Az MTI birtokába került 54 oldalas dokumentum a miniszterelnök által vasárnap ismertetett program részleteit is tartalmazza, többek közt azt, hogy a válságkezelő program végrehajtását programiroda felügyeli majd, amely közvetlenül a kormányfő irányítása alatt működik. A kormány készít egy ütemtervet, amely az intézkedések határidejét is tartalmazza majd. A kormányon belül létrejön a válságkezelő kabinet, amely hetente ülésezik. Az intézkedési tervet kormányhatározat formájában is kihirdetik. A kormány azt tervezi, hogy az azonnali válságkezelő lépésekről szóló jogszabályokat az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végéig el is fogadja. A társadalmi partnerekkel, a szociális és gazdasági érdekérvényesítő szervezetekkel is egyeztet majd a kormány az intézkedéscsomagról.
Drasztikusan csökken a foglalkoztatottság
Az export visszaesése az idén várhatóan az első negyedévben lesz a legerőteljesebb, a második félévben – amikor az európai élénkítő csomag hatásai is megjelennek már – a visszaesés mértéke is érzékelhetően kisebb lesz, véli a kormány. A dokumentum rögzíti, hogy a versenyszféra foglalkoztatása a tavalyi év utolsó negyedéve óta csökken, februárban már 4,7 százalékos volt a visszaesés. Az év első felére a foglalkoztatás drasztikus csökkenését prognosztizálja a kormány, amely szerint a foglalkoztatás csökkenésének mérséklését célzó intézkedések hatása csak késleltetve jelentkezik, így a munkanélküliség-emelkedés csak a második félévtől fordulhat kedvezőbbre.
Durva reálbércsökkenés
Az állami kiadások jelentős arányú visszafogása a reáljövedelmek csökkenésével jár – írja a válságkezelő csomagban a kabinet. Ez, valamint a válság miatt növekvő munkanélküliség, a hitellehetőségek szűkülése jelentősen, várhatóan 7-8 százalékkal veti vissza a lakossági fogyasztást. A külpiaci dekonjunktúra kedvezőtlen hatásai a vállalatok beruházási hajlandóságát is visszafogják, ezért a kabinet a nemzetgazdaság egészében a beruházások 10 százalék körüli visszaesésével számol. A belföldi felhasználás csökkenő importigénye és a külkereskedelemben várható cserearány-javulás miatt a nettó export pozitív hozzájárulásának növekedésére lehet számítani, ami a külső egyensúlyban is érdemi javulást fog jelenteni. A kabinet számításai szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben a GDP 4-4,5 százalékára mérséklődhet, a külső finanszírozási igény ennél lényegesen kedvezőbb, a GDP 2,5 százaléka lehet.
4,5 százalékos infláció
„A tavaly ősztől kezdődött dezinflációs folyamatokat tovább vetítve 2009 első felében csökkenő inflációs ráta várható, az év második felétől a normál áfakulcs növelése, illetve a jövedéki adók emelése azonban növeli az inflációt” – áll a dokumentumban. A kormány szerint a csökkenő lakossági kereslet miatt az áremelési nyomás azonban nem tud teljes mértékben érvényesülni, így éves átlagban az infláció 4,5 százalék alatt maradhat 2009-ben. A fenti makrogazdasági mutatók és a jelenlegi nemzetközi előrejelzések alapján 2009-ben a hazai GDP 5,5-6 százalékos visszaesésével kell számolni. Ekkora gazdasági recesszió mellett is tartható lesz a 3 százalék alatti idei hiánycél – ha a kormány meglépi a tervezett intézkedéseket.
2012-re visszafizetjük az IMF-hitelt?
A kiigazító intézkedések hatása miatt a GDP 2010-ben még enyhén csökken, de 2011-től már a belföldi felhasználás egyre erőteljesebb növekedése érvényesül. 2012–2014-ben – a most meghozott döntések eredményeként – a gazdaság növekedése már elérheti a 3,5-4 százalékot. A 2009-ben tervezett intézkedések hatására a strukturálisan igazított GDP-arányos elsődleges egyenleg már ebben az évben is jelentősen, 2 százalékponttal javul, és eléri a 3 százalékot, 2010-ben a mutató már 4 százalék lehet, és tartósan ezen a szinten is marad. Az államadósság 2010-ben tetőzik, majd a gazdasági növekedés várható beindulásával párhuzamosan dinamikusan csökkenni kezd. A 2008 végén lehívott, IMF által nyújtott hitelt teljes egészében 2012-ben lehet visszafizetni. A kisebb adósság és a várhatóan csökkenő kamatok miatt kisebb lesz az adósságszolgálat, ami 2013-tól automatikusan visszafogja az állami kiadások szintjét.
Rászorultsági alapon adják majd az utazási kedvezményeket
A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal csökkentő lépések között Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap már említette, hogy pénzt vonnak el a közösségi közlekedés finanszírozásától, de akkor részleteket nem mondott. A dokumentumból kiderül: rászorultság alapján válnának hozzáférhetővé az utazási kedvezmények. A kormány kezdeményezi, hogy csak azoknak a csoportoknak maradjon meg a jövőben a kedvezménye, amelyek valóban rászorulnak az utazási támogatásra, mivel jelenleg ez a szociális helyzettől teljesen függetlenül nagyjából 6-7 millió embernek jár. A kormány számításai szerint a költségvetés 106 milliárd forinttal pótolja ki a társaságok ebből származó veszteségét.
Ingatlanadó 2010-től
A válságkezelő program megerősíti, hogy kormány 2010. január 1-jétől vezetné be az általános értékalapú ingatlanadót, amely figyelembe venné a méltányosság elveit, olyan módon, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése a jelenlegi szinten marad, a nagyobb értékűek után viszont magasabb adókulcs szerint kell fizetni. Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságok” fogalmát, és kiszélesítenék adókötelezettségüket. A tervek szerint bevezetnék a forrásadókat, amelyek így a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, s a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre is vonatkoznának.
Befektetői roadshow is indul
A közrend és a közbiztonság megerősítésére tervezett lépések között szerepel, hogy a szabálysértési törvényt kiegészítenék azzal: újra nyomozzon a rendőrség a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások ügyében is. A válságkezelő program része az is, hogy a Magyarországról kialakult, jelentősen megromlott nemzetközi képen javítsanak, ezért a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát indít. Idetartozik még, hogy a válságkezelő program hitelességét és eredményeit befektetői roadshow-k formájában a külföldi befektetőknek is bemutatja.
Átválthatók lesznek forintra a hitelek
A program egyebek mellett azt is részletesen kifejti, hogy miként segítenék a bajba jutott devizahiteleseket. Az intézkedések között olvasható: az új kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására – még a Gyurcsány-kormány ideje alatt – kötött megállapodás általános érvényű szabályozássá váljon. E szerint a lakossági ügyfelek meghosszabbíthatják a devizahiteleik futamidejének hosszát, átválhatják azokat forintra, s ezekért az ügyintézésekért a bankok nem számíthatnak fel díjakat.
A dokumentum szerint a kormány azt is tervezi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ne csak a múltbéli szabálysértéseket szankcionálhassa, hanem előremutató felügyeleti jogkörei is legyenek. Szintén a devizahitelesek érdekében a kormány javaslatot tesz a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére, mert véleményük szerint a nem megfelelő képesítéssel rendelkező ügynökök hozzájárulhatnak az ügyfelek túlzott eladósodásához, és ezzel a hitelkockázatok növekedéséhez. Ezen intézkedéscsomagban szól arról a dokumentum, hogy kormány kidolgozza a „korai válságkezelő rendszert”, amellyel meg kívánná akadályozni, hogy nagy hitelintézetek bukjanak el a válság miatt.
(MTI)
