Tájékoztatása szerint Hajdú-Biharban Bocskaikert, Egyek, Hajdúsámson és Tiszacsege képviselő-testülete, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kétpó és Zagyvarékas önkormányzata alkotott ilyen jellegű rendeletet, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyetlen településen sem született a segélyezés és a munka összekapcsolásáról jogszabály. Az önkormányzatok kivárnak, a rendeleteket csak később léptetik életbe – fűzte hozzá.
A hivatalvezető elmondta azt is, hogy valamennyi település vezetőjével egyeztettek, segíteni szeretnének ugyanis abban, hogy minden közfoglalkoztatási lehetőséget használjanak ki az önkormányzatok. Kerekes Edit szakmai megítélése szerint ugyanakkor a segély nem kötődik a munkához, a két dolgot nem szabad összekeverni, miközben törekedni kell arra: minél kisebb legyen a segélyezettek száma, s minél többen juthassanak munkához, munkajövedelemhez.
A hivatalvezető szerint a jelenlegi segélyezettek kétharmada vonható be valamilyen formában a munkába, egyharmadukat pedig továbbra is segélyezni kell. Kerekes Edit sajtótájékoztatóján a hivatal ellenőrzési tevékenység kapcsán elmondta: tavaly csaknem kétezer törvényességi észrevételt tettek, ebből mintegy 600 kapcsolódott a 2006-ban megalakult önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatához. Jelenleg két beadványuk van az Alkotmánybíróságnál, mindkettő a debreceni önkormányzat egy-egy rendeletével kapcsolatos. Az egyikben azt kifogásolják, hogy a helyhatóság a szükséges előzetes egyeztetések nélkül módosította rendezési tervét, míg a másikban azt, hogy külön adókedvezményeket adtak a magasabb hozzáadott értéket előállító cégek beruházásaihoz – mondta az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője.
(MTI)
origo.hu
Messze van még, hogy józanul nézzünk magyar focit – Szakértői Kormány S01E12
