A parlament egyéni képviselői indítvány alapján – kivételes sürgős eljárásban – április 30-án módosította az információszabadságról szóló jogszabályt. Úgy rendelkezett: a magánszemélyek, a szervezetek a jövőben nem kérhetnek olyan terjedelmű tájékoztatást a közérdekű adatok kezelőitől, mint amilyet az ellenőrzésre hivatott állami intézmények, vagyis például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék vagy az adóhatóság. Az indoklás szerint nem kell teljesíteni az olyan visszaélésszerű adatigényléseket, amelyek az adatkezelők működését jelentősen és hosszú időre akadályoznák. Az új passzusok emellett kizárják az információs törvény adta szélesebb tájékozódási lehetőséget akkor, ha a külön törvények – például a polgári, a büntető és a közigazgatási eljárási jogszabály – iratmegismerési, betekintési, másolatkérési jogot adnak az ügyfeleknek.
A köztársasági elnök május 8-án megfogalmazott politikai vétója szerint az új paragrafusok nem egyértelműek. Nem tudni, milyen mértékben korlátoznák a közérdekű adatok megismerését azzal, hogy az állami ellenőrző hatóságok jogkörére utalnak. Emellett a jogalkalmazók azt a téves következtetést vonhatnák le, hogy megszűnik az ügyfeleknek a külön törvényekben meghatározott jogorvoslati lehetősége.
Az Országgyűlésnek 60 napja van arra, hogy újratárgyalja a visszaküldött jogszabályt. Felkészülés, tájékozódás gyanánt az alkotmányügyi bizottság véleményezésre megküldte a NAIH elnökének a törvény korábban megszavazott, módosított szövegét. A parlamenti bizottság ezután tesz indítványt a plénumnak, miként alakuljon a szabályozás. Péterfalvi lapunknak elmondta: a hatóság nemzetközi összehasonlító elemzést végez, s néhány napon belül befejezi a vizsgálatot. A NAIH elnöke elöljáróban megjegyezte: a közérdekű adatok megismerése olyan fontos alkotmányos alapjog, hogy csak szigorú szabályok szerint lehet korlátozni.
A parlament szakbizottságának előző ülésén egyes képviselők úgy vélték, visszaélésszerű joggyakorlás nincs, mert a közérdekű adatokat bárkinek joga van megismerni. Ugyanakkor az is felvetődött: az állami és az önkormányzati tulajdonú vállalatok hátrányba kerülhetnének akkor, ha tömegesen kellene adatokat szolgáltatniuk, hiszen a magáncégek erre a legtöbbször nem kötelezhetők.
