A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság és az Antenna Hungária Zrt. által kiírt Rádiós Korrektúra – A hangok versenye célja a minőségi rádiózás népszerűsítése volt. A Lánchíd Rádió tizenkét anyaggal nevezett különböző kategóriákban.
Halász-Szabó Miklós Trianon című adásával a tényfeltáró-oknyomozó kategóriában nyert, első helyét megosztva a Kossuth Rádióval. A Kulissza műsorvezetője elmondta: meglepte, hogy egy ilyen, hagyományos szerkesztésű anyaggal sikerült az első helyre jutni, amely gyakorlatilag huszonnégy perc „történészkedés", mindenféle figyelemfelkeltő, modern eszköz nélkül. Az adás célja egyébként a Trianon előtti erőszakos nemzetpolitika mítoszának, illetve az ezzel kapcsolatos tévhiteknek az eloszlatása volt. A sikerben a műsorvezető szerint kulcsszerepe volt a meghívott ifjabb Bertényi Iván történész széles körű felkészültségének, amely lehetővé tette, hogy valóban magas színvonalú műsor szülessen.
A kulturális magazinok versenyében a Kossuth Rádió után második helyezést ért el a Lánchíd Rádió Cseh Tamás-emlékműsora; a Szabad gondolatot Pelyach Gergely, Halász-Szabó Miklós és Lentulai Krisztián vezeti, utóbbi kettő jegyzi a második helyezést szerzett Cseh Tamás-emlékműsort. Halász ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy itt a Trianon-témájú adással ellentétben minden lehetséges modern eszközzel – zenével, effektekkel – éltek, hogy igazán színes műsor készülhessen.
– Személyes rajongás fűzi bennünket az elhunyt zenészhez, és izgalmas feladat volt egy róla szóló adás elkészítése – tette hozzá Lentulai Krisztián. A műsorvezető elmondta: „Bereményi Gézával interjút készíteni nagyon szép kihívás, és megtisztelő dolog volt." Másrészt Cseh Tamásnak nem csak a zenész énjéről volt itt szó, hiszen ő alapította a bakonyi indiántábort is, amelyet felnőtt szemmel egészen új megvilágításba helyezett a Michnai Attilával készült beszélgetés. Lentulai arról is beszélt, mennyire rendhagyó volt ez a műsor „hiszen a Szabad gondolat adásait jellemzően stúdióban vesszük fel, és aktuálpolitikáról, történelemről, közéletről folyik benne a diskurzus. A Cseh Tamás-emlékműsor viszont eleve egy kulturális témájú anyag, amelyet ráadásul a Várban forgattunk – ahol egyébként a díjat is átvehettük érte. Az, hogy ilyen keretek között sikerült erős anyagot készíteni, megerősített minket abban a hitben, hogy bátran nyithatunk a kulturális témák irányába is."
A különdíjas, Gyimesfelsőlokról szóló adást Horváth Ágnes készítette egy iskoláról, amely utolsó magyar végvárként bújik meg a történelmi magyar határon. „Csodálatos érzés látni, amikor a mai határainktól nyolcszáz kilométerrel keletre, a Gyimesi hágón is túl láthat az ember egy ilyen iskolát, ahol magyar himnusszal kezdődik a tanév, és magyarul folyhat a tanítás" – mesélte a műsorvezető. A bentlakásos intézménybe csíki és gyergyói székelyek, valamint moldvai csángók járnak, utóbbiaknál különösen fontos, hogy ne a bákói román iskolát válasszák – hangsúlyozta, hozzátéve: ebben nagy segítség, hogy a magyar állam és az egyház is támogatja az intézményt – amely így például tornateremmel bővülhet, vagy ösztöndíjjal, ingyenes bentlakással támogathatja kis lakóit.
„A legigazibb értékek, az elrejtett kincsek az ilyen világ és a média szeme elől eldugott helyeken találhatóak" – vallott erről Horváth Ágnes. – Amikor a műsor hét éve indult, arról szólt, hogy ilyen értékeket mutassunk be; ehhez a riportot választottuk, hogy kézen ragadhassuk, és magunkkal vihessük a hallgatót, hogy megmutassuk ezeket a rejtett kincseket." Például Gyimesfelsőlokra, ahol az emberek egyszerűen csak teszik a dolgukat, rendületlenül. Mert ahogy az iskolát vezető Berszán István elmondta, „ez az iskola egy igazi végvár, a magyar nyelv utolsó végvára".
