Fél évvel korábban is szabadulhatnak április elsejétől azok az elítéltek, akiket először sújtott letöltendő fogház- vagy börtönbüntetéssel a bíróság. A kedvezmény nem vonatkozik azokra, akik személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, de azokra sem, akiket öt évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntettek. Kezdő tolvajok, csalók és garázdák vagy épp az ittasan balesetet okozó járművezetők azonban jövő szerdától kérelmezhetik, hogy a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége vagy a szabadulás várható időpontja előtt hat hónappal úgynevezett reintegrációs őrizetbe helyezzék őket. Ez lényegében egyet jelent majd az elítéltek hazatérésével.
Az úgynevezett reintegrációs őrizetet egy tavalyi törvénymódosítás vezette be, amelyet még novemberben írt alá Áder János köztársasági elnök. Az intézkedés célja az, hogy segítse visszailleszkedni a társadalomba azokat, akik csak „megbotlottak”, illetve jó magaviseletre ösztönözheti őket, hiszen csak az az elítélt szabadulhat idő előtt, akit arra érdemesnek találnak. A kérelem elbírálása előtt éppen ezért megvizsgálják majd a fogvatartott családi körülményeit, kikérik a pártfogója és a büntetés-végrehajtási intézet véleményét – ezek nélkül ugyanis a bíró nem dönthet senkinek a sorsáról.
Maga az őrizet a lakhelyelhagyási tilalomra emlékeztet: az elítélt az otthonába vagy a bíróság által engedélyezett más helyre (például a szülei vagy az élettársa lakásába) költözik be, és onnan a bíróság határozatában foglaltak szerint eljárhat tanulni, dolgozni, vásárolni, sportolni, a mozgását azonban folyamatosan ellenőrzik a rendőrök, s amennyiben tiltott helyre tévedne, ismét visszakerülhet a rács mögé.
Ugyancsak egyenes út vezethet majd a börtönbe, ha újabb bűncselekményt követ el az illető. Fontos megjegyezni azt is, hogy a törvény nem zárja ki a kedvezmény visszamenőleges alkalmazását, azaz nem csak az április elseje után elítéltek számára biztosítja a lehetőséget a kérelem benyújtására. Azt viszont kimondja a jogszabály: nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, aki az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből legalább három hónapot, egy évet meghaladó tartamú büntetéséből pedig legalább hat hónapot nem töltött le.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az új jogintézménynek a magyar büntetés-végrehajtási rendszer zsúfoltságára is lehet némi hatása, hiszen a jelenleg 140 százalék körüli kihasználtsággal működő fegyintézetek mostantól akár fél évvel korábban elbocsáthatják majd fogvatartottjaik egy részét. Erre való tekintettel a napokban a Magyar Nemzet megkereste az Igazságügyi Minisztériumot, s arról érdeklődtünk, hogy tervezik-e más, alternatív büntetési nem bevezetését. Kérdéseinket a belügyi tárcának is továbbították, válasz azonban lapzártánkig egyik helyről sem érkezett.
