Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság tanácskozása után az elnök, a fideszes Varga István újságíróknak azt mondta, megvannak a jelöltek, a keddi alkotmányügyi bizottsági meghallgatásra „öt jelölt maradt állva”: Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügy-miniszter, Pokol Béla egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd, Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövet, nemzetközi magánjogász. Varga István kérdésre válaszolva arról tájékoztatott, volt olyan kormánypárti jelölt, akit az ellenzék is támogatott, neveket azonban nem közölt.
Az MTI a testület jelenlévő több ellenzéki tagjától ugyanakkor megtudta, hogy az MSZP minden kormánypárti jelöltre igennel szavazott, a Jobbik pedig Pokol Bélát támogatta, míg a másik négy fideszes, illetve KDNP-s jelöltnél tartózkodott. Az LMP Szalay Péter és Szívós Mária esetében igennel szavazott, Dienes-Oehm Egonnál tartózkodott, míg Balsai Istvánra és Pokol Bélára nemmel voksolt. A Ház már a jövő héten szavazhat az öt új alkotmánybíróról.
A parlament arról az alkotmánybíró-jelöltről voksolhat, aki a tizenöt tagú jelölőbizottságban – amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s – legalább nyolc igen szavazatot kap. A testületet múlt kedd óta vezeti Varga István, aki frakciótársától, Balsai Istvántól vette át a tisztséget, mivel ő a Fidesz egyik alkotmánybíró-jelöltje lett, ezért már nem tagja a jelölőbizottságnak.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője múlt kedden jelentette be, hogy Orbán Viktor párelnök-miniszterelnök javaslatára a képviselőcsoport a már említett Balsai István mellett Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát jelöli alkotmánybírónak. Az ötödik tisztségre a kormánypárti frakciószövetségen belül a KDNP tett javaslatot Dienes-Oehm Egon személyében. Az Országgyűlés döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek. A parlament így öt új alkotmánybírót választ majd, egy poszt ugyanis jelenleg is betöltetlen. A Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz még a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Megszűnhet az álláskeresési segély
Általános vitára alkalmasnak találta Pintér Sándor belügyminiszter közfoglalkoztatási javaslatát hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága. Pintér Sándor javaslata több ponton módosítja a szociális ellátások igénybevételét, ezenkívül 180 napban maximálná az álláskeresési járadék folyósítási idejét a jelenlegi 270 nap helyett. A javaslat szerint részben megszűnik az álláskeresési segély is, így a jövőben csak azok lesznek jogosultak ilyen ellátásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság délelőtti ülésén a kormánypárti képviselők 12 igen szavazatával bocsátotta általános vitára a javaslatot. Az LMP-s, MSZP-s és jobbikos képviselők nemmel voksoltak a vitára való alkalmasságról.
A cél, hogy újra lehetőséget kapjanak a munkaképesek
Általános vitára alkalmasnak találta hétfői ülésén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága – az MSZP-s képviselők ellenszavazatával – a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat célja – ezt emelte ki Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára is szóbeli kiegészítésében –, hogy az aktív korú, munkaképes, ám a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatási lehetőségét ismét megteremtse.
Az indítvány megszabja a szociális juttatások együttes összegének felső határát, annak érdekében, hogy a munkajövedelemnél ne legyen nagyobb a szociális támogatás. A mezőgazdasági bizottság tagjai leginkább arról beszéltek, hogy a közmunkaprogramok indításakor az állami és magánerdők essenek egyforma elbírálás alá.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
