Rossz állapotban van a cigányság

A legnagyobb etnikum, a cigányság eredményes felzárkózása nélkül Magyarország nem fog tudni kilábalni a jelenlegi egészségi krízishelyzetből — állapítható meg a Debreceni Egyetem világszinten is egyedülálló roma egészségvizsgálataiból. A kutatások eredményei még hangsúlyosabbá teszik az MNB Versenyképességi programjának azon megállapítását, miszerint hazánk versenyképességét és ezzel a jövőjét döntően meghatározza a lakosság egészségi állapota.

A leghátrányosabb helyzetű népesség tagjai rövidebb ideig élnek, mint a többségi társadalom tagjai Fotó: Mirkó István

Mivel a cigányságon belül is különösen hátrányos helyzetben vannak a nagy számban Dél-Baranyában és Északkelet-Magyarországon élő telepi cigányok, a debreceni kutatók vizsgálatai ez utóbbiak körében készültek.

A 2004-ben és 2015-ben végzett kutatásokban a romák egészség-magatartását vizsgálták, ez most már fizikális és laborató­riumi vizsgálatokkal is kiegészül. Ádány Róza a felmérés eredményei közül kiemelte, hogy 2004-ben még a roma férfi lakosság hetven százaléka dohányzott, és a dohányzó terhes nőknek csupán a 12 százaléka tette le a cigarettát a várandósság időszakára.

Az alkoholfogyasztás viszont kedvezőbb volt, mint az általános populációban: a romák között több volt az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók és kevesebb a nagyivók aránya.

A helyzet 2015-re változott: csökkent a cigarettázók – főleg az erős dohányosok –, nőtt viszont az alkoholfogyasztók aránya. A legújabb vizsgálatok szerint a tendencia folytatódik, de egy újabb nagyon fontos megállapítással egészül ki.

Mint Ádány Róza elmondta: annak, hogy a romák saját megítélése szerint is javult a foglalkoztatottságuk és ezzel az anyagi helyzetük, egy nagyon kedvezőtlen velejárója is van: nagymértékben emelkedett körükben a túlsúlyosak aránya. A 30 év alatti nőknél majdnem hétszer, a férfiaknál ötször több az elhízott most, mint 2015-ben volt.

– Minden eddiginél jelentősebb ütemben nő az elhízás mértéke a romák körében, és ez a negatív változás rövid idő alatt következett be. Ez azért is aggasztó, mert tovább súlyosbítja a cigányság egyébként is meglévő halmozott betegségkockázatát.

A romák körében speciális veszélyeztetettséget jelent, hogy a zsíranyagcsere-zavarok körükben sokkal nagyobb arányban fordulnak elő, valószínűleg fokozott a hajlam diabéteszre, a táplálkozásuk fehérjeszegény, ugyanakkor állati eredetű zsírokban gazdag, a telítetlen zsírok aránya pedig alacsony.

Ehhez magas szénhidrát- és hozzáadottcukor-fogyasztás társul. A DNS-minták elemzése alapján a romáknak kifejezett genetikai hajlamuk van a zsírháztartási zavar bizonyos formájára, ami elsősorban a védelmet jelentő koleszterin drasztikus csökkenéséhez vezet a vérben – mutatott rá a professzor.

Ádány Róza hangsúlyozta: a kutatásaik segítségével egyértelműen azonosíthatók azok a problémák, amelyek megoldása nélkül nem lehet érdemben javítani az ország lakosságának általános egészségi állapotán.

A legnagyobb etnikum, a cigányság felzárkóztatása nélkül nem fogunk tudni kilábalni a jelenlegi egészségi krízishelyzetből, ami alapvető akadálya annak, hogy javuljon az ország versenyképessége.