Döntöttek: tizennégy egyházat ismer el az Országgyűlés

Elfogadta a Ház keddre virradó éjszaka az új egyházügyi törvényt, amelynek alapján tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd.• A második körben már nem lesz érvényességi küszöb

A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelen lévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak.

Az indítvány értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

Lázár: Ezt nem tűrhetjük tovább

A jobbikos Novák Előd felszólalása okozott hosszas vitát az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában keddre virradó éjszaka az Országgyűlésben. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki politikus szavaira reagálva közölte, pártja nem tudja tovább tiszta lelkiismerettel tűrni „azt a zsidózást és cigányozást”, amit a Jobbik egy éve folytat a parlamentben. A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője először bocsánatkérésre szólította a jobbikos Novák Elődöt a parlament plenáris ülésén, amiért az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában úgy fogalmazott, Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkártól „mit is várhatnánk mást”, mint a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség bevett egyházként történő elismerésének javaslását.

Novák Előd ezt követő felszólalásában nem kért bocsánatot az államtitkártól, Fónagy János pedig közölte, nem is várja ezt el a jobbikos politikustól, hiszen szerinte ő nem mondott mást, mint amit „szellemi példaképei” is mondtak. Az államtitkár Novák Előd felszólalására reagálva megjegyezte: a Dohány utcai zsinagógában azért találhat olyan kevés embert, mert az országból hatszázezer ember hiányzik, hiszen Novák Előd „szellemi példaképei oda ezt a helyzetet teremtették”.

Fónagy arra kérte a jobbikos képviselőt, ne hányja a zsidó közösség szemére, hogy kevesen vannak. „Hogy nem szégyelli, az rendben van, de azért számon ne kérje tőlünk” – fűzte hozzá. Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője úgy foglalt állást, a vita hevében „elnézhetőek” Novák szavai, ahogy az is, hogy Fónagy „gyilkosok utódainak nevezte” a Jobbik 850 ezer szavazóját. A Jobbik elnöke szerint a vitában kizárólag a bocsánatkérést váró Lázár János felszólalása volt „kígyó, (…) farizeus magatartás”. Lázár ismételt felszólalásában azt mondta, a kormánytöbbség megteremti annak törvényes feltételeit, hogy „egyszer s mindenkorra” véget vessen a jobbikos képviselők zsidózásának és cigányozásának.

(MTI)