztetését, hanem rögtön a jelzálog-kötelezettek értékes ingatlanját vonja végrehajtás alá. Ennek indokoltsága könnyen megérthető, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy kistelepülésen jelenleg nincs is ingatlanforgalom, az adóstársak háza nem adható el, a jelzáloggal terhelt budapesti ingatlan viszont még most is jelentős értéket képvisel.
A devizaügyletekkel kapcsolatos jogi-pénzügyi viszonyok öszszetettségét az is jól szemlélteti: mi történik, ha a több évtizedes futamidő alatt az adós esetleg meghal, örököse pedig visszautasítja a hagyatékot. Előfordulhat, hogy ilyenkor döntően a kezes, vagy a jelzálogot vállaló rokon, ismerős jövedelmét, vagyonát szerzi meg a bank. G. Szabó Tibor szerint a pénzintézet mindenképpen érvényre juttatja követelését, és ez a rendes ügymenet részének tekinthető. Megkerestük a legnagyobb hazai bankokat: kölcsönszerződéseikben hány hitelfelvevő és mennyi mellékkötelezett – kezes, jelzálogadós – szerepel, vagyis az elmúlt esztendőkben megkötött devizaalapú hitelek milyen kört érintenek. A bankok üzleti titokra hivatkoztak vagy más kitérő feleletet adtak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete úgy reagált: a hitelintézeteknek nem kell jelentést tenniük a kezesek és a jelzálog-kötelezettek számáról.
A kormány otthonvédő programjában részt vevő adósok most módosíthatják korábbi hitelszerződéseiket: a következő három évben rögzített árfolyamon törleszthetik kölcsöneiket. A gyűjtőszámlán felhalmozódó összeget később hoszszabb futamidő alatt fizethetik viszsza. – A szerződés módosításában a kezeseknek részt kell venniük, a jelzálog-kötelezetteknek viszont nem, elég az írásbeli hozzájárulásuk – tájékoztatott Tóth Ádám. A közjegyzők vezetője közölte: ennek oka, hogy a kezesség személyes kötelezettség, a jelzálog viszont az ingatlant terhelő kötelem. Ebből az is következik, hogy ha a kezes meghal, örököse – a hagyaték erejéig – átveszi a fizetési kötelezettséget, az ingatlanról pedig mindaddig nem kerül le a jelzálog, amíg valaki vissza nem fizeti a kölcsönösszeget.
origo.hu
"A hétszentségit neki!" – Kocsis Máté nem hagyta szó nélkül Tseber Roland fenyegetőzését
