Atomerőműveket támadna a globális dzsihád

Új biztonságpolitikai kihívások Paks II kapcsán, ahol sokba kerül a védelem.

Rendkívül költséges, de nem spórolható meg az új típusú terrorizmus elleni védelem kidolgozása az atomerőművekben – jelentette ki Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár az Energiaklub legutóbbi, Paks II.-vel foglalkozó rendezvényén. A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány kurátora, volt tel-avivi katonai attasé Európa és ezen belül Magyarország terrorfenyegetettsége címmel tartott előadásában az atomerőművek és a globális dzsihád összefüggéseit elemezte.

A globális dzsihád stratégiájának lényege, hogy egyéni, kis csoportokban, egymással semmilyen kapcsolatban nem álló sejtekben támadnak. Az Iszlám Állam (IÁ) vezetői határozták meg a stratégiát, ám a végrehajtásra már nincs befolyásuk, hiszen nincs közvetlen irányítás. A globális dzsihád célja, hogy a lakosságban és a kormányokban félelmet keltsenek, bizonytalanságot okozzanak. Ennek érdekében több sejt folyamatosan arra törekszik, hogy mindig történjen valahol valamilyen támadás. Az IÁ közlése szerint 4-600 főt készített fel a sejtekben való támadások végrehajtására, ezek önállóan választanak célt. Minden város potenciális célpontjuk lehet, támadásaikkal, illetve a támadás lehetőségével túlterheltté teszik a biztonsági szolgálatokat. A sejtek nagy területeket fednek le, és átjárnak egymás területére. Fontos elem, hogy az al-Kaida és más terrorszervezetek elfogadták ezt a doktrínát, és alkalmazzák, ez alapján szerveződnek saját sejtjeik és a magányos farkasok is.

Kis-Benedek József leszögezte: a tapasztalatok szerint Európában a konkrét támadásokat nyugati, radikalizálódott személyek hajtják végre, így Franciaországban és Belgiumban is ez történt. Az Európát fenyegető új típusú terrorizmus nem köthető össze a bevándorlással.

Az egyetemi tanár szerint a nukleáris terrorizmus rémképe Barack Obama amerikai elnök politikájának része. Mintegy 1800 tonna fegyverminőségű hasadóanyag található a világban, 24 állam területén. Tény, hogy a terrorista szervezetek próbálnak hasadóanyaghoz jutni, és atomfegyvert előállítani, ám erre egyelőre nem képesek. Ez azonban nincs így a vegyi, biológiai, radiológiai tömegpusztító fegyverek esetében. Sugárzó anyagot tartalmazó piszkos bombát bármikor képesek készíteni, ehhez hasadó-, illetve radiológiai (például gyógyászatban használt) anyagot viszonylag könnyen megszerezhetnek.

A szakértő szerint komoly az atomerőművek fenyegetettsége a terroristák részéről. Jelenleg 440 működő és 32 épülő atomerőmű van a földön. Emellett azonban a kutatóreaktorok, illetve a nukleáris hulladék kezelői, szállítói is komoly fenyegetettségnek vannak kitéve. Egy atomerőmű legvédettebb része a reaktor, ám a tárolóhelyek már kevésbé védettek.

A terroristák saját nukleáris fegyverhez ma még nem juthatnak, ám atomerőművek ellen bármikor támadhatnak. Napjainkban 1266 nukleárisanyag-lopásról van adat, ebből 18 alkalommal dúsított urán tűnt el.

Az atomerőművek működtetése és építése során, így Paks II-nél is nagyon komolyan kell számolni a terrorizmus elleni folyamatos védelem költségeivel. Fizikai védelem mellett a dolgozók kiválasztása és folyamatos biztonsági ellenőrzése is hatalmas feladat és óriási költség. A kockázatelemzés egy pillanatra sem állhat le. Kiderült, hogy a Belgiumban robbantásokat szervező és végrehajtó al-Maghrabi fivérek 12 órán át figyelték a belgák két erőművét is, egy megfelelő szintű vezetőt terveztek elrabolni, akinek a segítségével bejuthatnak, hogy aztán bent robbantsanak. Szerencsére sikertelenül próbálkoztak.

Kis-Benedek szerint az atomerőművek elleni kibertámadások is felélénkülnek, ami a számítógépes rendszerek biztonságának magasabb szintjét követeli meg, ez pedig szintén óriási költséget jelent. A szakértőt igazolta, hogy múlt héten számítógépes vírusokkal fertőzték meg a Németországban található Gundremmingen atomerőművet. Elővigyázatosságból leállították az atomerőművet. Két kártevőt sikerült azonosítani: a W32.Ramnit és Conficker vírusokat az épület B egységében fedezték fel, a fűtőanyag-kezelő hálózat gépein. 18 eltávolítható adattárolót is fertőzöttnek találtak, javarészt pendrive-okat. Emellett olyan irodai gépeket érintett a fertőzés, amelyek az erőmű irányítórendszerétől elkülönítve működtek, ezért kárt nem okoztak annak működésében.

A szakember szerint az atomerőművek számítógépes rendszerébe jutó terroristák nemcsak biztonsági réseket nyithatnak, hanem olyan üzemzavarokat is okozhatnak, például a használt fűtőanyag-tárolókban, ami a védett zónákból sugárzóanyag kijutását eredményezheti, és ezzel sugárszennyezést okozhat.