Főleg a bántalmazott orvosok találkoznak ezzel

Egészségügyi jogok: van, amiben egyetért orvos és beteg. S van, amiben nem.

A Szinapszis Piackutató orvos-betegjogi kutatása azt vizsgálta, hogy a doktorok és a páciensek mennyire vannak tisztában az őket érintő egészségügyi jogokkal, illetve mit gondolnak a felek egymásról e kérdést illetően. A kutatás számos ponton a két résztvevő fél között fennálló diszkrepanciára mutat rá, kiderül: a magyar orvosok nagy része túlterhelt, feleslegesen túlbonyolított adminisztrációs munkát kell végeznie, és a statisztikák szerint nagyjából minden tizediket legalább egyszer már fizikailag is bántalmaztak.

A felmérésben részt vevő orvosok 92 százaléka találkozik mindennapi munkája során orvos-betegjogot érintő kérdésekkel, problémákkal, közülük 12 százalék naponta, 17 százalékuk hetente többször, míg 21 százalék havonta néhány alkalommal – derül ki a Szinapszis és a Webbeteg.hu kutatásából. A demográfiai bontások alapján megfigyelhető: gyakrabban tapasztalják a jelenséget a fiatalabb orvosok, akik körében egyébként a fizikai bántalmazás is fokozottabban fordul elő. Összességében az orvosok 16 százaléka egyáltalán nem, további 45 százalékuk inkább nem tartja felkészültnek az orvosi társadalmat a témával kapcsolatos kérdések, helyzetek kezelésére, és csak 36 százalékuk gondolja felkészültnek magát, illetve kollégáit.

A hálapénz rendszere működésképtelen és tarthatatlan, ez az egészségügyi rendszert leginkább mérgező betegség –állítja az MNO-nak Dénes Tamás.

• A rezidensek háborút hirdettek a hálapénz ellen

• Szócska még nem végzett a tabumentesítéssel

• Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?

• Kiskirályok és csicskák az ágazatban

• Egészségügy: csak kiválasztottaknak?

• Ez a rendszer is megbukik egyszer

A lakosság ennél jóval pozitívabban látja a helyzetet, esetükben ugyanis több mint 70 százalék azok aránya, akik szerint a doktorok kellő tudással és készségekkel rendelkeznek a vitás helyzetek megfelelő lereagálására. Az orvosi szakterületek jogi kitettségét vizsgálva elmondható, hogy a sebészet és a nőgyógyászat mind a szakma, mind a lakosság szerint kiemelt terület, a tényleges orvosi szaktól függetlenül az előbbit az orvosok 96, az utóbbit 72 százalékuk jelölte meg.

Az aktuálisan hatályban lévő orvos-betegjogot a doktorok mindössze 9 százaléka tartja teljesen összeegyeztethetőnek a gyakorlattal, döntő többségük (85 százalék) szerint inkább csak részben az. E kérdés megítélésében is derűlátóbbak a laikusok, a válaszadók közel egyharmada szerint jól összehangolt az elmélet és a gyakorlat.

A válaszadó orvosok 12 százaléka jelölte meg, hogy bántalmazta már fizikailag betege, és további 20 százalékuk hallott ilyen esetről közvetlen környezetében. A szakorvosokat sokkal kevésbé kímélik: kétszer gyakrabban éri őket fizikai támadás. A betegkör is meghatározó: az alacsonyabban iskolázott és nehezebb szociális helyzetű betegkörrel rendelkező orvosok esetén jóval gyakoribb a jogi fellépés és a fizikai atrocitás is. A kutatás egyértelműen rámutat: a testi bántalmazás előfordulása az életkor emelkedésével jelentősen csökken, hiszen míg a legidősebb orvosok 80 százaléka nem tapasztalt ilyet sem saját, sem környezete esetében, addig a legfiatalabb generáció mindössze 50 százalékáról mondható el ugyanez – hívja fel a figyelmet a kutatás. A felmérésben részt vevő orvosok 32 százaléka ellen indítottak már eljárást tevékenysége során valamilyen indok miatt, további 40 százalékuk esetében „csak” fenyegetés történt, de nem került sor tényleges feljelentésre, egyéb eljárás kezdeményezésére.

A lakosság oldaláról azt tapasztalhatjuk, hogy a gyakorlatban viszonylag ritka a tényleges feljelentések, eljárások kezdeményezésének előfordulása, az elégedetlenek közel 90 százaléka érezte úgy, hogy bár oka lett volna e lépések megtételére, nem tette, és mindössze néhány százalékra tehető azon esetek aránya, amikor a fenyegetés vagy a feljelentés valóban megtörtént.