Az orvosaink kiválóak, az ápolónők föl vannak készülve, a mentősök kötésig állnak a munkában, a járványügyi szakemberek a helyükön, a rendvédelmi dolgozók, katonák tisztességesen teszik a munkájukat, ahogy az ellátást biztosítók az élelmiszerboltokban, a gyógyszertárakban, a fuvarozók, szóval, mint mindenki.
– Látom, az édesanyák is jól el vannak már fáradva. És persze az idősebb korosztály is, ők vannak bajban a leginkább. Róluk azt azért érdemes elmondani, hogy mi, fiatalabbak, ezt kevésbé érzékeljük, de nekik a legnehezebb, mert minél idősebb az ember – ezt a saját bőrünkön is tapasztaljuk –, annál inkább vágyik arra, hogy másokkal találkozzon. Küzd az elmagányosodás ellen, és jön-megy rokonokhoz, családokhoz, barátokhoz, és most ezt mind nem lehet. Tehát idős korban ez különösen nehéz. Úgyhogy én nagy elismeréssel figyelem, hogy a legtöbbje az idős honfitársainknak fegyelmezetten betartja azokat a kéréseket és szabályokat, amelyeket az élet kirótt rájuk.
A kormányfő arról is szólt, hogy az emberek jó része nagyon fegyelmezetten teszi, amit kell, ugyanakkor meg nagyhét lesz jövő héten
Döntés a kijárási korlátozásról
– Nehéz helyzetben vagyunk,
szerdán tervezem, hogy döntést hozunk a kijárási korlátozások jövőjét illetően.
– Ugye most vasárnap lesz virágvasárnap, jövő héten pedig jön a húsvét, a húsvéti családi ünnep. Vinné az embert a lába meg a szíve locsolni, meg megnézni a szüleit, nagyszüleit, gyerekeit, ez most aligha lesz lehetséges, vagy csak szigorú korlátozások között. Ugye a kijárási korlátozások, azok nagyszombatig vannak érvényben, tehát jövő hét szombatjáig. Döntenünk kell arról, hogy fönntartsuk-e vagy sem, ha pedig fönntartjuk, milyen formában tegyük. Ebben nem látok világosan. Tehát én megvárom a szerdát, és akkor a szerdai orvosi, járványügyi és rendőri jelentések alapján szeretnék majd döntést hozni arról, hogy meg kell-e ezt hosszabbítani. Hát ha kényszerű lesz, akkor megtesszük, de érzem, hogy ez természetellenes. Aztán persze majd húsvétkor tudunk egy kicsit igazítani magunkon. Én abban reménykedem, hogy néhány olyan nyugodtabb nap jön, amikor elmélyültebb gondolkodásra is van lehetőség. Ugye ilyenkor általában azért mégis inkább a Jóisten felé szoktuk terelni a gondolatainkat, ez talán idén sem marad el. De most lesz gondolkodni valónk saját magunkról is, hogy mégis hogyan szervezzük meg az életünket az előttünk álló időszakban.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!