Közmunka: elmaradhat a béremelés

Könnyen elképzelhető, hogy idén marad a nettóban kevesebb mint 52 ezer forintos juttatás.

Nem döntött még a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2016. évi mértékéről a kormány – ezt válaszolta a Belügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy az idén tervezik-e a közmunkások bérének emelését. Ezt a korábbi években a minimálbér-emeléssel nagyjából egy időben, decemberben szokták bejelenteni, és eddig minden alkalommal volt is emelés. Most azonban kérdéses, hogy emelnek-e a közmunkások juttatásán.

A közfoglalkoztatottak bruttó alapbére tavaly 79 155 forint volt (a szakképzettek esetében bruttó
101 480), ez azt jelenti, hogy aki 8 órában dolgozott, az 51 847, szakképzettként pedig 66 469 forintot vihetett haza havonta. Ez jelentősen elmarad a minimálbértől, amelynek nettó összege tavaly 68 775 forint volt, az idei emeléssel pedig nagyjából 72 ezer forintra nőtt. A különbség tehát 17 ezerről 20 ezer fölé emelkedik, amennyiben a kormány nem növeli a 180-200 ezerre bővített közmunkásréteg bérét.

Noha több érdekképviselet is azt szeretné elérni, hogy a közfoglalkoztatási bér a minimálbér szintjére emelkedjen, most úgy látszik, tovább fog nyílni az olló a két bér között. 2011-ben a differencia még csak 13 575 forint volt, egy évvel később 13 886, 2013-ban 14 737, 2014-ben 15 851, tavaly pedig már 16 928 forint volt az eltérés. Fideszes politikusok többször is hangoztatták, hogy a minimálbérnél alacsonyabb, de a különféle segélyeknél magasabb közfoglalkoztatási bér ösztönzőleg hat az emberekre, és segítheti a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára erről az állami televíziónak kedden azt mondta, a versenyszférának a kereskedelem az a területe, ahol a közmunkások a legkönnyebben el tudnak helyezkedni.

Bár a bérek egyelőre nem nőnek, idén a kormány mégis minden eddiginél több pénzt szán a közfoglalkoztatásra. Tavaly 270 milliárd forint jutott erre, és ebből az összegből 213 ezer ember dolgozhatott „egész éven át”, idén pedig már 340 milliárd áll rendelkezésre a közfoglalkoztatási célra. Ha a béreket nem emelik, akkor a pluszforrásból értelemszerűen a közmunkáslétszámot duzzasztják még tovább.

Mint arra Cseresnyés Péter is utalt keddi tájékoztatóján, csúcson van a foglalkoztatás, és a rendszerváltás óta nem éltek anynyian munkából, mint most. A foglalkoztatottak száma ugyanis eléri a 4,273 milliót, ami 2010-hez képest 563 ezres, míg az egy évvel ezelőttihez viszonyítva majdnem 120 ezres létszámnövekedést jelent. Az államtitkár szerint az említett 563 ezres bővülésből 332 ezer az elsődleges munkaerőpiacnak, illetve a versenyszférának köszönhető, vagyis a közfoglalkoztatás csak részben javította a statisztikát. (A KSH friss adatsora viszont azt mutatja, hogy tavaly szeptember–novemberben átlagosan 118 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, és ehhez a hazai elsődleges munkaerőpiac 51 ezer emberrel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 61 ezerrel bővült, külföldi telephelyen pedig hatezerrel dolgoztak többen. Vagyis a növekedés több mint felét a közmunkások adták.)

A foglalkoztatotti összlétszám bővüléséből már korábban is jelentős részt adott a közfoglalkoztatás. A KSH adatai szerint például 2013 első negyedévében 3,772 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami egy évvel később négymillió fölé nőtt. Ugyanebben az időszakban a közmunkások száma a 2013. januári 33 ezerről 2014. januárra 198 ezerre emelkedett, vagyis a növekedés jóval több mint felét a közfoglalkoztatás adta. Igaz ugyanakkor, hogy miközben 2013 elejétől szinte töretlen a foglalkoztatás emelkedése, addig a közmunkások esetében van némi hullámzás az adatokban. A statisztikák összevetését egyébként nehezíti, hogy a külföldön dolgozók számáról sincsenek pontos adatok, pedig ezeket, illetve e csoport egy részét külföldi telephelyen dolgozóként a KSH szintén az itthoni foglalkoztatotti összlétszámhoz sorolja.