Keresés
Magyar Nemzet
2021. június 16., szerda, Jusztin napja
HÍR TV - KEMÉNYMAGHol van az iszonyú propaganda határa?
Archívum, Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/keptelenseg-kovetni-a-jogalkotast-4013936/

Képtelenség követni a jogalkotást

Zamecsnik Péter szerint a jogszabálydömping az állam túlhatalmát jelzi.

Magyarország hivatalos lapját, a Magyar Közlönyt 1945-ben adták ki először. Azóta a jogszabályokat és jogszabálynak nem minősülő egyéb jogi dokumentumokat ezen a lapon keresztül közlik a társadalommal. A kihirdetett szabályok közé tartozik az alaptörvény és annak módosításai, az Országgyűlés által elfogadott törvények, a kormány, a Magyar Nemzeti Bank elnökének és a kormány tagjainak – miniszterelnök, miniszterek – rendeletei is. A közlönyben jelennek meg a Kúria jogegységi döntései és az Alkotmánybíróság határozatai, valamint végzései, amiket a jogalkotás és jogalkalmazás során figyelembe kell venni. Itt teszik közzé az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, valamint a népszavazási kérdések tárgyában benyújtott indítványokról hozott döntéseit. Ugyanakkor az önkormányzatok által hozott rendeletek nem jelennek meg a lapban.

A közlöny terjedelme első kiadása óta folyamatosan növekszik, ami a törvényalkotás tempóját és a jogszabályok mennyiségét is jelzi. A statisztikák figyelemre méltóan alakultak az elmúlt 70 év során. A lap terjedelme 1945 és 2005 között valamivel több mint 195 ezer oldal volt. A nyolcvanas évek végéig az éves terjedelem 1-2 ezer oldalt tett ki. A rendszerváltás óta azonban folyamatosan emelkedett: 2004-ben megközelítette a 20 ezer oldalt, 2009-ben pedig az 50 ezret, 2013-ban pedig több mint 90 ezer oldal jelent meg, ami átlagosan napi 250 oldal jelent. A 2010 óta tartó fideszes kormányzás által elindított törvényalkotás hatalmas számot produkált. Összesen csaknem 260 ezer oldal jelent meg a közlönyben, ami 60 ezer oldallal több, mint ami 1945 és 2005 között összesen megjelent a lapban. Ugyanakkor kérdéses, hogy a társadalom miként tudja befogadni a hatalmas mennyiségű jogszabályt és egyéb dokumentumot, hogy mindezek tükrében mennyire várható el a jogkövető magatartás az állampolgároktól. Lapunk ezért ügyvédekhez fordult a kérdésben.

– Az állampolgár akkor lesz jogkövető, ha szerencséje van – ezt Magyar Gábor ügyvéd nyilatkozta lapunknak a közlönyben megjelent óriási mennyiségű jogszabályról beszélve. Mint mondta, a jogászok, de már a bírák sem tudják, hogy hol tart a jog, tehát azok, akiknek a fő foglalkozásuk a jogalkalmazás, azok sem képesek követni. Az ügyvéd szerint képtelenség betanulni és átlátni a törvénygyár által diktált szabályokat. Ugyanakkor úgy látja, előfordul az is, hogy maga a jogalkotó sincs tisztában azzal, pontosan milyen jogszabályt fogad el, ugyanis volt arra példa, hogy olyan szabályokat módosítottak, amik még nem is léptek hatályba. Mint mondta, elfogadtak olyan illetékszabályokat, amik csupán két hétig voltak hatályosak, majd miután rájöttek, hogy problémás, visszavonták. De ez a bírósági napi munkában gondot okoz – tette hozzá.

Magyar Gábor szerint a fő probléma a jogalkotás technikájával van, amikor a pártközpontban döntik el, hogy mit szeretnének, a törvényt vagy a törvénymódosítást viszont nem futtatják végig a szakminisztériumon és az igazságügyi minisztériumon sem. Így pedig senki nem tudja jelezni, hogy baj lesz belőle. Mivel nem megy át a rendszeren a jogszabály, a hibák benne maradnak. Az Alkotmánybíróság pedig képtelen ellátni a funkcióját, hogy szűrőként fellépjen a hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotással szemben. A jogász megjegyezte, a jogalkotási dühöt csillapítani kellene, a személyre szabott törvényalkotást pedig mellőzni. A társadalmi vita pedig elengedhetetlenül szükséges lenne.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a 2010-ben hatalomra került Fidesz-kormány „őrjöngő” jogalkotásba kezdett, s kezelhetetlen mennyiségű szöveg jelent meg a közlönyben. Hozzátette ugyanakkor, hogy kissé torz képet festenek a statisztikák, ugyanis 2010-ben változott a Magyar Közlöny tipográfiája, a kormányváltás előtt valamivel sűrűbben szedett oldalak jelentek meg a lapban. Ám – mint mondta – ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy képtelenség követni a jogalkotás tempóját. Kifejtette, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem minden megjelent jogszabály befolyásolja közvetlenül az állampolgárok mindennapjait, azonban még így sem várható el tőlük, hogy lépést tartsanak a 2010 óta keletkezett jogszabályokkal. Lattmann Tamás szerint nem lehet mindent jogalkotással megoldani, főleg nem az olyan hazug technikákkal, mint amikor kormányzati álláspontot egyéni képviselői indítvány alapján fogadnak el. Ez esetben ugyanis kimarad például a társadalmi vita. Megjegyezte, rengeteg felesleges szabály született.

Zamecsnik Péter ügyvéd szerint nagyon nehéz egy átlagos állampolgárnak jogkövető magatartást tanúsítani. Kollégáihoz hasonlóan ő is azon a véleményen van, hogy lehetetlen követni a kormány által diktált jogszabályalkotás iramát. Mint mondta, ez a jogászok számára is képtelenség. Ugyanakkor Zamecsnik ennél még nagyobb problémának tartja, hogy a jogszabályok folyamatosan változnak. Megjegyezte, hogy a jogbiztonság rendkívül fontos a jogállamban, ám ha önkéntes jogkövetést vár a kormányzat a társadalomtól, akkor az embereknek ismerniük kell azokat a törvényeket, amelyek alapján az életüket szervezhetik. Nyilvánvaló, hogy a hatalmas mennyiségű jogszabály nem a mindennapi életre hat egy állampolgár szempontjából, de mindenesetre még az egyes szakmákhoz kötött jogszabályi háttér is annyira bonyolult és nagy mennyiségű, hogy bizony nehéz követni. Zamecsnik elmondta, ő maga 35 éve dolgozik az ügyvédi pályán, azonban így is képtelen követni az állandóan változó törvényeket. Elmondta, csak a saját területén, a büntetőjogban bekövetkezett változásokat képes hatékonyan követni.

A jogász kitért arra is, hogy a jogszabálydömping mindig az állam túlzott hatalmát és túlsúlyát jelzi. Hozzátette, a jogot tényleg eszközként használja fel a hatalom, és szerinte néha visszaélésszerűen.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

EGYÜTTMŰKÖDÉS

A gazdaság újraindításában kiemelt szerepe van a családpolitikai kutatásoknak
A Kopp Mária Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem a jövőben számos kutatási projektben és programban fog együttműködni.

VILÁGJÁRVÁNY

Egyre több európai országot aggaszt a delta variáns terjedése
Az oltás hatásos lehet az új változat ellen is, amely már Franciaországot és Ausztriát is elérte.
Kórházfejlesztéssel segít a Betegápoló Irgalmasrend Szenegálban
A Hungary Helps program keretében a Betegápoló Irgalmasrend napelemrendszert épít ki a Thiesben működő Istenes Szent János Kórházban.

Poszt-trauma

Miért kell leszerbezni egy magyar színházat?
Ne legyünk szűkkeblűek, pláne ne itt, Budapesten.

Poszt-trauma

Mihalik Enikő belső információt kotyoghatott ki
Szurkoljunk Karácsony városdiplomáciai főtanácsadójának és kedves nejének!

Poszt-trauma

Bevetésen az igazi szivárványkoalíció
Összefújta a szemetet a globalizmus szele.

Aktuális

Baloldali visszarendeződés kezdődött Egerben
Mirkóczkiék mennek, a Komlósd–Keresztesi páros visszaül. Megint forrong Eger szivárványos koalíciója.

Fricz Tamás blogja

Felelősek vagyunk Gyurcsány Ferenc miatt
Gyurcsány azért van még mindig itt, mert hagytuk és engedtük, hogy itt maradjon.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!