MSZP-csörte: kőkemény egység, vagy folytatódó mocskolódás?

Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila kezet fogott az MSZP június 18-i kongresszusa előtt. A jelenetet ugyan csak néhány stáb rögzítette, ám ahhoz képest, hogy az elmúlt hetekben milyen sárdobálás zajlott a közösségi oldalakon a szocialista hívek között, ez akár komoly előrelépésnek is tűnhet. Ha a kongresszus eléri kitűzött célját, újra egység teremtődik a pártban, de a jelen pillanatban még nem tudni, mi lesz a bukott kormányfő által kezdeményezett pártszavazással, amelyet leszavazott a kongresszus kétharmada. • Kétharmad szavazott Gyurcsány ellen

A Gyurcsány-féle pártszavazás kérdései: közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket; az országos elnökség tagjainak, a megyei, választókerületi és helyi vezetőknek, valamint a választmány tisztségviselőinek is kötelező legyen-e a az országgyűlési képviselők jövedelem- és vagyonnyilatkozatával megegyező tartalmú bevallást tenni, s azzal kapcsolatban a párt országos etikai és egyeztetőbizottsága ellenőrzést folytathasson-e; biztosítson-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot a gazdálkodásáról; országos és megyei szinten csak egy választott párttisztséget tölthessen be valaki az MSZP-ben.

Konzervatívokat és liberálisokat is befogadó centrista középpárttá, vagy markáns, szociálisan érzékeny baloldali formációvá váljon az MSZP, vagy ha úgy tetszik: a szocialista párt kívánatos szövetségi politikájáról és szervezetéről nyilvánítottak véleményt a küldöttek. A hivatalos verzió szerint ez volt a tétje az MSZP június 18-i zárt kongresszusának, amely az Egység Magyarországért címet kapta. Szanyi Tibor a hírTV Péntek8 című adásában úgy fogalmazott: imázskongresszust tartanak, amelyben meghatározzák a párt arcélét és karakterét. Az összképet azonban árnyalja, hogy valószínűleg nem jöttek volna össze a küldöttek, ha a Magyar Nemzet nem hozza nyilvánosságra azt, hogy Gyurcsány Ferenchez közelállók bejegyezték a Demokrata Pártot, mintegy „előre lefoglalva a brandet” arra az esetre, ha esetleg a szocialista párt úgy határozna, hogy nyitott középpárttá alakulna.

A személyeskedés gyökere

A bukott kormányfő sokszor hangoztatott „nyugatos, polgári” jelszavával, az általa gründolt Demokratikus Koalíció Platform irányelveivel ez a szöveg túlságosan is egyezett ahhoz, hogy a jelenlegi pártvezetés – és úgy egyáltalán a közvélemény – ne tudjon másra gondolni az eset kapcsán csak arra, hogy Gyurcsány menekülőutat épít ki magának arra az esetre, ha nem sikerülne megszereznie az MSZP elnöki pozícióját. Emellett azonban ott volt még a blogger-országgyűlési képviselő pártszavazási kezdeményezése, amelyet Facebook-bejegyzéseiben úgy reklámoz – és így tesz „krónikása”, Gréczy Zsolt is immáron saját blogposztjaiban –, hogy rendre a jelenlegi MSZP-vezetés „nagy öregjeit” támadja. Mesterházy Attila és köre mindezekre egy „kulturáltan Gyurcsány-ellenes” frakcióüléssel, és az ügydöntő kongresszus huszáros összehívásával reagált, mondván: annak határozata a párt minden tagjára érvényes. Ezt követően megindult a nem ritkán személyeskedésbe torkolló vita minden lehetséges virtuális fronton. Sajtóban köpködő gyáva sz..rok, hataloméhes barom, Fidesz-ügynökök, horda, bértollnok – csak hogy néhányat említsünk a vádakból és címkékből. Suchmann Tamás ezt a kongresszuson úgy kommentálta, a személyeskedés egyik gyökere az lehet, hogy „rossz az, hogy most nem 150-en vagyunk, hanem 50-en”, de ez mindig változik, tette hozzá.

A kongresszusra készülődvén, mintegy mellékszálként Szanyi Tibor elnökségi tag felmelegítette az őszödi beszéd kiszivárogtatásának legendáját: véleménye szerint maga Gyurcsány lehetett az, aki a sajtóhoz eljuttatta a böszmeséges szónoklatot, az országgyűlési képviselő ezt tagadta és egy zárt borítékban, nevekkel eljuttatta az ő verzióját Mesterházyhoz, aki viszont egy performance-szerű sajtótájékoztatón – állítása szerint olvasatlanul – egy iratmegsemmisítőbe dobta azt. Balatonőszöd szónoka ezt a hírTV-nek úgy kommentálta: ezzel a szocialisták erkölcsének egy darabja is ledarálódott, aztán zárt ajtók mögött jelenlegi ellenlábasai – Baja Ferenc és Lamperth Mónika – 2006-os könyörgéseiről és hatalmi ambícióiról beszélt. Vagyis a hazuságbeszéd a kongresszuson sem került le a napirendről: a személyeskedő vitában állítólag Baja Ferenc követelte a gyurcsányi borítékban szereplő három név nyilvánosságra hozatalát, Török Zsolt ezt a szokásos „sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom” fordulattal kommentálta.

Nyolcvan százalék kontra kétharmad

Megszólalt a párt erős emberének számító Kiss Péter is az ügyben: ő is a bizonyítékok előhúzását szorgalmazta a Lánchíd Rádiónak adott interjújában. Az összes szocialista kormányt megjáró veterán a kongresszusról meglehetősen diplomatikusan fogalmazott: nem Gyurcsány Ferenc az ellenfél, hanem Magyarország helyzete, az elmúlt húsz év, valamint a mögöttünk hagyott egyéves kormányzati időszak. Hogy lesz-e pártszakadás, arról Kiss Péter úgy vélekedett, „nem vagyok jós, egy vitában alakuljon ki többség és kisebbség, mi egy ilyen vitatkozó párt vagyunk”. Ilyesmit mondott Mesterházy Attila is, csak ő a méhkas–darázsfészek példapárral ért.

A kongresszuson pedig Gyurcsány fordulatait vette át, Hunniástól, Pannóniástól, az ő köréből pedig a személyeskedő, kemény vita során többen azt a vágyukat fogalmazták meg, hogy a Táncsics Alapítvány elnöke által kezdeményezett pártszavazást egyszerűen töröljék el. Török kommentárja: „ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom”. A távirati iroda egyébként arról írt, hogy a volt miniszterelnök kérdésére, hogy ki vesz majd részt ezen a voksoláson, állítólag a küldöttek mintegy nyolcvan százaléka feltette a kezét, a gyakran szapult elnökség tagjai közül viszont az MTI-nek nyilatkozó névtelen gyurcsányista szerint senki. Aztán az MSZP kongresszusának közel kétharmada mégis úgy döntött, felkéri a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platformot, hogy fontolja meg pártszavazási kezdeményezésének visszavonását – mindezt egyébként a már említett Baja Ferenc kezdeményezte, de egyes sajtóértesülések szerint Gyurcsány hívei között is akadt olyan, aki nem ellenezte a pártszavazás elnapolását.

Mindenki örül?

Az exkormányfő meglepődött a döntésen, állítása szerint megfontolják a kongresszus kérését, de a Demokratikus Koalícióban még megvitatják az új helyzetet. Szavaira Mesterházy úgy reagált: nem rúgták fel a megállapodást, a kongresszus az MSZP legfőbb döntéshozó fóruma, mégse kötelező érvényű határozatot, hanem udvarias kérést intéztek a Demokratikus Koalícióhoz. Egyébként pedig arról is döntött a testület, hogy mostantól az MSZP „nyitott, demokratikus, baloldali néppárt” lesz, amely „a politikai és szervezeti önállóság tiszteletben tartásával sokszínű, érték- és programalapú szövetségkötésre készül az Orbán-kormány leváltásában érdekelt pártokkal, mozgalmakkal és civil szervezetekkel”. Ez Mesterházyék elképzeléseivel klappol, de Gyurcsány is jó kompromisszumnak nevezte, úgyhogy marad is a pártban.

Visszatérve arra a bizonyos „kulturáltan Gyurcsány-ellenes” ülésre: itt írták ki a pártszavazást, amelyre Gyurcsány köre YouTube-os vírusvideóval és abban nem mellesleg Mesterházy 2010-es országgyűlési kampánynyitóján bejátszott zenéjével készült. A szavazásra a kongresszus utáni héten kerülhet sor, ha úgy dönt a gyurcsányista platform, vagyis felborulhat az eddig tapasztalt szocialista forgatókönyv, amely szerint a párt erőcsoportjai egy darabig hadakoznak, üzengetnek, személyeskednek, ám egy rendkívüli kongresszus után kőkemény falanxként összezárnak, hogy ki- és mellébeszélés nélkül politizáljanak. A pártszavazás – amely a választmány korábbi döntése alapján többek között a közvetlen pártelnökválasztást szorgalmazza – megerősítheti Gyurcsányt, de Mesterházyék az esetleges pártszavazás eredményét akár figyelmen kívül is hagyhatják, mondván: a kongresszuson született döntés „demokratikusabb”, hiszen megtehették volna, hogy erőből, határozattal kötelezik őket, ám ők csupán egy szerény javaslatot tettek Gyurcsányéknak.

Az eredeti verzió ugyanis így nézett ki, mint Török Zsolt az MNO kérdésére elmondta: július harmadikán egy választmányi ülésen értékelnék a véleménynyilvánító voksolás eredményét. Vagyis ha a Gyurcsány centrista hívei nem hagyják annyiban, és a kongresszus „udvarias kérése” ellenére nekivágnak a voksolásnak, akkor folyosói pletykák és az elmúlt hetek tapasztalatai szerint akár folytatódhat az MSZP-n belüli mocskolódás és facebookos sárdobálás. Egy biztos: ősszel újabb MSZP-kongresszus lesz, de ott a szocialisták már a programjukról szeretnének határozni, a személyi kérdéseket addigra szeretnék lezárni.