Módosul a felsőoktatási törvény

Elkészült a törvény módosításának tervezete, amelyet április közepén véglegesít a Felsőoktatási Kerekasztal.

Elkészítette a felsőoktatási államtitkárság az ágazati stratégia reformintézkedéseit lehetővé tevő jogszabályi módosításokat – értesült a Magyar Nemzet. – A felsőoktatási törvény módosításának tervezetét a héten az Emberi Erőforrások Minisztériumán (Emmi) belül kezdik egyeztetni, majd április közepén véglegesíti a Felsőoktatási Kerekasztal, hogy aztán legkésőbb májusig a parlament elé küldhessék az anyagot – mondta el Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki szerint az a cél, hogy a változtatásokat az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, vagyis még június közepe előtt elfogadják.

A fő fejlesztési irányokat 2030-ig kijelölő ágazati stratégia értelmében törvénymódosítással teszik például lehetővé, hogy azonos fenntartójú egyetemek és főiskolák egymás infrastruktúráját használva közös képzéseket indíthassanak. Bekerül a törvénybe az is, hogy a képzések kezdetekor és végén speciális kompetenciatesztet íratnak a hallgatókkal, hogy láthatóvá váljon, ki milyen fejlődést ért el.

A jövőben könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat, mert újraszabályoznák a támogatott és önköltséges helyek közti átsorolást. A fizetős hallgatók ezzel jól járnak, mert ha elég szorgalmasak, akkor a mostaninál több esélyük lesz menet közben átkerülni az ingyenes képzésbe. Várhatóan rendeletben írják majd elő, hogy 2020 után középfokú nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni, de rögzítenék azt is, hogy a jövőben minden felsőoktatási intézmény köteles lesz működtetni tehetséggondozási programot.

A stratégia szerint törvényi pontosítás szükséges ahhoz, hogy bevezessék az oktatók és kutatók teljesítményértékelési, illetve minőségbiztosítási rendszerét, valamint hogy a mostaninál több gyakorlati szakembert vonhassanak be az oktatásba. A rektoroknak és kancellároknak külön irányítási, értékelési, illetve motivációs rendszert dolgoznak ki.

A határon túli szakemberhiány pótlása érdekében pedig kiküldetési rendszert dolgoznak ki. A módosítással 3-6 éves docensi, professzori kiküldetéseket tennének lehetővé úgy, hogy az érintettek a külhonban töltött idő alatt továbbra is főállású foglalkoztatottnak minősülnek az anyaintézményükben.

A duális képzések bevezetésével összhangban lehetőséget teremtenek az egyetemek cégekkel való szorosabb együttműködésére, így módosulni fog az intézmények gazdálkodási feltételrendszere is. Új szabályozást dolgoznak ki például a saját bevételek felhasználása, a vagyongazdálkodás vagy a kutatás-fejlesztési célzattal történő vállalkozás területén. Lehetővé teszik továbbá, hogy a vállalatok vagy helyi közösségek részt vegyenek az egyetemek és főiskolák fenntartásában, működtetésében. Duális képzésbe egyébként a tervek szerint 2020-ra a hallgatók 8 százalékát vonnák be.

Változás lesz még, hogy a jövőben kétféle alapvető intézménytípust különítenek majd el: egyetemet, illetve alkalmazott tudományok egyetemét. Utóbbi elnevezés a mostani főiskolákat rejti. Az újonnan létrejövő közösségi főiskolák pedig más felsőoktatási intézmények képzéseinek színterei lesznek, vagyis gyakorlatilag csak az infrastruktúrát biztosítják; nem lesznek saját oktatóik, és a hallgatóik is a képzést szervező intézménnyel állnak majd jogviszonyban.

A szakok számát a következő években csökkenteni fogják: míg 2013-ban 10 732 különböző szakra lehetett jelentkezni, 2020-ban már 15 százalékkal kevesebb, vagyis 9122-féle képzés marad a palettán. A kínálattal kapcsolatos tárgyalások még nem zárultak le. Maruzsa Zoltántól úgy tudjuk, először újraszabályozzák, hogy egyáltalán mi indulhat az országban, és egy következő körben egyeztetnek arról, hogy az új szakjegyzékben lévő képzések közül melyik intézmény mit oktasson. Megjegyezte: míg bizonyos szakok eltűnnek, új képzések is indulnak.