Politikai mezőbe kerültek a 2006 őszi események, csak az Ignácz-bizottság jelentése nyomán kezdődött higgadtabb vita – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tanúként a 2006 őszi események kapcsán megvádolt egykori rendőri vezetők büntetőperében, a Fővárosi Törvényszéken. Lázár János a vádbeli cselekmények idején ellenzéki politikusként az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke volt. Csütörtökön a kormánypárti politikus a bíróságon tanúként arról beszélt: a 2006 őszi események során előbb az érdekelte, hogy megvédhető lett volna-e a tévészékház, majd pedig a rendőri intézkedések szakszerűsége, arányossága, illetve hogy miért nem voltak azonosítók a rendőrökön, és miért volt esetenként olyan brutális a fellépésük.
Arra a kérdésre, hogy jelezték-e előre a titkosszolgálatok, mi várható, Lázár János úgy reagált: ilyenről nem tud, de kizártnak tartja, hogy minden információt megkapott volna. A fideszes politikus elmondta, hogy pártja 2006 szeptember második felére nagygyűlést tervezett a fővárosban, de akkor kormánytagok figyelmeztették, hogy ennek komoly biztonsági kockázatai vannak, így a rendezvény elmaradt. Lázár János megjegyezte: ennek kapcsán arra sem volt módja, hogy megkérdezze a titkosszolgálati vezetőket, menyire valós a biztonsági kockázat, illetve mennyiben lehet blöff a figyelmeztetés.
Tanúvallomásában a miniszter felvetette azt is, mennyire lehet életszerű, hogy a rendészeti ágazatért felelős miniszter éppen a legválságosabb órákban nem adott utasításokat. A felelősségre vonás elmaradására vonatkozó kérdés kapcsán a fideszes politikus arra emlékeztetett, hogy az eseményeket követően Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felajánlotta lemondását, de ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta el, így Lázár János értelmezése szerint a kormányfő magára vállalta a történtekért a politikai felelősséget.
Lázár János a Quaestor-botrány kapcsolatos délutáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Államkötvényekbe, és nem rizikós befektetésbe tették a pénzüket egyes állami szervezetek. A tárcavezető szerint a Quaestor-botrány csak megerősítette a miniszterelnök azon döntésének helyességét, hogy az állami forrásokat ki kell vonni a brókercégektől.
A Buda-Cash ügy után a nemzetgazdasági miniszter helyzetjelentéséből kiderült, hogy nem önálló jelenségről van szó, s ekkor került nyilvánosságra, hogy a Honvéd Egészségpénztár – benne ezer titkosszolgálati munkatárs – önkéntes megtakarításai eltűntek. A kormányfő ekkor utasította a tárcákat, nézzék meg, van-e állami pénz, államkötvény, bármilyen vagyontárgy brókercégeknél, s ha igen, akkor azonnal ki kell vonni. Semmi olyan információ nem hangzott el, ami előnybe hozta volna a kormányt vagy annak tagjait, csak nyilvánosan hozzáférhető adatokat elemeztek – emelte ki Lázár János, aki úgy fogalmazott: egyszerűen az életösztön működött a kormányzatban.
Többször is nyomatékosította: semmilyen információval nem éltek vissza, semmilyen tájékoztatási kötelezettséget nem mulasztottak el. A miniszternek – mint azt kérdésre elmondta – nincs tudomása arról sem, hogy a titkosszolgálatnak lett volna bármilyen előrejelzése az ügyben. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hozzátette azt is, „a kormány nem rémhírkeltő feladatot lát el”.
Lázár János jelezte: szigorú szabályok vannak az állami pénzek pénzintézeteknél való elhelyezésére, ezeket az állami szervezetek betartották, ugyanakkor tovább kívánják szűkíteni a lehetőségeket. Kiemelte: az érintettek államkötvénybe fektettek, nem rizikós befektetésekbe.
Giró-Szász András azt fűzte hozzá, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium állampapírjainak, illetve az Eximbank tulajdonlásához szükséges nem piacképes kötvényeknek a kivétele nem járulhatott hozzá a Quaestor bedőléséhez. Más tárcák érintettségét még összesítik, ezeket később egyben hozzák nyilvánosságra.
Lázár János világosnak nevezte, hogy a brókerek becsapták az embereket és ezért viselniük kell a felelősséget. Szavai szerint először ki kell derülnie, hogy mi történt valójában, s hogy az érintettek hova tüntették el az emberek pénzét az elmúlt 10 évben. A kormány fő célkitűzésének tartotta, hogy segítsen mindazoknak, akiknek odalett a pénze, vagyis a kisbetéteseknek, betéteseknek, kötvénytulajdonosoknak, valamint a közösségi pénzt veszített önkormányzatoknak, civil szervezeteknek.
A miniszter utalt arra is, hogy a bankárok, uzsorások, brókerek „olyan családba tartoznak”, akik mindent elkövetnek azért, hogy politikusokkal, pártokkal, döntések befolyásolására képes emberekkel kapcsolatba kerüljenek. Ez nem jelenti azt, hogy politikusoknak bármi köze lenne a pénzek ellopásához – szögezte le, visszautasítva a kormánnyal, kormánypártokkal szemben megfogalmazódott feltételezéseket. Azt mondta: érdemes volna inkább azt vizsgálni, hogy ezek a brókercégek hogyan működhettek az elmúlt 10 évben Magyarországon, hogyan kaphattak működési engedélyt, milyen volt az ellenőrzés.
Kétségtelen tény, hogy a cégek nem számoltak el a rájuk bízott pénzzel, a Buda-Cash esetében pedig pontosan tudható, hogy meghamisította a könyveket, számlakivonatokat, félretájékoztatták az embereket – fejtette ki.
Lázár János jelezte: a kormány támogatja a Fidesz javaslatcsomagját, ami értékelése szerint arról szól, hogy aki a pénzt ellopja, az vissza is adja. Az elmúlt 25 évben a bankárok, uzsorások, brókerek, akik ezt tették, mindig megúszták – vélekedett, hozzátéve: most közelebb van az ország ahhoz, hogy a cégek vezetői, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai, könyvvizsgálói személyes vagyonukkal is felelősséget viseljenek.
Giró-Szász András a kártalanításokról szólva azt mondta: a Buda-Cash károsultjainak 95 százalékát már kártalanították – ami 110 ezer ember –; a Quaestor ügyében pedig a kormány támogatja a jegybank azon javaslatát, amely 30 ezer érintett közül 22 ezer kártalanítását megoldja.
Lázár Jánost kérdezték arról is, Tarsoly Csaba, a Quaestor elnök-vezérigazgatója jelezte-e a kormány felé a bedőlést. Azt felelte: Tarsoly Csaba azon a napon, amikor a Magyar Nemzeti Bank felé bejelentette a működésképtelenséget, a jegybanknak küldött tájékoztatással azonos tartalmú levelet írt a kormánynak is.
Mint mondta, a miniszterelnök szigorú utasítást adott arra, hogy ezekkel a „brókerbrigádokkal” semmiféle kapcsolata ne legyen az államnak, tudomása szerint rendőrségi nyomozás zajlik minden egyes ügyben. A kormányfő álláspontja változatlan, „még mindig csodálkozik azon, hogy nem kattan a bilincs” – fogalmazott.
Minden akadály elhárult az elől, hogy az Európai Bizottság, remélhetőleg két héten belül, hozzájárulását adja a magyar-orosz fűtőanyag-szállítási szerződés megkötéséhez a paksi atomerőmű-bővítéssel összefüggésben – erősítette meg Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal.
A fűtőanyag-szállítás ügye után versenyjogi és közbeszerzési kérdésekkel folytatódnak majd a tárgyalások az Európai Bizottsággal – jelezte Lázár. Szerinte a fő kérdés az állami támogatás ügye, a közbeszerzésekről szólva arra tért ki, hogy az európai, nem pedig a hazai közbeszerzési szabályok vonatkoznak majd a beruházásokra. A miniszter közölte egyúttal: a kormány megbízott egy amerikai fejvadászcéget, hogy a jelenleg működő paksi erőműhöz megtalálja azokat a nemzetközi menedzsereket, akik az erőmű vezetésébe bekapcsolódva a magyar vezetéssel együtt segítik az erősebb átláthatóságot és a működés kiszámíthatóságát.
Lázár János arról is beszélt, hogy a következő hetekben, hónapokban a kormány minden megyei jogú várossal szövetséget köt. A miniszter kitért továbbá arra, hogy a segélyezési rendszer átalakításával összefüggő kételyek az eltelt egy hónap tapasztalatai alapján megdőltek. A rendszer jól, kiszámíthatóan működik, mindenki hozzáfér a korábban kapott segélyhez, és valamennyi önkormányzat elfogadta a vonatkozó rendeletét. Célként jelölte meg, hogy mindenkinek munkalehetőséget biztosítsanak, s minden településen legyen annyi közfoglalkoztatotti hely, amennyi szükséges. Megjegyezte: elég nagy meggyőző erő a 20-30 ezer forintos jövedelempótló támogatás és a legalább 40-60 ezer forinttal járó közfoglalkoztatás között a különbség. A tárcavezető arra kérte a közfoglalkoztatással szemben kritikusokat, hogy hagyják dolgozni az embereket.
A reklámadókulcsot firtató kérdésre a Miniszterelnökség vezetője elmondta: legkésőbb április 8-án döntenie kell a kormánynak arról, milyen megoldást javasol az Országgyűlésnek. Megerősítette, hogy a kabinet védeni akarja a kisebb cégek érdekeit.Két lehetséges variációt említett a kulcsra. „Az egyik variáció egy lényegében nullától egy meghatározott összegig, és 5-10 százalék között van a következő sáv. A másik pedig a nulla, az egymilliárd és az 5 százalék közé még sávokat tenne be adott esetben\" – fogalmazott. Lázár János és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szintén kérdésre azt is közölte, hogy nincs semmilyen bojkott a kormány részéről a Hír TV-vel szemben.
Az M4-es autópályával kapcsolatos európai bizottsági elutasítás miatt a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal. A várható megoldás a jelenleg folyamatban lévő beruházás felfüggesztése lesz, és kiírnak egy új közbeszerzési eljárást. Emellett azonban tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is – mondta.
Lázár János az M4-esről kifejtette: „régi vágy”, hogy legalább Budapest és Szolnok között közvetlen négysávos autópálya-összeköttetés legyen, de az Európai Bizottság vitatta a projekt helyességét – a Pest megyei szakasz nem is valósulhatott meg –, továbbá sokallta az összeget, a kilométerenkénti 4 milliárd forintos kivitelezési árat. A Miniszterelnökség vezetője megerősítette: a kormány visszavonta az Európai Bizottságtól e projekt EU-s programként való elismertetését.
A Közgép szerint szabályszerűen lefolytatott közbeszerzésen nyerték el az M4-es autópálya egy szakaszának építésére kiírt munkát; a Strabag is azt közölte, hogy szerződésük érvényessége és jogszerűsége megkérdőjelezhetetlen.
A Közgép Zrt. konzorciuma nyílt, a jogszabályi előírásoknak megfelelően lefolytatott közbeszerzésen nyerte el legalacsonyabb árú ajánlatával a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektjének, az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza egy részének megvalósítását – közölte csütörtökön a társaság.
