Balog Zoltán a témában tartott nemzetközi konferencia második napján azt mondta: mindez kölcsönös felelősség. A miniszter kiemelte a folytonosság jelentőségét, azt, hogy legyenek kormányokon átívelő integrációs programok. Az ügy fontos szerepelői közé sorolta az egyházakat, az önkormányzatokat, a civil szervezeteket, a munkaadókat, a kormányt, a központosított oktatási rendszert, az Országos Roma Önkormányzatot, az Európai Uniót, valamint a közvéleményt. E szereplők nélkül Magyarországon nincs sikeres cigányintegráció – jelentette ki.
A politikus szerint a romaügyben vannak rossz és jó válaszok. Az előbbiek között említette a fajgyűlölő válaszokat, a rasszizmust, a szociális segélyt, a gettósodást, az iskolakerülést és az áldozatmentalitást. A jó válaszok közé sorolta a konfliktusokról való világos beszédet, a Start munkaprogramot, a roma középosztály megteremtését, az ösztöndíjprogramot, valamint a felelősségvállalást.
Az országgyűlési választások kapcsán a nemzetiségi listákról szólva elmondta, sok félreértés és kritika fogalmazódott meg a nemzetiségi regisztráció miatt. Hangsúlyozta, ilyen lehetőség eddig a magyar történelemben nem volt. Közölte: aki azt mondja, diszkrimináció, hogy a regisztrálók nem szavazhatnak pártlistára, csak az egyéni képviselőre, az nem érti a rendszert. Ez lehetőség, szabadon el lehet dönteni, hogy valaki nemzetiségként regisztrálja magát vagy nem. Akinek fontosabb, hogy pártlistára szavazzon, az nem regisztrál – tette hozzá.
„Szomorú”
Balog elmondta, a romák ellen 2008–09-ben elkövetett gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak a jövő héten kifizetik a kárpótlást.
Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke előadásában a magyar romaintegrációs szakpolitikát lehetséges modellként ajánlotta Európa számára. Példaként emelte ki, hogy Magyarországon minden gyermek tanul cigány történelmet és kultúrát.
Azt mondta, az általa vezetett testületben azon dolgoznak, hogy idén elindítsanak egy projektet, amelynek célja a legjobb gyakorlatok meghatározása az integráció ügyében. Egyebek között az oktatás és a foglalkoztatás területén szeretnék meghatározni és kialakítani a legjobb gyakorlatokat – jegyezte meg.
Romani Rose, a Németországi Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke Henri Malosse-hoz hasonlóan köszönetet mondott azért, hogy a magyar uniós elnökség útjára bocsátotta az európai cigánystratégiát. Beszédében kiemelte, hogy a rasszizmus nagyon sok romának meghatározza az életét, hiszen ez rendszeres megkülönböztetéshez vezet az egészségügy, az oktatás és a munka területén. Szólt arról is, hogy szerinte a támogatások hatékonyabbá tétele miatt fontos lenne, hogy uniós szinten létrejöjjön egy romaalap.
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar cigányság évszázadok óta a magyarság része. „A magyar nemzet is csak akkor válhat sikeressé, ha partnerré teszi cigány testvéreit” – fogalmazott. A Terror Háza Múzeum főigazgatója megemlítette, hogy mára jelentős cigány tömegek marginalizálódtak, kerültek kilátástalan élethelyzetbe.
Suad Numanovic, montenegrói emberi és nemzetiségi jogi miniszter, a romaintegráció évtizede programjának soros elnökségének képviseletében szólt arról, hogy a cigány népesség kivételesen veszélyeztetett, és a felzárkóztatás egyaránt problémát jelent a kis és nagy országoknak.
Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat elnöke azt mondta: a cigányság ügye az unió egyik legnagyobb kérdése, „összeurópai sorskérdés”. Farkas szerint 2010-es választás után Magyarország a legmagasabb szintre emelte a romák ügyét, „cigánypolitikai korszakváltás történt Magyarországon”. Emlékeztetett arra, hogy a kormány és a roma önkormányzat 2011-ben keretmegállapodást kötött. Azt is elmondta, hogy napokon belül elindul az a foglalkoztatási szövetkezet, amelyben több tízezer cigány dolgozhat majd.
Bogyay Katalin, Magyarország állandó UNESCO-képviselője arról beszélt, elképzeléseik szerint Magyarországon létrehoznának egy regionális kulturális és oktatási központot, amely alkalmas lenne arra, hogy a felzárkóztatással kapcsolatban együtt dolgozzon és tapasztalatokat osszon meg a környező országokkal.
Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője szólt arról, hogy minden roma felelőssége, hogy a saját szűkebb környezetében mit tud tenni a cigányokról kialakult sztereotip kép megtöréséért. A felzárkózással kapcsolatban a programok mellett a helyi közösségek szerepét emelte ki.
Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő előadásában az európai romastratégiával összefüggésben egyebek mellett arról beszélt, hogy a programok során még mindig nem érik el kellőképpen a célcsoportokat, és sokkal erősebb ellenőrzésre lenne szükség.
Az Egymásra utalva, a felzárkózáspolitika a XXI. században című kétnapos nemzetközi konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szervezte.
