A Nádor Galériában megrendezett Trauma című interaktív tárlat nem csak fotókon mutatja be a a „malenkíj robot" résztvevőinek szenvedéseit és kiszolgáltatottságát: tablók, hanganyagok, videók, korabeli használati tárgyak, túlélőkkel folytatott beszélgetések révén érzékelteti a félmillió Szovjetunióba hurcolt magyar sanyarú sorsát.
A hét évtizeddel ezelőtt történtekről sokáig nem lehetett nyilvánosan beszélni – idézte fel Menczer Erzsébet fideszes országgyűlési képviselő megnyitóbeszédében, hozzátéve: a hallgatás falának áttörése volt, amikor a parlament tavaly a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét. A politikus utalt arra is, hogy a jövő évi parlamenti választások kérdése az, hogy a választók fenn akarják-e tartani mindazt, amit a hallgatás falának áttörésével sikerült elérni, vagy tudomásul veszik, hogy visszarendeződés jöhet, s „a kitelepítettek sorsa a kommunikációban a történelmi magasságból a hétvégi lecsófőzőversenyek eredményhirdetései közé kerül vissza”.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere emlékeztetett rá, hogy Baranya a sváb lakosok magas száma miatt különösen érintett volt az elhurcolásokban és a kitelepítésekben, hiszen sokakat pusztán németes hangzású neve miatt internáltak. Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes köszönetét fejezte ki a tárlat rendezőinek, hogy a száraz tények közlése mellett új technikai eszközöket, módszereket is alkalmaznak a fiatalabb generációk megszólításához.
A németajkú elhurcoltakra a Trauma című tárlat mellett túlélőkkel folytatott beszélgetéseken, szombaton és vasárnap pedig irodalmi és történelmi előadásokon, író-olvasó találkozókon, filmvetítéseken, és egyebek mellett magyar-német nyelvű szentmisén emlékeznek.
