Még a parlament februári ülésszaka előtt tájékoztatná az egészségügyi miniszter Sólyom László köztársasági elnököt az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló újabb törvényjavaslat részleteiről. Egyebek mellett ezt ígérte Kóka János az államfőnek csütörtökön elküldött levelében.
Az SZDSZ elnöke kiemelte: a törvényjavaslatot még a tavaszi ülésszak előtt áttekinti az Egészségügyi Minisztérium és a kormánykoalíció, annak érdekében, hogy megoldást találjanak az államfő által kifogásolt problémákra. Kóka szerint az első ülésnapig a szaktárca előkészíti a legfontosabb végrehajtási rendeleteket, kiegészíti az elkészült hatástanulmányt és „folytatja a szakmai egyeztetéseket”.
Nem érdekes az ellenállás
A pártelnök – a szakminiszter szakmai anyaga alapján – összesen hét pontban reagált Sólyom László felvetéseire, hangsúlyozva, hogy számos kérdésben egyetértenek az államfővel. A levél szerint a vizitdíj és a napidíj nem elég a hálapénz teljes felszámolására. Az ez elleni küzdelem legfontosabb eszköze a finanszírozás reformja lesz, amit a pénztárakról szóló törvény indít el – hangsúlyozta a pártelnök. Az SZDSZ úgy véli, hogy a szolidaritást gyengíthetné, ha a pénztárak között a járulékokban lefelé árverseny lenne, úgy ahogy azt Sólyom László javasolta.
A köztársasági elnök december 27-én jelentette be, hogy nem írja alá az egészségbiztosítási pénzárakról szóló törvényt, hanem visszaküldi az Országgyűlésnek. Hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja, éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával szemben viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvénynél alkalmaztak, súlyos kifogásai vannak – fűzte hozzá.
Mindennek az oka az ellenzék
Az SZDSZ elnöke most levelében kiemelte: „Egyetértünk Elnök Úrral, hogy nagyon hasznos lenne, ha ilyen jelentős reformot minél szélesebb körű politikai és szakmai egyetértés mellett lehetne elindítani. Arról azonban mást gondolunk, hogy amennyiben ilyen konszenzus nem érhető el, akkor a reform nem lehet sikeres. Számos európai példa bizonyítja, hogy azok a reformok, amelyek eleinte komoly társadalmi vagy szakmai ellenállásba ütköznek, az eredmények megjelenésével kezdődően folyamatosan növekvő társadalmi és szakmai támogatottságra találnak.”
Kóka levelében egyfolytában az ellenzéket ostorozza, néha nekimenve az Orvosi Kamarának is: „Az ellenzék és a Kamara vezetésének érveit tanulmányozva látható, hogy a nézetkülönbség nem olyan természetű, amit még több egyeztetéssel és szakmai kompromisszumokkal át lehetne hidalni. A különbség egyik része stratégiai természetű: a Kormány felelősséggel tartozik az ellátórendszer működéséért, ezért dönt a reformokról, még akkor is, ha ennek árát egyelőre a népszerűségének csökkenésével fizeti meg. Ezzel szemben az ellenzék egész politikáját egyetlen üzenetre, a reformok teljes tagadására építette fel. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy ami a népszerűséget illeti, ez kifizetődő számára. Semmilyen jele nincs annak, hogy az ellenzék változtatni akarna stratégiáján. A különbség másik része azonban tartalmi természetű: az ellenzék és a Kamara vezetése minden megnyilatkozásával és javaslatával a szocialista rendszer örökségét védi az egészségügyben, míg mi szakítani akarunk ezzel a hagyománnyal. Az ellenzék és a Kamara vezetése elutasítja a versenyt, semmilyen szerepet nem szán a magánbefektetőknek, minden megoldást az államtól vár. A kormánypártok ezzel szemben versenyt szeretnének az egészségügyi szolgáltatók, és ennek következében a finanszírozók között is, nem utasítják el a magánbefektetőket, és nem bíznak abban, hogy az állam egyedül biztosítani tudja a minőség javulását vagy a hálapénz megszűnését. Erre eddig sem volt képes.”
A liberális párt elnöke így fogalmaz: „Ha arra várnánk, hogy széleskörű egyetértés jöjjön létre, lemondanánk a reformokról, amelyeket Elnök Úr is szükségesnek tart.”
Csak a munkavállalók nem értenek egyet
Ugyan nem alakult ki egyetértés, de a minisztérium több körben, intenzív egyeztetést folytatott a szakmai szervezetekkel. Az egyeztetésbe a tárca még az Elnök Úr által említett orvosi szakmai kollégiumokat is bevonta, bár korábban ilyen egyeztetéseken a kizárólag orvos szakmai kérdésekkel foglalkozó kollégiumok nem vettek részt. Arra törekedtek, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, és a törvényszövegbe számos javaslatuk bele is került – állítja a dokumentumban Kóka.
Ismert: december közepéig több alkalommal, sztrájkokkal, demonstrációkkal, útlezárásokkal és egyéb módokon tiltakoztak szakmai szervezetek tucatjai az elmaradt szakmai egyeztetések miatt. Többek között vasutasok, pedagógusok, orvosok, egészségügyi, villamosenergia-ipari dolgozók és az ország Volán-társaság munkavállalói léptek sztrájkba az egészségügyi törvény tervezete és a nyereségérdekelt biztosítók rendszerének bevezetése ellen. Gaskó István. A Liga Szakszervezetek elnöke decemberben kijelentette: a kormány öntelt, gőgös magatartása lehetetlenné teszi az érdemi párbeszédet, a kabinet egyszerűen nem hajlandó meghallgatni a civil és szakmai szervezetek, baloldali értelmiségiek százainak, a közvélemény-kutatások szerint a társadalom jelentős többségének véleményét.
(mti)
