Czunyiné Bertalan Judit sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány 2013-ban indította el a rendszerváltás utáni legnagyobb béremelési programot, amely 2017-ig tart, és öt év alatt átlagosan mintegy 50 százalékos emelést jelent. Az államtitkár példaként említette, hogy egy főiskolai végzettségű, I-es kategóriába tartozó, 19 éve dolgozó tanár 2013-ban 149 145 forintot keresett, 2015 szeptemberében ez az összeg 257 150 forintra emelkedett, 2017-ben pedig 274 050 forint lesz. Egyetemi végzettség esetén 2013-ban 172 900 forintot keresett egy pedagógus, ez tavaly 283 794 forintra nőtt, 2017-ben pedig 304 500 forintra emelkedik majd.
Pedagógus II. besorolás esetén jelenleg egy főiskolai végzettségű pedagógus 282 865 forintot keres, amely 2017-ben 301 455 forintra nő, egyetemi végzettség esetén a jelenlegi 312 173-ról 334 950 forintra.
Czunyiné Bertalan Judit hangsúlyozta: a béremelés garanciái az életpályamodellben és a költségvetésben is biztosítva vannak.
Más közszolgák esetében sem jellemző, hogy a minimálbérhez kötnék a bérezést, a köznevelési államtitkár szerint ezért nem köti a kormány a pedagógusok alapilletményét a minimálbér mértékéhez. Czunyiné Bertalan Judit azt hangoztatta: a tanárok fizetése így is megőrzi reálértékét.
Számítások szerint a pedagógusok havonta átlag 20 000 forinttal többet vihetnének haza, ha a keresetük a minimálbértől függne – írja a Hír TV.
„Elmondhatjuk, hogy sem az infláció, sem pedig azok a gazdasági mutatók, amelyek érintik az egész gazdasági szektort, illetve a pénzügyi világot, nem veszélyeztetik a tanároknak szóló béremelési programot” – mondta az államtitkár.
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a felsőoktatásban is elindult a már korábban bejelentett béremelés. Így január elsejével az oktatói-kutatói kör bére első lépésként 15 százalékkal nőtt, amit 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékos emelés követ.
Az egyetemi tanárok bére jelenleg 437 000 forint, s 2018-ra eléri az 554 000 forintot – magyarázta. Az államtitkár hangsúlyozta: a bértábla rendezésének költsége összesen 15,8 milliárd forint, amelyet teljes egészében tartalmaz a költségvetés.
Hozzátette, hogy 2008 óta a felsőoktatásban a bértábla nem változott, a jövedelemszint ugyan módosult, csaknem 20 százalékkal, de ennek az intézmények közötti és belüli eloszlása nem volt egyenletes.
Elmondta azt is, hogy a nem oktatói kör számára 150 000 forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. Ez a teljes rendszer szintjén 5 milliárd forintot jelent, ami a felsőoktatási költségvetés 1 százaléka – közölte Palkovics László.
Megemlítette, hogy a felsőoktatás átalakításáról szóló stratégia elfogadása után először strukturális átalakítások zajlottak, amelyek után ebben az évben elkezdődhetnek a tartalmi átalakítások is. Utóbbinak része lesz majd az új nemzeti kiválósági program, amelynek részleteit nemsokára bejelentik – fűzte hozzá.
