Brüsszel és Berlin teljesen elvágná magát az orosz gáztól

Friedrich Merz német kancellár aktívan támogatja az Északi Áramlat gázvezetékek elleni uniós tiltás bevezetését, hogy megakadályozza az Egyesült Államok és Oroszország esetleges újranyitási törekvéseit. Brüsszel célja, hogy Európát teljesen elvágja az olcsó orosz energiahordozóktól. A vezeték felrobbantásával kapcsolatban egyre több hír jelenik meg az ukrán érintettség lehetőségéről is.

Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: AFP

Németország és az Európai Unió újabb szankciós csomagon dolgozik, amely ezúttal nem csupán az orosz gazdaságot célozza, hanem egy évek óta inaktív, fizikailag is megrongált energia-infrastruktúrát, az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket. A Financial Times beszámolója szerint Friedrich Merz kancellár aktívan támogatja, hogy Brüsszel a vezetékeket működtető cégeket és azok partnereit is szankciók alá vonja, hogy végleg megakadályozzák a gázkapcsolat helyreállítását Moszkva és Berlin között.

Brüsszel és Berlin újabb szankciókon munkálkodik
(Fotó:  AFP)

Brüsszel célja a gazdasági összeköttetés teljes felszámolása

A Financial Times három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva közölte, hogy Merz már hetekkel ezelőtt kezdeményezte az egyeztetéseket az Európai Bizottsággal arról, miként lehetne kizárni annak lehetőségét, hogy orosz vagy amerikai üzleti érdekek, netán Trump újabb diplomáciai manőverei, újjáélesszék az egykori gázhidat. Az Északi Áramlat ügye mindig is megosztotta a nyugati világot. Most Merz politikai előnyt lát a vezetékek szankcionálásában és az európai döntéshozatal részévé teheti a kérdést.

Ukrajna neve is felmerül a robbantás kapcsán

A 2022. szeptemberi robbanások után három vezeték vált teljesen használhatatlanná, a támadás hátterében pedig több nemzetközi forrás szerint ukránbarát csoportok, sőt akár az ukrán hadsereg különleges egységei is állhattak. 

Egyes jelentések szerint Volodimir Zelenszkij elnök eredetileg elrendelte a művelet leállítását, de Valerij Zaluzsnij, a hadsereg akkori főparancsnoka, figyelmen kívül hagyta az utasítást.

Brüsszel most mégis egy technikailag működésképtelen, fizikai formájában is elpusztult gázvezetéket kíván szankcionálni. Mint azt az ezzel foglalkozó cikkünkben is megírtuk, ha beigazolódik az ukrán különleges erők érintettsége az Északi Áramlat elleni támadásban, az komoly bizalmi válságot idézhet elő a NATO és Ukrajna között. Egy olyan ország, amely potenciálisan megtámadja egy NATO-tag energia-infrastruktúráját, aligha lehet megbízható partner hosszú távon. Ez az aspektus alááshatja Ukrajna uniós és NATO-csatlakozási kilátásait is.

Friedrich Merz nem akar többé orosz energiáról hallani

A Financial Times szerint a Merz-féle szigorítás célja nemcsak geopolitikai, hanem belpolitikai jelentőségű is. A kancellár szeretné megelőzni, hogy ismét kiújuljon a német társadalomban a vita az orosz gázimport előnyeiről. 

Egy friss felmérés szerint a vezeték végpontjának otthont adó Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban a lakosság fele támogatná a szállítások újraindítását, amit az Alternatíva Németországért jobboldali párt is sürget.

Különösen éles az ellentét Kelet- és Nyugat-Németország között. A keleti régiókban nagyobb a nosztalgia az orosz energiahordozók iránt, miközben a kormány igyekszik az uniós egységet demonstrálni és kiszolgálni Ukrajna érdekeit. 

Valóban igaz, hogy a kancellár aktívan támogatja az Északi Áramlat 2 elleni szankciókat

– közölte a német kormány szóvivője, majd hozzátette: 

Szankcióink egyik célja, hogy elvágjuk Oroszországot azoktól a bevételektől, amelyeket az Ukrajna elleni nemzetközi jogot sértő agressziós háború finanszírozására használhatna fel. Ez magában foglalja a fosszilis tüzelőanyagok exportjából származó bevételeket is.

A német gazdaság azonban évtizedeken át az olcsó orosz energiára épült és a gázvezetékek kiesése következtében egyre versenyképtelenebbé válik a német ipar. A német kormány ennek hatására feladta a szigorú fiskális politikáját, hatályon kívül helyezte az adósságféket és elindult az eladósodás útján. A kormányzat által tervezett hatalmas, több száz milliárd eurós hitelfelvétel java pedig háborús célokat fog szolgálni, mivel a hadiiparba kerülnek a források, végül pedig Ukrajna csataterein végzik.

Borítókép: Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)