A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2008. február 18-i ülésnapján elfogadta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, a gyűlöletbeszédet egy új, a „gyalázkodás” elnevezésű bűncselekménnyel szankcionáló törvényjavaslatot. A törvényjavaslattal kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet korábban széles körben ismertetett álláspontjában már előzetesen jelezte alkotmányossági és jogpolitikai aggályait az országgyűlési képviselők és a nyilvánosság felé – írja közleményében a TASZ.
A szervezet álláspontja szerint a hétfőn elfogadott törvényjavaslat – az Alkotmánybíróság által korábban kifejtett jogelvek tükrében – szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot. A jogalkotó által választott megoldás korábban elképzelhetetlen módon korlátozza a kommunikációs alapjogok anyajogát.
A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban következetesen alkotmányellenesenek minősítette a mostani Btk.-módosítás szellemében született jogszabályhelyeket. Az, hogy a jogalkotó ezúttal nem a gyűlöletre uszítás–közösségi elleni izgatás fogalmakkal kívánt operálni, hanem egy kvázi generális, a feltételezett sértettek akaratától függetlenül büntetendő becsületsértési tényállást kreált, nem teszi kevésbé alkotmányellenessé a választott megoldást, úgyszintén az sem, hogy a törvénymódosítás az emberi méltóság mint alkotmányos alapjog védelmére jött létre.
A törvénymódosítás következtében a TASZ álláspontja szerint a jövőben büntetőeljárások tömege indulhat olyan kijelentések, nyilatkozatok megtételéért, melyek egy demokratikus társadalomban, ahol a szólás és a véleménynyilvánítás szabadsága valóban biztosítva van, tetszik vagy sem, részét képezik a társadalom különböző csoportjai által hangoztatott véleményeknek. A TASZ álláspontja szerint a szélsőséges, másokat sértő vélemények tekintetében az Alkotmánybíróság 18/2004-es számú döntése kijelölte a helyes irányt: „a vélemény elfojtása vagy napvilágra kerülésének megakadályozása nem teszi a véleményt meg nem születetté, és nem gátja valamely nézet elterjedésének. A társadalom szellemi gazdagodása a véleményszabadságtól is függ: csak akkor van esély a téves nézetek kiszűrésére, ha szabad és nyilvános vitákban ütközhetnek ellentétes vélekedések, és ha a mégoly szélsőséges nézetek is napvilágra kerülhetnek.“
Álláspontunk szerint rendkívül álságos a törvényjavaslat indoklásában szereplő érv, mely szerint a diktatúra demokráciába való átalakulása a rendszerváltozás idején valóban indokolttá tette a szólásszabadság széles körű biztosítását, „egy kialakult demokráciában azonban mindig jóval szűkebb keretek közt kell megvonni a szólásszabadság határait, mint az átalakulást közvetlenül követő időkben”.
A fentiek alapján a TASZ arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az alkotmányban biztosított jogkörével élve a törvényt aláírás előtt véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak – zárul a közlemény.
Indokolt a törvényi szabályozás
Indokolt a gyűlöletbeszéd büntető törvénykönyvi szabályozása a mai magyar társadalmi viszonyok között – mondta Bárándy Gergely, a törvénymódosítás egyik MSZP-s kezdeményezője kedden Budapesten. A módosítás a gyűlöletbeszédet maximum két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, ha azt valaki szavakkal, vagy akár kézmozdulattal követi el – közölte az Országgyűlésben hétfőn elfogadott módosításról a kormánypárti politikus, aki szerint Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldi a jogszabályt. Bárándy Gergely elmondta: nem arról szól a törvény, hogy a jövőben egy társadalmi csoportot ne lehetne kritizálni, egyet nem lehet: gyalázni, az emberi méltóságot megsérteni. Hozzátette: politikai pártokkal szemben nem lehet megvalósítani ezt a bűncselekményt.
(mti, OS)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
