Albizottság tárná fel, mi adott lehetőséget a brókercégek visszaéléseire

Az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, egyebek közt azt, miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi ellenőrzést.

Szelényi Zsuzsanna független képviselő kiemelte: alaposan ki kell vizsgálni, mi történt, de ezt nem egy fideszes többségű albizottságban, hanem egy paritásos országgyűlési vizsgálóbizottságban kell megtenni. A képviselő kamu albizottságnak nevezte a hétfőn létrehozott testületet, és úgy vélekedett, hogy a testület nem szolgálja az emberek tisztánlátását a brókerügyekben.

A politikus azt mondta, át kell vizsgálni a Quaestor mögötti offshore céghálót, a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF bankfelügyeleti tevékenységét, valamint hogy a közintézmények kockázatos brókercégeknél történt pénzkihelyezési gyakorlata megfelelt-e a jogszabályoknak, különös tekintettel a Külgazdasági és Külügyminisztériumra.

A MSZP-s Burány Sándor az ülés után úgy fogalmazott: a Fidesznek „esze ágában sincs vizsgálni az elmúlt öt év történéseit”. Szerinte az albizottság létrehozása – ha nem is feltétlenül jogilag, de – megakadályozza az Országgyűlést abban, hogy vizsgálóbizottságot állítson fel a témában. A képviselő szerint „ha a Fidesznek mégis az a szándéka, hogy a kettőt együtt engedélyezi”, akkor felesleges az albizottság.

Több módosítást is javasol a Quaestor-károsultak kárrendezését célzó törvényjavaslatban a parlament törvényalkotási bizottsága, egyebek mellett azt, hogy a létrejövő kártalanítási alap ne csak a jegybanktól, hanem más hitelintézettől is vehessen fel kölcsönt, legfeljebb tízéves futamidőre. A jegybanktól továbbra is három hónapos áthidaló kölcsön lenne igényelhető.

Rögzítenék továbbá, hogy a kapcsolt vállalkozások által eladott kötvényekre is vonatkozik a kártalanítás. A bizottság indítványa alapján nemcsak a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt., hanem a kapcsolt vállalkozásai által bonyolított kötvényértékesítési ügyletekre is kiterjedne a törvény hatálya.

Átírnák azt a passzust is, amely szerint a kártalanítási alap – visszafizetési kötelezettséggel – előleget igényelhet a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjaitól az előbb említett hitel törlesztésére, saját forrásainak kiegészítéséhez. Ez előleg megfizetésére a Beva-tagok a tavaly az alap felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában lennének kötelesek.

Folytatódtak az egyeztetések a Magyar Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium között a pénzügyi közvetítő rendszer fejlesztését érintő módosításokról, valamint a Quaestor-vállalatcsoport tevékenységének károsultjaihoz kapcsolódó parlamenti javaslatról – közölte hétfőn a szaktárca.

A megbeszélésen a bankok képviselői nem zárkóztak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes módosításoktól, illetve a Quaestor kártalanítási alap felállítását kezdeményező javaslattól. A bankszövetség ugyanakkor jelezte a Quaestor-törvénnyel kapcsolatos aggályait is.

Az egyeztetésen megállapodtak arról, hogy a Beva nagy összegű kártalanítása nyomán a befektetési szolgáltatói szektorban kialakult helyzetről a gazdasági tárca jelentésben tájékoztatja a kormányt.