A 60-as évek második felében olyan, veteránként is keresett típusok alkották az Alfa Romeo választékát, mint a Giulia limuzin és kupé változata, vagy a Spider, melyek formatervükkel és műszaki felépítésükkel is a márka sportos vérvonalát erősítették a korabeli vevők örömére.
Ez az időszak azonban a bátorságról, a kreativitásról és az újító szellemiségről szólt,
tehát nem véletlen, hogy az 1933 óta állami tulajdonban lévő márka aktuális elnöke, Giuseppe Luraghi egy forradalmian új konstrukcióra vágyott, amely új vevőket szerezhet az Alfa Romeónak, és az elmaradott déli országrész felzárkóztatásából is kiveheti a részét. Miután elfogadták az új gyár létesítésének ötletét, a nagyszabású projekt megvalósítására a legjobb szakembereket kérte fel. A nemzetközi hírű Rudolf Hruschka egyszemélyben felelt az autóért és a gyárért, a Ferdinand Porsche jobbkezeként ismert mérnök korábban már több Fiatot és Alfa Romeót is tervezett.
Az olaszok annyira bíztak benne, hogy a déli gyártási helyszín után Alfasud néven emlegetett konstrukció tervezésében szabad kezet adtak neki.
Alfa Romeo Alfasud
Fotó: FLICKR
Szintén erős szálak fűzték az Alfa Romeóhoz Giorgetto Giugiarót, aki átérezve a felkérés jelentőségét egy új formatervező stúdiót nyitott a Fiat egykori termelési vezetőjével, Aldo Mantovanival. Az 1968-ban alapított Stidi Italiani SpA Realizzazione Prototipi még abban az évben megkapta az Italdesign nevet.
Miközben a gyár építése zajlott, Hruschka és Giugiaro nekilátott, hogy megreformálja az Alfa Romeo arculatát.
A legnagyobb újdonságot a fronthajtás jelentette. A cég ugyan tesztelt egy Giuliánál kisebb méretű, elsőkerék-hajtású prototípust, a Tipo 103-as gyártását azonban nem indították el, mert kockázatosnak tartották, ahogy 1964-ben a Fiat is a kevésbé meghatározó Autobianchi kínálatában vezette be először az akkoriban szokatlan hajtásképletet. Hruschka nemcsak a biztonságos kezelhetőség, hanem a kisebb helyigény miatt is előnyösnek találta a fronthajtást. Arra törekedett, hogy egy olyan olasz autóval álljon elő, melyben négy – hozzá hasonlóan – nagyra nőtt ember is kényelmesen utazhat. Giugiaróval közösen a túlnyúlásokat elöl-hátul rövidre szabták, ez a 3890 mm-es hosszúság mellett 2455 mm-es tengelytávot tett lehetővé.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
