Ötvenhét év után is főhajtást érdemel Nagy Imre példája, aki a forradalom hatására még élete árán is hazáját és nemzetét választotta – hangsúlyozta Gulyás Gergely (Fidesz) a Vértanúk terén tartott megemlékezésen kedd délelőtt. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint „Nagy Imre és mártírtársainak felakasztása és minden végtisztességet nélkülöző elföldelése, valamint a forradalom és szabadságharc utáni tömeges megtorlások örökre egyértelművé tették a magyar nép számára, hogy a szocializmus hatalomgyakorlása nem csak vérben fogant és illegitim, de összeegyeztethetetlen az európai civilizációval és mindazon értékekkel, melyet az ezeréves államiság a keresztyén állam és a nyugati világhoz való tartozás jelent.”
Ugyanakkor kiemelte: Nagy Imre példája bizonyítja, hogy a Saulusból Paulusszá válás akkor lehet maradandóan hiteles, „ha a bűnt nem csupán bűnbocsánat, hanem megigazulás is követi”.
Lezsák Sándor kedden az Országgyűlésben azt mondta, Nagy Imre és társai újratemetése több volt puszta gyászszertartásnál. Az Országgyűlés alelnöke kifejtette: 1989-ben ezen a napon 1956 igazsága és szellemisége kiszabadult a meghamisított történelem és a megtorló bírósági ítéletek lapjairól. Ahogy fogalmazott: a nagy történelmi pillanatokban mindig volt és mindig lesz magyar összefogás, ahogy volt 1956-ban és 1989. június 16-án is volt a Hősök terén.
Vélekedése szerint jól felfogott érdekünk és erkölcsi kötelességünk, hogy minden kétely és keserűség mellett, minden az országot ért külső és belső támadás ellenére őrizzük „elménkben és szívünkben ’56 emlékét”.
A Kereszténydemokrata Néppárt közleményben emlékezett meg Nagy Imréről és mártírtársairól. A kisebbik kormánypárt szerint huszonöt évvel a rendszerváltás után végre le kell zárni a kommunista-szocialista korszakot, szembe kell nézni a múlttal, ami nem képzelhető el a felelősök megnevezése és felelősségre vonása nélkül. Amíg Biszku Béla vagy más kommunista vezetők rémtettei nem kerülnek napvilágra és nem születnek megfelelő ítéletek, addig a mártír miniszterelnök ünneplése sem lehet emlékéhez méltó – írták.
Felidézve a Nagy Imre alakját kiemelték: az egykori kormányfő példát mutatott mindannyiunknak, amikor elveihez és meggyőződéséhez haláláig hű maradt. A volt miniszterelnök kivégzésének és újratemetésének évfordulóján arra emlékeznek, hogy Nagy Imre nem rövidtávú, önös érdekei szerint, hanem egy nép érdekében tudott cselekedni – mutattak rá.
Hozzátették: Nagy Imre emléke 2015 Magyarországán minden politikusnak azt üzeni, hogy a döntéseket ne pillanatnyi politikai érdekek, hanem a haza és a nemzet érdekei határozzák meg.
Az Együtt és ifjúsági szervezete, az Y-GEN a központi rendezvényhez hasonlóan a belvárosi Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobornál tartott megemlékezést. Szigetvári Viktor pártelnök azt mondta: Nagy Imre egy európai szövetségesi rendszerben képzelte el az ország jövőjét. Ez még akkor is igaz, ha a forradalmárok az esetleges győzelmük után összevesztek volna Magyarország iránya és fejlődése miatt – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: „a nyugati értékválasztás egyértelmű volt”. „Fájdalom, hogy 2015-ben Magyarországon egy ellenzéki pártnak mindezt úgy kell emlegetnie, hogy ez releváns probléma” – fogalmazott.
Szigetvári kijelentette, büszkék arra, hogy 1989–90-ben a rendszerváltó alapító atyák olyan modellt választottak Magyarországnak, amely európai integrációról, Magyarország szociális piacgazdasággá változtatásáról és a liberális demokráciáról szólt. A liberális demokrácia mára megszűnt Magyarországon – mondta a pártelnök, hangsúlyozva: az Együtt „elkötelezett abban, hogy a 2018-as kormányváltás után ezt helyreállítsa”.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ellen kell állni minden olyan törekvésnek, amely csorbítani akarja a demokráciát. Hangsúlyozta: 1958. június 16., Nagy Imre és társai kivégzésének napja arra emlékeztet, milyen embertelen volt a kommunista diktatúra, milyen gyalázatos volt az elnyomás a Rákosi- vagy a Kádár-rendszerben. 1989-ben pedig sokan tettek, dolgoztak, demonstráltak azért, hogy Magyarországon szabadság, tolerancia, demokrácia és piacgazdaság legyen – folytatta.
Az MSZP közleményében úgy fogalmazott, június 16. legfőbb üzenete az, hogy a magyar emberek szabadságvágyát senki sem törheti meg. Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József kivégzése miatt 31 éven át ez a nap a gyilkos gyalázat szimbóluma volt, de 1989-ben a magyar nép akaratából a demokrácia és a szabadság első napjává vált – írták.
A szocialisták közleménye szerint ezen a napon egyszerre gyászolunk és ünneplünk. Gyászoljuk mártír hőseinket és ünnepeljük azt a történelmi lehetőséget, amit huszonhat évvel ezelőtt közösen kivívtunk – fogalmaztak.
Hozzátették: Nagy Imre és társai azzal a szent meggyőződéssel haltak meg, hogy áldozatuk nem hiábavaló. Ez a hit 1989. június 16-án bizonyossággá vált – közölték. Az MSZP szerint az utódoknak az a feladatuk, hogy megőrizzük ezt az érzést, és ha kell, nap mint nap tegyenek arról, hogy a vérrel és könnyel kivívott szabadságot senki ne vehesse el.
Hiába végeztette ki a diktatúra Nagy Imrét, történelmi igazságát, amelyért a bitófát is vállalta, senki és semmi sem pusztíthatja el – írta a Demokratikus Koalíció (DK) közleményében. Az egykori miniszterelnök egy független és demokratikus Magyarország jövőképével halt mártírhalált – fogalmaztak.
Nagy Imre a rendszerváltozás óta sem tudta elfoglalni a neki járó helyet a nemzeti emlékezetben: a jobboldal képtelen megemészteni kommunista múltját, a baloldal jelentős része nem mer, nem tud szembenézni a gyilkosság letörölhetetlen bűnével – áll a közleményben.
A DK szerint – bár Magyarországot már rég nem fenyegeti külső katonai erő – a demokrácia alappilléreinek megroppantása ellentétes Nagy Imre szellemi hagyatékával és a magyarok történelmi céljaival, egy európai polgári demokrácia megteremtésével.
Megemlékezést és koszorúzásokat tartott kedden Debrecenben a városi önkormányzat és a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete. Erdélyi Márta, a szervezet elnöke Nagy Imre Kossuth utcai emléktáblájánál felidézte 1989. június 16-át, a „nagy temetés napját”, a diktatúra bukását. „Huszonhat éve ezen a napon a Hősök terén összegyűlt százezrek és a tv-képernyők előtt ülő milliók figyelték, hogy a nyilvános emlékezés, a mártíroknak nyújtott végtisztesség lezárja a diktatúra korszakát” – mondta. Erdélyi Márta szerint 1989-ben néhány hónap alatt több történt, mint előtte évtizedekig.
A megemlékező szavakat követően az önkormányzat, a honvédség, a rendészeti szervek, a pártok és a civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a mártír miniszterelnök emléktábláját, majd a református gimnázium falánál, az 1956-os forradalom és szabadságharc debreceni mártírja, Szilágyi József, Nagy Imre egykori titkára emléktáblájánál folytatódott a koszorúzás.
A koszorúzások után a belvárosi művelődési házban emlékülésen idézték fel a forradalom és szabadságharc helyi és országos történéseit.
Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország. Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét huszonhat éve, 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.
