Az alapító szervezetek ugyanis nem szűnnek meg, s nem is egyesítik többmilliárdos vagyonukat sem. A Magyar Nemzet információi szerint erre legjobb esetben is csak egy év múlva kerülhet sor, holnap csak egy formális, negyedik szövetséget hoz létre a három konföderáció. Az új szövetség ugyanakkor vonzó partner és szövetséges lehet a baloldali, ellenzéki pártoknak, Mesterházy Attila, az MSZP, Bajnai Gordon, az Együtt–PM és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is jelezte már, hogy a választások előtt egyeztetni kívánnak a szakszervezetekkel.
Az MSZOSZ, az Autonómok és a SZEF eredetileg a munkavállalók hatékonyabb érdekképviseletével indokolták egyesülésüket, amelynek nyomán a köz- és versenyszférát egyaránt képviselő, mintegy 250 ezer tagot számláló, közös vagyonnal rendelkező „szuperkonföderáció” jön létre. A három konföderációnak mostanra kellett volna kimondania saját feloszlatását, jogutódként az új szövetséget megjelölnie, amelyre a jogok és kötelezettségek, s a teljes vagyon is szállt volna.
Ám a fúziót hátráltatta a szakszervezetekre oly jellemző, személyi ambíciók körüli vita, ami egyelőre rendeződni látszik: az Autonómok önjelölt elnöke, Székely Tamás helyett várhatóan Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke lesz az új szövetség első számú vezetője. Ám a közös vagyon kérdése megoldatlan, mivel a felek nem ugyanannyit adnának be a közösbe. A legkisebb vagyonnal az Autonómok, a legnagyobbal a SZEF bír, utóbbi elnöke, Varga László viszont nem aspirált az új szövetség vezetői posztjára – szakszervezeti körökben ezzel magyarázzák, hogy pár hónapja a SZEF jelezte: teljes fúzió helyett egyelőre csak az egyszerűbb egyesülést támogatják. Most tehát olyan szövetség jön létre, amelyről Pataky Péter is nemrég úgy fogalmazott a Népszavának: „Hosszú idő lesz, mire azt megtöltik tartalommal.”
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja el.
