A nemzetgazdasági miniszterjelölt kifejtette: a bankadó kérdésében eltér, a gazdasági növekedés serkentésében viszont egyezik a kormány véleménye a valutaalappal. Varga megjegyezte: a túlzottdeficit-eljárás alól szeretnénk kikerülni, mert ha ez nem sikerül, akkor Magyarországtól uniós támogatást vonnak el, hozzátette: nem szabad feladni a kapcsolatot az IMF-fel.
A politikus emlékeztetett arra is, hogy 2001 és 2002 között a jegybank és kormányzati gazdaságpolitika komoly összhangban volt, véleménye szerint ennek is köszönhető az akkori, 6 százalék feletti növekedés. „Ebből is látszik, hogy a fiskális és a monetáris politika jól ki tudja egymást egészíteni” – mondta, hozzátéve, hogy Matolcsy György kinevezésével várhatóan bővülni fog az MNB eszköztára a növekedés beindítására. Megjegyezte azt is: a kamatcsökkentéssel picit hamarább el lehetett volna indulni.
Varga elárulta azt is, hogy nem fél attól, hogy az Európai Központi Bank megkérdőjelezi majd Matolcsy kinevezésével a jegybank függetlenségét. Érvelése szerint akkor sem tett így az EKB, amikor Gyurcsány Ferenc volt kormányon és Simor András volt a nemzeti bank elnöke.
A miniszter beszélt arról is, hogy tervei szerint „kicsit a kiszámíthatóság irányába kell elvinni a kormányzati működést az adó területén”, mivel itt minden változást át kell gondolni. Úgy fogalmazott: a fontos irányok kijelölése megtörtént az elmúlt két évben, most hosszabb előzetes egyeztetés lesz szükséges, ha bármilyen változtatásra akarnak sort keríteni.
Varga kitért a hitelek kérdésére is: a válság bizonytalanná tette a hitelezőket és azokat is, akik hitelt akartak felvenni. „Hitel nélkül nincs beruházás, beruházás nélkül nincs növekedés” – mondta, megjegyezve, hogy egy bizalmi folyamat is beindulhat. „A kormánynak az az álláspontja, ha meg tud mozdulni a hitelezési aktivitás, akkor megvizsgálhatjuk, hogy lehetne a pénzintézetek terheit csökkenteni” – mondta. Hozzátette: a bankadó kivezetéséről nincs szó, mérlegelik, hogy miként lehet elosztani ezeket a terheket.
