A kormányszóvivő a lap hétfői számában közölt interjúban kifejtette: a kormány sikerét jelzi, hogy az Európai Bizottság jelentése szerint a magyar gazdaság közép- és hosszú távon is stabil, ilyen minősítést az elmúlt tíz évben nem kapott Magyarország az unió „kormányától”. Kifejtette: a kormány megőrizte a nyugdíjak reálértékét és a minimálbért is sikerült 5,4 százalékkal emelni. Arra pedig negyven éve nem volt példa, hogy egy kormány a rezsiköltségeket csökkentse. A gyors átalakítást azzal indokolta, hogy a költségvetési, gazdasági és társadalmi állapotok hasonló problémákat jeleztek, mint a dél-európai országokban, ami Magyarországon egy 2006 óta húzódó morális válsággal is tetéződött.
Az utolsó pillanatban érkezett egy kétharmados támogatottságú, határozott világképpel és víziókkal rendelkező kormány, hogy megfordítsa a szakadék szélén álló országot és kivezesse a válságból. Magyarország gyenge államból erős érdekérvényesítési képességgel rendelkező állammá vált, „s mára már nem a külső gazdasági erők döntik el mit és miképp tegyünk” – fejtette ki.
Elemi érdek
A hallgatói tiltakozásokról úgy vélekedett: természetes, hogy a félelem és a korosztály viselkedéséből eredő lázadás az utcára vitte a diákokat. A kormányzat azonban a céljait – például azt, hogy a felsőoktatást ésszerűvé, költséghatékonnyá, eredményessé alakítsa át – nem adta fel. Nem pénzkivonásról van szó, éppen ellenkezőleg, sokkal többet fog a kabinet a felsőoktatás rendszerébe „beletenni”, mint eddig – közölte.
Egy rossz finanszírozási rendszerben azonban továbbra is elfolyna a pénz, fenntarthatatlan lenne a felsőoktatás, így annak „kimeneteli oldala” biztosan nem szolgálna nemzetstratégiai célokat. Tehát minden szereplő számára elemi érdek, hogy a változások minél gyorsabban bekövetkezzenek – mondta a kormányszóvivő.
