Vukovich Gabriella elmondta: annak érdekében, hogy „a kicsit megcsúszott feldolgozás miatt” „ne szenvedjen az ország adathiányban”, úgynevezett mintafeldolgozást készítenek, azaz a népszámlálási kérdőívekből mintát vesznek, a legfontosabb társadalmi viszonyokra vonatkozó adatokat feldolgozzák, ennek eredményét pedig várhatóan már szeptemberben közlik.
Fontos az adatvédelem
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke rámutatott: adatvédelmi szempontból is fontos a népszámlálás, mert az állampolgárok bizalma erősödik, ha az adataikkal semmilyen módon nem élnek vissza. Főleg az önkéntes kérdésekre adandó válaszok számát növelheti a népszámlálás adatbiztonságába vetett bizalom erősödése – mutatott rá.
Még a rendőrség sem kapott adatokat
Emlékeztetett arra, az adatvédelmi biztos folyamatos konzultációban állt a KSH munkatársaival az előkészítés során, és ezt „a hagyományt” folytatja a hatóság is. Megemlítette, hogy hétfőn ellenőrizték az adatfeldolgozási munkálatokat, és meggyőződtek arról, hogy a szervezési és a technikai intézkedések – egyebek mellett az, hogy nincs internet a munkába bevont számítógépeken – erősítik az adatok biztonságát. Hangsúlyozta: az adatokat kizárólag statisztikai célokra lehet felhasználni. Egy alkalommal még a rendőrség kérését is vissza kellett utasítani, amikor nyomozáshoz szerettek volna vallásra vonatkozó adatot kérni egy emberről – ismertette.
2011-ben végezték el tizenötödik alkalommal a népszámlálást Magyarországon. Az összeíráshoz hatalmas logisztikai és anyagi erőforrások kellettek, a munkában több tízezer ember vett részt. A kérdőíveket több módon is ki lehetett tölteni. Így az interneten, nyomtatott formában, könyvtárakban, a munkahelyen, de a településeken elérhető e-pontokon is volt lehetőség az adatszolgáltatásra. Utóbbi egyébként igen hasznosnak bizonyult a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A népszámlálás tavaly októberben publikált előzetes adatai rámutattak: 2,1 százalékkal kevesebben – 9 981 865-en – éltek Magyarországon, mint az azt megelőző, 2001. február 1-jei összeírás idején. A KSH akkor azt közölte, a természetes fogyás mértéke növekvő: az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után pedig 35 ezer fő volt.
Május közepén kezdték a feldolgozást
Kerékgyártó Sándor, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a kormányrendeletben előírtaknak megfelelően május 15-én megkezdték a népszámlálás során keletkezett 11,4 millió papír kérdőív feldolgozását. Az Educatio Kft.-nél a KSH előírásai szerinti szigorú biztonsági szabályok és folyamatos minőség-ellenőrzés mellett végzik az adatfeldolgozást november végéig – emelte ki.
A jogosultakon kívül senki nem férhet hozzá az adatokhoz, az adatfeldolgozás összetett folyamata pedig „magas színvonalú informatikai támogatással, az adatvédelmi szabályok betartása mellett (...) történik” – fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy az adatfeldolgozási munkálatokba 493 közfoglalkoztatottat vontak be, mellettük mintegy 80 ember tartalékos. Fizetésük havi bruttó 92 ezer forint, amin felül kapnak cafetériát is – jegyezte meg.
Pontosság és minőség-ellenőrzés
Felsorolta a munka fázisait is, melyek között szerepel a szkennelés, a kitöltött kérdőívek karaktereinek felismerése, az azonosítók ellenőrzése, a teljesség ellenőrzése (azaz hogy mindenre válaszolt-e a kérdőív kitöltője) és a riportfelület (szöveges kitöltött rész) áttekintése. A munka elvégzése után minőség-ellenőrzésre nyújtják be az adatokat a KSH-hoz.
Mag Kornélia, a KSH osztályvezetője, a népszámlálás feldolgozásának projektvezetője közölte: jelenleg 4,1 millió kérdőívet szkenneltek be és megkezdték az egyes kérdőívek teljesség-ellenőrzését is. Felhívta a figyelmet arra: a lakáskérdőívek címeit adatvédelmi okokból már a szkennelési fázisban kitakarják. Ütemtervük alapján október 26-ig a papíralapú kérdőívek számítógépes bevitelét teljesen be kell fejezni.
