Az esemény kilencvenötödik évfordulója alkalmából tartott megemlékezés a Kosztolányi Dezső téren kezdődött, ahol Novák Előd, a Jobbik alelnöke azt sürgette, hogy legkésőbb a századik évfordulóig állítsák fel Horthy Miklós lovas szobrát a Szent Gellért téren.
Az ellenzéki politikus beszédében párhuzamot vont a Horthy-korszak és a rendszerváltás óta eltelt huszonnégy év között. Értékelése szerint a két világháború között nagyobb volt a világválság, Horthy Miklós mégis virágzásnak tudta indítani az országot a spanyolnátha és Trianon után.
Dobay Gergely, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke felvetette, milyen lenne, ha Horthy Miklós egy napra visszatérne Budapestre. Felszólította a résztvevőket, hogy próbálják külső szemlélőként megvizsgálni életüket, mert nem tesznek eleget a hazáért.
Ander Balázs országgyűlési képviselő a kormányzó érdemei közé sorolta az egészségügyi, iskolai, közlekedési és ipari fejlesztéseket, valamint hangoztatta: Horthy Miklós újra büszkeséget adott a letiport magyarságnak.
A mintegy kétszáz résztvevő ezt követően a Szent Gellért térre vonult, a menet élén lovasok haladtak. A felvonulók kezében magyar, árpádsávos és jobbikos zászlók voltak, a sort a Magyar Nemzeti Gárda és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai zárták. Középen egy kisteherautón elhelyezett hangszórókból egyebek mellett korabeli dalok szóltak, a vonulók pedig a „Vesszen Trianon!” rigmust és Horthy nevét skandálták.
A Kelenhegyi úton felállított színpadon Tokody Marcell, a Jobbik fővárosi közgyűlési képviselője célként jelölte meg, hogy a „vörös és szivárványrongyok” lehulljanak, és Budapest a „magyarok fővárosa” legyen.
Hegedűs Loránt református lelkész szimbolikus alakként jellemezte Horthy Miklóst, kiemelve: amíg büntetlenül lehet őt gyalázni, addig meg lehet tenni az egész magyar nemzettel is.
Az Együtt közleményben ítélte el a Jobbik Horthy-rendszert éltető demonstrációját. Ebben a párt úgy fogalmazott: „Horthy Miklós bűnrészes a magyar nemzet egyik legnagyobb sorstragédiájában, a holokausztban, így nemcsak magyar katonák, de közvetve több százezer zsidó és cigány származású magyar haláláért felelős.” Az eseményt közleményben ítélte el az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 is.
