Nagy Imre örökségét semmi sem pusztíthatja el

Több helyen megemlékezéseket tartottak Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének és újratemetésének évfordulóján.

Felidézve a Nagy Imre alakját kiemelték: az egykori kormányfő példát mutatott mindannyiunknak, amikor elveihez és meggyőződéséhez haláláig hű maradt. A volt miniszterelnök kivégzésének és újratemetésének évfordulóján arra emlékeznek, hogy Nagy Imre nem rövidtávú, önös érdekei szerint, hanem egy nép érdekében tudott cselekedni – mutattak rá.

Hozzátették: Nagy Imre emléke 2015 Magyarországán minden politikusnak azt üzeni, hogy a döntéseket ne pillanatnyi politikai érdekek, hanem a haza és a nemzet érdekei határozzák meg.

Az Együtt és ifjúsági szervezete, az Y-GEN a központi rendezvényhez hasonlóan a belvárosi Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobornál tartott megemlékezést. Szigetvári Viktor pártelnök azt mondta: Nagy Imre egy európai szövetségesi rendszerben képzelte el az ország jövőjét. Ez még akkor is igaz, ha a forradalmárok az esetleges győzelmük után összevesztek volna Magyarország iránya és fejlődése miatt – tette hozzá.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: „a nyugati értékválasztás egyértelmű volt”. „Fájdalom, hogy 2015-ben Magyarországon egy ellenzéki pártnak mindezt úgy kell emlegetnie, hogy ez releváns probléma” – fogalmazott.

Szigetvári kijelentette, büszkék arra, hogy 1989–90-ben a rendszerváltó alapító atyák olyan modellt választottak Magyarországnak, amely európai integrációról, Magyarország szociális piacgazdasággá változtatásáról és a liberális demokráciáról szólt. A liberális demokrácia mára megszűnt Magyarországon – mondta a pártelnök, hangsúlyozva: az Együtt „elkötelezett abban, hogy a 2018-as kormányváltás után ezt helyreállítsa”.

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ellen kell állni minden olyan törekvésnek, amely csorbítani akarja a demokráciát. Hangsúlyozta: 1958. június 16., Nagy Imre és társai kivégzésének napja arra emlékeztet, milyen embertelen volt a kommunista diktatúra, milyen gyalázatos volt az elnyomás a Rákosi- vagy a Kádár-rendszerben. 1989-ben pedig sokan tettek, dolgoztak, demonstráltak azért, hogy Magyarországon szabadság, tolerancia, demokrácia és piacgazdaság legyen – folytatta.

Az MSZP közleményében úgy fogalmazott, június 16. legfőbb üzenete az, hogy a magyar emberek szabadságvágyát senki sem törheti meg. Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József kivégzése miatt 31 éven át ez a nap a gyilkos gyalázat szimbóluma volt, de 1989-ben a magyar nép akaratából a demokrácia és a szabadság első napjává vált – írták.

A szocialisták közleménye szerint ezen a napon egyszerre gyászolunk és ünneplünk. Gyászoljuk mártír hőseinket és ünnepeljük azt a történelmi lehetőséget, amit huszonhat évvel ezelőtt közösen kivívtunk – fogalmaztak.

Hozzátették: Nagy Imre és társai azzal a szent meggyőződéssel haltak meg, hogy áldozatuk nem hiábavaló. Ez a hit 1989. június 16-án bizonyossággá vált – közölték. Az MSZP szerint az utódoknak az a feladatuk, hogy megőrizzük ezt az érzést, és ha kell, nap mint nap tegyenek arról, hogy a vérrel és könnyel kivívott szabadságot senki ne vehesse el.

Hiába végeztette ki a diktatúra Nagy Imrét, történelmi igazságát, amelyért a bitófát is vállalta, senki és semmi sem pusztíthatja el – írta a Demokratikus Koalíció (DK) közleményében. Az egykori miniszterelnök egy független és demokratikus Magyarország jövőképével halt mártírhalált – fogalmaztak.

Nagy Imre a rendszerváltozás óta sem tudta elfoglalni a neki járó helyet a nemzeti emlékezetben: a jobboldal képtelen megemészteni kommunista múltját, a baloldal jelentős része nem mer, nem tud szembenézni a gyilkosság letörölhetetlen bűnével – áll a közleményben.

A DK szerint – bár Magyarországot már rég nem fenyegeti külső katonai erő – a demokrácia alappilléreinek megroppantása ellentétes Nagy Imre szellemi hagyatékával és a magyarok történelmi céljaival, egy európai polgári demokrácia megteremtésével.

Megemlékezést és koszorúzásokat tartott kedden Debrecenben a városi önkormányzat és a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete. Erdélyi Márta, a szervezet elnöke Nagy Imre Kossuth utcai emléktáblájánál felidézte 1989. június 16-át, a „nagy temetés napját”, a diktatúra bukását. „Huszonhat éve ezen a napon a Hősök terén összegyűlt százezrek és a tv-képernyők előtt ülő milliók figyelték, hogy a nyilvános emlékezés, a mártíroknak nyújtott végtisztesség lezárja a diktatúra korszakát” – mondta. Erdélyi Márta szerint 1989-ben néhány hónap alatt több történt, mint előtte évtizedekig.

A megemlékező szavakat követően az önkormányzat, a honvédség, a rendészeti szervek, a pártok és a civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a mártír miniszterelnök emléktábláját, majd a református gimnázium falánál, az 1956-os forradalom és szabadságharc debreceni mártírja, Szilágyi József, Nagy Imre egykori titkára emléktáblájánál folytatódott a koszorúzás.

A koszorúzások után a belvárosi művelődési házban emlékülésen idézték fel a forradalom és szabadságharc helyi és országos történéseit.

Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország. Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét huszonhat éve, 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.