Immár lassan három éve, hogy a gyűlöletbeszéd elleni hatékony polgári jogi fellépés érdekében alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól. A bírói gyakorlat számára ugyanis lehetőséget kell biztosítani, hogy legyen olyan vezérelve, amelynek mentén indokolt esetekben meghozhassák ítéletüket – mondta. Hozzátette: az, hogy az Alkotmánybíróság idáig ebben az ügyben nem foglalt állást, nem csak azért kínos, mert egy közjogi méltóság alkotmányértelmezési kérését általában gyorsan szokták intézni, hanem azért is, mert „élő jogi problémáról van szó, szinte nincs olyan hét, amikor valamilyen szakmai vagy politikai fórumon erről ne vitatkoznának”. Ezért „nagyon sokat számítana, ha az Alkotmánybíróság az általam feltett kérdésekre válaszolna” – mondta.
Lomnici Zoltán emlékeztetett: az LB elnökeként beadott egy törvénymódosítási javaslatot is a gyűlöletbeszéd és a holokauszttagadás ügyében, „amit végül nem ebben a formában fogadott el a kormány”, de visszakerült az Alkotmánybírósághoz, amely megsemmisítette ezt a polgári jogi javaslatot. Az Alkotmánybíróság leendő állásfoglalása alkotmányértelmezési kérelmére meglátása szerint képes lenne annak a bizonytalanságnak a feloldására, ami ebben a témában jelentkezik a polgári jogi eljárás terén – mondta a volt főbíró.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
