„Mind egy családhoz tartozunk”

Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatában fontos a kommunikáció, annak tudata, hogy esetleges nézetkülönbségeiket barátként beszélhetik meg – mondta el Szapáry György és Eleni Tsakopoulos Kounalakis.

Szapáry György hangsúlyozta, az amerikai politika mozgatórugója a demokrácia és az emberi jogok tisztelete, továbbá a stabilitás igénye. Az Egyesült Államok nagyon sok áldozatot hozott, hogy garantálja a békét és a stabilitást a világban – mutatott rá, példaként említve a Balkánt. A magyarországi helyzettel kapcsolatos aggodalmai is a stabilitás szándékára vezethetők vissza, és ezt tiszteletben kell tartani – hangsúlyozta.

Mint kifejtette, az a feladata, hogy elmagyarázza az amerikaiaknak, hogy ami Magyarországon történik, az a stabilitást szolgálja, ezek szükséges változások, amelyeket jó szándékkal hoztak meg, hogy erősebb legyen a demokrácia. Ha hibákat követtek el, azokat kijavítják majd – mondta a washingtoni magyar nagykövet, hozzátéve: először hagyni kell érvénybe lépni ezeket a változásokat.

Példaként szolgálni

Eleni Tsakopoulos Kounalakis elmondta, a két ország között „nagyon is élő” a kapcsolat, amely elsősorban az emberekről szól. Kitért az amerikai magyarok közösségére is, mint mondta, a társadalom szerves részét alkotják, és hozzájárultak Amerika sikereihez.

Kiemelte, Magyarországnak és az Egyesült Államoknak partnerként és szövetségesként az a feladatuk, hogy inspirációként, példaként szolgáljanak a demokratikus intézményépítéssel más országoknak.

Közös értékeket vallanak

Donald Blinken korábbi budapesti amerikai nagykövet a konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében Magyarország NATO-csatlakozásáról szólva azt mondta, az ország nemcsak biztonsági okokból akart a szervezet tagja lenni, hanem azért is, mert felismerte, hogy a szövetség tagállamai közös értékeket vallanak. Ezek közé sorolta a parlamentáris rendszert, a szabad választásokat és a sajtószabadságot. A NATO-csatlakozás ezért a nyugat-európai standardoknak való megfelelést is jelentette – mutatott rá.

Mint hangoztatta, az Egyesült Államok továbbra is érdeklődik Európa iránt, „elkötelezettek vagyunk Európa mellett, nem mentünk el”. Úgy fogalmazott, „nem hagyhatjuk el Európát, ott kell lennünk, és a jelenlétünk rendkívül fontos”.

„Mind demokratikus országok vagyunk„

Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövet ugyancsak videoüzenetet küldött a konferenciára, amelyben kiemelte, a kilencvenes években Magyarország fő célja az EU- és a NATO-tagság volt, a szomszédos országokkal kialakított kapcsolatok javítására és a határon túli magyarok védelmére koncentrált, és a 2000-es években ezeket el is érte. Azóta részt vett az afganisztáni, a koszovói és a boszniai műveletekben, reformokat hajtott végre a haderejében, és további szükséges reformok vannak folyamatban – mondta.

Úgy fogalmazott, Magyarország kapcsolata az Egyesült Államokkal erős, hiszen „mind egy családhoz tartozunk, mind demokratikus országok vagyunk”. A két ország ugyanazokat az értékeket – szabadság, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok – tartja szem előtt –mutatott rá. Hozzátette: ez az alapja nagyon erős kétoldalú kapcsolataiknak.

Európa veszített a jelentőségéből

Magyarics Tamás dublini nagykövet, Amerika-szakértő arról beszélt: a hidegháború után az Egyesült Államoknak szembe kellett néznie azzal a kihívással, hogy Európa mellett a világ más területeinek is nagy figyelmet kell szentelnie, így Európa veszített a jelentőségéből. Ezt mutatja az is, hogy 2009-ben 22 kelet-közép-európai politikus és értelmiségi levélben kérte Barack Obama amerikai elnököt, fordítson nagyobb figyelmet a térségre – idézte fel.

Mint mondta, míg a kilencvenes években katonai szempontból Magyarország fontos szövetségese volt az Egyesült Államoknak a balkáni konfliktusok idején, ma már Lengyelország és Románia sokkal fontosabb partnerei.

A Külügyminisztérium, a budapesti amerikai nagykövetség és a Közép-európai Egyetem közös rendezésében tartott konferencián felszólalt mások mellett Martonyi János külügyminiszter és Bay Fang, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkára is.

A magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok kezdete 1921. december 17-re tehető, az Egyesült Államok 90 éve létesített követséget a magyar fővárosban, gróf Széchenyi László pedig átadta követi megbízólevelét Washingtonban.