Lázár Jánost – aki el is vállalta a Miniszterelnökség vezetését, így le kell mondania hódmezővásárhelyi polgármesteri posztjáról – Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, a parlament gazdasági bizottságának elnöke válthatja a Fidesz-frakció élén – közölte a kormányfő, a Fidesz elnöke. Elmondta, pártja elnöksége is támogatja, hogy Rogán Antalt javasolja a képviselőcsoportnak a frakcióvezetői posztra.
Hétfő délelőtt tíz órára összehívta a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának ülését Lázár János frakcióvezető; a tanácskozás témája a kormányátalakítás lesz. A politikus arról tájékoztatta pénteken az MTI-t, hogy a hétfői ülésen jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke is. Rendkívüli, nyilvános közgyűlést hívott össze május 25-én délután három órára Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere.
A Miniszterelnökséget jelenleg vezető államtitkár, Varga Mihály június 1-jétől Fellegi Tamás utódja lesz, vagyis tárca nélküli miniszterként ő vezeti majd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat.
– Fellegi Tamás elvégezte a munkát, amivel megbíztuk – mondta Orbán Viktor. – Nagyon nehéz munkát végzett el, hálás vagyok azért a teljesítményért, amit nyújtott. Az egész ország köszönettel tartozik neki: óriási ellenerők munkálkodásának közepette elérte, hogy meg tudjuk kezdeni a tárgyalásokat Magyarország pénzügyi lehetőségeinek bővítéséről az IMF-fel és az EU-val – fejtette ki a kormányfő, aki szerint ezen a területen a politikai munka véget ért, a tárgyalások meg fognak kezdődni, és egy szakközgazdászra van szükség.
A Miniszterelnökségen a jövőben három államtitkár dolgozik: egyikük a kormányfő külkapcsolataiért lesz felelős. Utóbbit Orbán Viktor azzal magyarázta, hogy ennek a területnek nőni fog a jelentősége a következő két évben.
A Miniszterelnökség péntek délután közleményben tudatta: A szervezeti átalakítások nyomán június 1-jétől három államtitkár fog dolgozni a Miniszterelnökségen. Közülük Lázár János veszi át Varga Mihály helyét, Győri Tibor jogi munkát végez majd, Szijjártó Péter pedig a miniszterelnök nemzetközi kapcsolataiért lesz felelős.
Elvégzettnek tekinti vállalt feladatát, május 15-i hatállyal felmentését kezdeményezte, és szeretne visszatérni a nemzetközi üzleti életbe Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök megköszönte a miniszter munkáját, és felkérte tanácsadójának.
Az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős miniszter Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levelében kérte felmentését. A május 9-i keltezésű levelet a Miniszterelnökség juttatta el pénteken az MTI-hez.
Fellegi Tamás levelében kifejti, tavaly decemberben azt a feladatot vállalta, hogy a kormány tagjaként irányítja és összefogja azokat az egyeztetéseket és erőfeszítéseket, amelyek az IMF/EU-tárgyalások megindítását célozzák. A pénzügyi tárgyalások helyzetét elemezve Fellegi Tamás jelzi: „Tartalmilag fontos és elfogadható kompromisszumra jutottunk mind az Európai Bizottság, mind a valutaalap vezetőivel. A magyar kormány jelentős kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, miközben az ország szuverenitását, a kormánypolitika elvi és stratégiai pontjait tekintve megőriztük korábban következetesen képviselt álláspontunkat: a magyar ügyben is az uniós gyakorlatnak megfelelő ügykezelés valósuljon meg, és a kötelezettségszegési eljárások jogorvoslati eleme ne szerepelhessen előfeltételként a hiteltárgyalások megkezdéséhez.”
Az Európai Bizottság döntése egyértelműen fogalmaz, és elővigyázatossági pénzügyi csomagról beszél, amelyet Magyarország kezdettől fogva képviselt. A kompromisszum továbbá biztosítja, hogy „az IMF chartájával ellentétes módon ne jelenjenek meg politikai szempontok előfeltételként” – írja levelében Fellegi.
„Tavaly decemberben azt a feladatot vállaltam, hogy a kormány tagjaként irányítom és összefogom azokat az egyeztetéseket és erőfeszítéseket, amelyek a tárgyalások megindítását célozzák. Úgy gondolom, ezt a feladatot sikerrel és maradéktalanul teljesítettem. A technikai akadályok elhárulását követően megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások, amelyek már a makrogazdasági és költségvetési politikánk részleteiről szólnak majd” – fogalmaz a távozó miniszter.
Fellegi Tamás azt is rögzíti, hogy megítélése szerint ennek irányítására és összefogására a továbbiakban olyan vezetőre van szükség, akinek átfogó és részletes pénzügy-politikai, ezen belül adóügyi és költségvetési tapasztalata van.
Válaszlevelében Orbán Viktor utal arra, hogy Fellegi Tamás nehéz helyzetben vállalkozott egy nagyon nehéz feladatra. „Az országgal szemben indított spekulációs hullámok, politikai és médiatámadások, az ország szuverenitását korlátozni akaró nemzetközi politikai kísérletek közepette kellett végeznie munkáját.”
„Ezt a munkát Ön elismerésre méltó higgadtsággal, kiegyensúlyozottsággal végezte. Elsősorban Önnek és munkatársainak köszönhetjük, hogy ebben a nehéz helyzetben jelentős ellenerők szándékaival szemben is sikerült elhárítani az akadályokat a Magyarország számára fontos nemzetközi pénzügyi tárgyalások útjából” – írja válaszában a miniszterelnök.
Megköszönve tárca nélküli minisztere munkáját, Orbán Viktor arra kérte Fellegi Tamást, hogy a nemzetközi üzleti és politikai színtéren szerzett kapcsolatait tanácsadóként hasznosítsa Magyarország sikere érdekében.
„Megvagyok az egésszel, készen vagyok” – válaszolta a kormányátalakítást firtató kérdésre Orbán Viktor.
---- A tranzakciós adó „a spekulánsok számára hátrányos” ----
Orbán Viktor közölte azt is, hogy ha a tranzakciós adóból a tervezettnél több bevétel folyik be, azt a munkát terhelő járulékok csökkentésére kell majd fordítani.
Arra a felvetésre, hogy elemzők szerint az új adónemekkel csak átnevezik a krízisadókat, és véglegesítik azokat, Orbán Viktor azt válaszolta: ha ez így van, „akkor ezt tekintsük óriási eredménynek”.
Ha sikerül állandóra változtatni a bankok, a pénztőke és a multinacionális cégek átmeneti bevonását a méltányos közteherviselésbe, „az nagy siker Magyarország szempontjából” – jelentette ki. „Ha egyszer sikerült bevonni a bankokat és a multikat a közteherviselésbe, akkor miért ne sikerülne a következő időszakban is?” – tette fel a kérdést az új adónemek ügyfelekre való áthárítását firtató felvetésre válaszul.
A pénzügyi tranzakciós adóról a miniszterelnök közölte: azok a pénzügyi spekulánsok, „nagyban játszó svihákok”, akik milliókat, milliárdokat utalnak, sokkal többet fognak fizetni az átlagembernél. Ez a rendszer az embereknek előnyös, „a spekulánsok számára hátrányos” – fogalmazott, hozzáfűzve azt is, hogy ha nagyobb bevétel folyik be a tranzakciós adóból, mint arra most számítanak, akkor azt mindenképpen a munkát terhelő járulékok vagy a személyi jövedelemadó csökkentésére kell fordítani.
Ugyan létezik az a lehetőség – folytatta –, hogy a pénzátutalásokat más országokon keresztül fogják majd bonyolítani, ám mivel Magyarország az első, amely bevezeti ezt az adónemet, „nincs példa előttünk, amelyből tudnánk tanulni”. Volt egy balul elsült kísérlet – emlékeztetett – az 1990-es évek közepén Svédországban, de az nem olyan volt, mint a mostani magyar javaslat. „Igyekeztünk annak a hibáit eleve elkerülni” – jegyezte meg.
Az európai gazdaságpolitikáról és a múlt heti választási eredményekről – elsősorban a franciáról és a görögről – szólva Orbán Viktor kifejtette: Európa ráébredt arra, hogy hitelből és adósságból nem lehet hosszabb távon kiszámítható életet adni az embereknek. Ezért az adósságleszorítás politikáján nem lehet változtatni, különben „nagy baj lesz” – figyelmeztetett, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az adósság elleni küzdelmet „nem lehet olyan fafejű módon folytatni, mint ahogyan nagyon sokan ezt képzelték és tették az elmúlt két esztendőben”. Magyarországnak sem javasolna olyan gazdaságpolitikát, amelynek eredményeképpen nőne az államadósság – közölte.
A kormányfő kitért arra is, Magyarország – a gyorsabb gazdasági növekedés megvalósulása érdekében – javasolni fogja például, hogy gyorsabb legyen az európai uniós pénzek felhasználása, és azt, hogy növeljék a mezőgazdaság és az élelmiszeripar támogatását. Mindezt azért – magyarázta –, mert a magyar kabinet úgy érzi, „mintha most friss levegő áramlott volna a szobába”, és most lehet nagyobb léptékű változást elérni az európai politikában.
Orbán Viktor szerint, ahogyan azt Görögország példája is mutatja, az a gyakorlat megbukott, hogy „nemzetközi erők összefogva – hívják őket bárminek, nemzetközi nagytőkének, IMF-nek, EU-nak – felülírhatják a demokrácia szabályait”, ezt ugyanis az emberek nem fogadják el. A világban sok helyen kacérkodnak azzal – folytatta –, hogy ha a nagytőkének nem tetsző módon működnek kabinetek, akkor „leváltjuk őket, és technokrata miniszterelnökök és kormányok jönnek” – ez a politika azonban megbukott.
A keleti nyitásról és a nyugati politizálás viszonyáról a miniszterelnök azt mondta: ez „nem vagy-vagy, hanem és”.
Új helyzet van magyarügyben
Új helyzet van Magyarország keleti határainál magyarügyben – így fogalmazott Orbán Viktor az új román kormány első intézkedéseivel kapcsolatban.
„Felszólítom, hívom az ott (Romániában) működő magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy bár a politikában szükséges rivalizálni, de a mostani helyzetben a verseny felett ott van az együttműködés, az összetartás mindent felülíró eszméje. Orbán Viktor szerint egész Európának figyelnie kell, „nehogy itt, a közép-európai térségben hirtelen nemzeti ellenségeskedések irányába forduljon az élet”.
A hétfőn beiktatott baloldali román kormány első intézkedéseivel megakadályozta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozását (Bővebben>>>). Az új hatalom képviselői kijelentették, szakítanak az arányos képviselet elvével, és tisztán egyéni választókerületes parlamenti választási rendszert alakítanak ki. Nyilvánvalóvá tették ugyanakkor, hogy a parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvényt a kulturális autonómia fejezete nélkül kívánják elfogadtatni.
