Az öt évvel ezelőtt elfogadott első éghajlat-változási stratégia főként az üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozott. A most elkészült dokumentum négy súlypontot határozott meg, a dekarbonizáció mellett az éghajlati sérülékenység területi vizsgálatát, az alkalmazkodást és az éghajlatváltozásra való felkészülést, valamint a társadalmi partnerséget – mondta Bencsik János. Az új stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet önálló szervezeti egységeként működő NAK készítette.
A központ vezetője elmondta: az éghajlat-változási törvény tavalyi módosítása előírta, hogy az anyagot új szerkezetben kell beterjeszteni, ami figyelembe veszi az európai uniós kötelezettségeket, valamint azt, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak következtében az elmúlt öt évben egyre szélsőségesebb időjárás volt tapasztalható Magyarországon is. Ezek gazdasági és társadalmi szinten is érzékelhető anyagi károkat okoztak – közölte. A dokumentumhoz érkezett mintegy nyolcszáz véleményből a stratégia keretrendszerébe illeszthető javaslatokat beépítették – tette hozzá a NAK vezetője.
Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt huszonöt évben mintegy negyven százalékkal csökkent, elsősorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghajlat-változási folyamat azonban tovább gyorsult, és ezek a hatások a medencejelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit. Emiatt nálunk alapvető szempont, hogy a változásokhoz való alkalmazkodásra összpontosítsunk a kibocsátás csökkentése mellett – fogalmazott a NAK vezetője.
