Miközben Brüsszel Ukrajnával karöltve továbbra is azon mesterkedik, hogy elvágja egész Európát az olcsó energiától, és ezt a korrupciós gyógyszerbotrányba keveredett, bíróság által is elítélt bizottsági elnök is bevallotta, az Európai Unió vezetése újabb, saját narratívájuk szerint minden eddiginél szigorúbb, valójában azonban nevetséges szankciókat fontolgat Oroszország ellen. Az új szankciós csomag az orosz bankszektort és az orosz úgynevezett „árnyékflottát” célozná, valamint az Északi Áramlat gázvezetékeket. Brüsszel egy felrobbantott, nem működő gázvezetéket szankcionál.
Fotó: AFP
Mi történt pontosan az Északi Áramlattal?
Az Északi Áramlat (korábbi nevein Északi Transzgáz és Észak-európai Gázvezeték) egy tenger alatti, földgázt szállító vezeték, melyben az oroszországi Viborgtól egészen a németországi Greifswaldig jut el a gáz a Balti-tenger alatt. A csőhálózat tulajdonosa és üzemeltetője a Nord Stream AG, és bár a neve ezt nem jelzi, de egy nagyobb vezetékrendszer része. Vannak oroszországi szárazföldi betáplálási és nyugat-európai vételezési csatlakozási pontjai is.
2022. szeptember 26-án az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 vezetékekben visszaesett a nyomás, majdnem nullára, három (eddig ismeretlen eredetű) robbanás miatt, aminek következtében a négyből három vezeték teljesen használhatatlan lett.
Az Északi Áramlat elleni támadás egyike azon eseményeknek, amely borzolta a kedélyeket Európa-szerte. A német, dán és svéd nyomozó hatóságok mindeddig nem nevezték meg a robbantás hivatalos elkövetőit, azonban a The New York Times, a The Washington Post, a The Wall Street Journal, valamint más jelentős nemzetközi médiumok titkosszolgálati forrásokra hivatkozva arról írtak, hogy a szabotázs kitervelői és elkövetői között ukrán katonatisztek is vannak.
Az Északi Áramlat elleni támadás terve sokáig lapult egy fiók mélyén
Az Északi Áramlat elleni támadást állítólag egy ukrán csoport már azelőtt megtervezte, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta volna a Krímet. A Welt am Sonntag ezt német nyomozói körökből tudta meg.
A WSJ információi szerint az Északi Áramlat elleni támadást Volodimir Zelenszkij elnök személyesen hagyta jóvá. Az amerikai CIA sürgetésére azonban visszakozott, és elrendelte a művelet leállítását.
Az ukrán hadsereg mostanra leváltott főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij azonban figyelmen kívül hagyta az utasítást, és végrehajtotta a támadást. Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, Zaluzsnyij több alkalommal is szembeszegült Zelenszkijjel. Az ukrán hadsereg volt főparancsnoka, aki jelenlegi ukrán nagykövet az Egyesült Királyságban, például bírálta az ukrán elnök mozgósítási terveit, elmondta, hogy az ország jövőjét jelentő 18–25 éves korosztályt csak végső esetben lenne szabad mozgósítani.
Mit jelent a robbantás a NATO és Ukrajna viszonyára nézve?
Ha a feltételezések helytállóak, az komoly politikai következményekkel járhat Ukrajna számára. Egy NATO-tagország (Németország) energiaellátó infrastruktúrája elleni támadás, amelyben egy NATO-tagságra pályázó ország vagy annak csoportjai érintettek, alááshatja a bizalmat a jövőbeni együttműködésre.
Egy baráti ország infrastruktúrájának szabotálása politikailag rendkívül kockázatos lépés, különösen egy háborúban álló, nemzetközi támogatásra szoruló ország részéről. Sokan feltették a kérdést, hogy lehet-e megbízható NATO-szövetséges egy olyan ország, amely akár a saját partnereit is hajlandó veszélybe sodorni stratégiai céljai érdekében. Az ukrajnai háború kapcsán a nyugati országok –köztük Németország is – példátlan mértékű katonai, pénzügyi és politikai támogatást nyújtanak Kijevnek, amit a támogató országok lakossága egyre kevésbé támogat.
Ha igazolódik az ukrán érintettség, az jócskán beárnyékolhatja Ukrajna csatlakozási kilátásait.
Berlin közben igyekszik azt a képet sugározni, hogy a robbantás kivizsgálása jó irányba halad és minden a terv szerint alakul, azonban konkrét eredményeket eddig nem mutattak be – hívta fel a figyelmet Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy amíg nincs meggyőző és hivatalosan is megerősített bizonyíték, addig minden állítás csak feltételezés marad az Északi Áramlat elleni terrortámadás elkövetőiről.
A robbanás hatalmas környezetszennyezést okozott
Borítókép: Az Északi Áramlat elleni támadást Volodimir Zelenszkij elnök személyesen hagyta jóvá (Fotó: AFP)
