Orbán Viktor: Harcolni kell minden emberéletért + videó

A jelenlegi helyzetben egyetlen lehetőség, egy megoldás van – vázolta a Kossuth Rádiónak adott interjújában a miniszterelnök.

A kormányfő köszönetet mondott az ápolóknak, orvosoknak, járványügyi szakembereknek Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Az Operatív Törzs ülése úgy zajlik, hogy először meghallgatjuk az aktuális jelentéseket. Az első helyen az egészségügyi, járványügyi jelentések vannak. 623 beteget jegyzünk most, és 26 halottunk van. Utána meghallgatjuk a határvédelmi jelentéseket, hiszen a határok lényegében le vannak zárva, de humanitárius folyosókat az áthaladás érdekében azért nyitunk – kezdte a Kossuth Rádióban a kormányfő.

– Nehéz, lelkileg nem egyszerű az ország helyzete, így aztán a mienk sem, mert ugye arról van szó, hogy itt egy baj, ez a vírus, és a bajt az ember föl akarja számolni, tehát a vírust is meg akarja semmisíteni, el akarja pusztítani, de miután nincs vakcinánk, ezt nem tudjuk megtenni. Tehát mindannyian tudjuk, hogy mit kellene tenni, csak nincs meg hozzá az eszközünk. Mert ha meglenne a vakcina, akkor mindenkit beoltanánk, megköszönnénk, hazamennénk, és folytatódna az életünk úgy, ahogy előtte volt. De nincsen a vakcina, és a szakemberek meg a tudósok azt mondják, hogy ebben a helyzetben

egyetlen lehetőség van, egy megoldás, hogy lassítani kell a vírus terjedését.

– Ennek meg egyetlen eszköze van, hogy a találkozásainkat a lehető legminimálisabbra csökkentjük, és ennek a munkálatait végezzük mindennap, de ott van bennem, hogy valójában nem ezt kellene csinálni, hanem a vírust kellene megölni. De arra nem vagyunk alkalmasak, mert mindannyian az emberiség legokosabb embereinek és tudósainak a kezében vagyunk, a világ minden pontján ezen dolgoznak mások, és csak várni kell, hogy ők milyen eredményre jutnak. Tehát marad a lassítás.

Van még egy dolog, amit tennünk kell, mert aki fertőzést kapott, az megbetegedhet, és aki megbetegedett, az lehet nagyon beteg, és aki nagyon beteg, az meg is halhat, ezért aztán a másik dolog, amit tennünk kell, hogy harcolnunk kell minden egyes ember életéért, megpróbálunk megmenteni minden bajba került magyart. Minél fegyelmezettebben védekezünk, annál inkább mederben tudjuk tartani a járványt. Hát így áll a helyzet – tette hozzá a kormányfő.

Le a kalappal mindenki előtt

– Huszonhárom napja hirdettük ki a vészhelyzetet. Én azóta csak ezzel foglalkozom, és azt kell mondanom, hogy

köszönetet kell mondanunk, le a kalappal mindenki előtt, aki a frontvonalban harcol, meg aki a hátországban dolgozik,

Az orvosaink kiválóak, az ápolónők föl vannak készülve, a mentősök kötésig állnak a munkában, a járványügyi szakemberek a helyükön, a rendvédelmi dolgozók, katonák tisztességesen teszik a munkájukat, ahogy az ellátást biztosítók az élelmiszerboltokban, a gyógyszertárakban, a fuvarozók, szóval, mint mindenki.

– Látom, az édesanyák is jól el vannak már fáradva. És persze az idősebb korosztály is, ők vannak bajban a leginkább. Róluk azt azért érdemes elmondani, hogy mi, fiatalabbak, ezt kevésbé érzékeljük, de nekik a legnehezebb, mert minél idősebb az ember – ezt a saját bőrünkön is tapasztaljuk –, annál inkább vágyik arra, hogy másokkal találkozzon. Küzd az elmagányosodás ellen, és jön-megy rokonokhoz, családokhoz, barátokhoz, és most ezt mind nem lehet. Tehát idős korban ez különösen nehéz. Úgyhogy én nagy elismeréssel figyelem, hogy a legtöbbje az idős honfitársainknak fegyelmezetten betartja azokat a kéréseket és szabályokat, amelyeket az élet kirótt rájuk.

A kormányfő arról is szólt, hogy az emberek jó része nagyon fegyelmezetten teszi, amit kell, ugyanakkor meg nagyhét lesz jövő héten

Döntés a kijárási korlátozásról

– Nehéz helyzetben vagyunk,

szerdán tervezem, hogy döntést hozunk a kijárási korlátozások jövőjét illetően.

– Ugye most vasárnap lesz virágvasárnap, jövő héten pedig jön a húsvét, a húsvéti családi ünnep. Vinné az embert a lába meg a szíve locsolni, meg megnézni a szüleit, nagyszüleit, gyerekeit, ez most aligha lesz lehetséges, vagy csak szigorú korlátozások között. Ugye a kijárási korlátozások, azok nagyszombatig vannak érvényben, tehát jövő hét szombatjáig. Döntenünk kell arról, hogy fönntartsuk-e vagy sem, ha pedig fönntartjuk, milyen formában tegyük. Ebben nem látok világosan. Tehát én megvárom a szerdát, és akkor a szerdai orvosi, járványügyi és rendőri jelentések alapján szeretnék majd döntést hozni arról, hogy meg kell-e ezt hosszabbítani. Hát ha kényszerű lesz, akkor megtesszük, de érzem, hogy ez természetellenes. Aztán persze majd húsvétkor tudunk egy kicsit igazítani magunkon. Én abban reménykedem, hogy néhány olyan nyugodtabb nap jön, amikor elmélyültebb gondolkodásra is van lehetőség. Ugye ilyenkor általában azért mégis inkább a Jóisten felé szoktuk terelni a gondolatainkat, ez talán idén sem marad el. De most lesz gondolkodni valónk saját magunkról is, hogy mégis hogyan szervezzük meg az életünket az előttünk álló időszakban.

– Ugye mindenkit egyetlen kérdés foglalkoztat: hogy mi lesz. Meddig kell vállalni ezeket a korlátozásokat? Ugye

a mi nemzedékünk azért lehúzott vagy harminc évet a kommunizmusban, ez fölvértezett bennünket tapasztalatokkal,

és jól emlékszem, hogy akkor volt az a favicc, hogy barátok kérdik egymást, hogy mi lesz. És a válasz az, hogy azt tudjuk, hogy mi lesz, de addig mi lesz. Tehát most is úgy van, akkor is tudtuk, hogy majd az oroszokat, a szovjeteket kiszorítjuk valahogy, meg a kommunistákat is elintézzük. És azt is tudjuk most, hogy lesz vakcina...

Talán húsvét alkalmas arra, hogy átgondoljuk azt, hogy hogyan akarjuk megszervezni az életünket.

– Én azt látom, hogy két vírus ellen küzdünk, van a koronavírus, meg a félelemvírus. Ugye nem vagyunk azonos helyzetben, persze bátor mindenki lehet, és mindenkinek sikerülhet legyőzni a félelmét, de vannak olyan csoportok, akiknek ez kötelességük. Én leginkább velük dolgozom most, ezt én állapotbeli kötelességnek nevezem.

Tehát vannak emberek, akiknek az a kötelességük, hogy legyőzzék a félelmüket, mert csak így tudnak segíteni a többi emberen. Ugye első helyen várjuk ezt a papoktól, mert a félelem legyőzése az mégis lelkierőt igényel, azért ők a felelősek. Aztán második helyen vannak az államvezetők, akiknek olyan nehéz döntéseket kell hozni, és aki fél, nem tud, nem tud jó döntést hozni. A harmadik helyen vannak a rendőrök, a katasztrófavédelmisek, az egyenruhások, mert ugye ők vállalták azt, hogy fizikailag is megküzdenek majd az ellenséggel. Tehát nekik állapotbeli kötelességük a bátorság. Aztán vannak az orvosok, akik például nem látható ellenséggel szembeni küzdelmet vállalták – sorolta.

– Én azt remélem, hogy így húsvétkor mindenki összerendezi magát, számol az állapotbéli kötelességeivel, tudja, hogy mi a dolga, és megpróbálunk berendezkedni a következő néhány hónapra, ami a vakcina föltalálásáig tart, és akkor lesz egy elviselhető élet Magyarországon.

Egészségügyi átcsoportosítási terv

A miniszterelnök kiemelte, a Türk Tanácstól és Kínából érkezett segítség a védekezéshez, és hangsúlyozta, hogy egy komplett gyártósor is érkezett, maszkok készítéséhez. Ezeknek a telepítése most zajlik. Arról is beszélt, hogy

folyamatosan bővítik a kórházi férőhelyeket, és védekezési tervet készítenek, mert arra is fel kell készülni, hogy az egészségügyi dolgozók egy része is megbetegszik.

– Az orvosok sem reménykedhetnek abban, meg az ápolónők sem, hogy azért, mert ők egészségügyi dolgozók, nem lesznek betegek. Minden ország tapasztalata az, hogy közöttük is felüti ez a a kór a fejét, sőt, közöttük ennek a kockázata még nagyobb, és őket majd pótolni kell. Most a magyar törvények ebből a szempontból jók, mert minden egészségügyi dolgozó számára egészségügyi veszélyhelyzetben kötelezővé teszi a vezényelhetőséget. Ezt persze a törvény elegánsabban fogalmazza meg, nem ilyen katonai nyelven, kirendelésnek nevezzük, de ez valójában vezénylés. Ilyenkor lehet központilag gazdálkodnunk az összes orvossal, ápolóval, tehát minden egészségügyi dolgozóval. Itt is itt van a kezemben a legfontosabb dokumentuma az országnak. Ezt úgy hívják, hogy egészségügyi átcsoportosítási terv. Ez arról szól, hogy hogyan kell az erőket majd átcsoportosítani, amikor jön a nagy roham, amikor tömegessé válik a fertőzés, és ezrével, tízezrével érkeznek emberek a kórházakba, akkor őket hogyan fogjuk majd ellátni, és hogyan vezényeljük, melyik kórházból kit hova szükség esetén.

Tehát a törvény adta lehetőségek szerint központilag kell majd irányítani az egészségügyi átcsoportosítás terv szerint az egészségügyi dolgozók beosztását, és ennek érdekében 110 kollégiumot, 58 hotelt és több mint 3000 gépjárművet foglaltak le.

Mivel foglalkozik Brüsszel?

– Ezzel foglalkozunk mi. És az a kérdés, mivel foglalkozik Brüsszel? Az velünk foglalkozik. Pedig a vírussal kellene, meg a betegséggel. Én nem akarok belebeszélni az ő dolgukba, de azért mégiscsak emberéletekről van szó, én nem tudom, milyen emberek ülnek ott, de én azt tudom, hogy itt Budapesten nekünk minden magyar élet elvesztése fáj. Nem lehet az embernek fontosabb dolga, mint hogy azzal törődjön, hogy hogyan mentse az életeket. Ehhez összefogás, együttműködés kell. Minél jobban együttműködünk, annál több életet tudunk megmenteni.

Ott valami más divat van, ott Brüsszelben ülnek valami buborékban, és osztják az észt, ahelyett, hogy mentenék az életet. Én ezt látom.

– A legfontosabb szerintem az, hogy ne engedjük, hogy eltérítsenek bennünket a saját munkánktól. Tehát ne hagyjuk magunkat provokálni, ne legyünk idegesek, a jogos fölháborodásunkat is fogjuk vissza, és minden energiánkat továbbra is összpontosítsuk arra, hogy hogyan segítsünk a magyaroknak, hogyan mentsünk meg minél több életet.

– Holnap Gulyás Gergely kormányzati koordinációért felelős miniszter úr be is fogja mutatni a magyar nyilvánosságnak a járványügyi alapot, amit fölállítottunk, ez mindenfajta intézkedéseket, pénzügyi eszközöket tartalmaz. Annyit előre is elmondhatok, hogy

ebben az évben minden egészségügyi dolgozónak tudunk biztosítani 500 ezer forintnyi plusz juttatást elismerendő a munkájukat, és ezen kívül még jó néhány más eleme is van ennek a járványügyi akciótervnek.

A magyar parlament gőzerővel dolgozik. Tehát tényszerűen hamis állítások azok, amikkel operálnak az ellenfeleink. Most ebben a helyzetben nyugodtan mondhatom, hogy az ellenségeink. A kormányfő hangsúlyozta: a törvény olyan jogköröket biztosított a kormánynak, mint amilyenekkel a francia elnök békeidőben rendelkezik.

– Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy itt egy politikai támadásról van szó. És az az igazság, hogy ez egy hálózat. Nem akarom ezt a mantrát ismét elmondani, de

vannak Magyarországnak ellenfelei, vannak, akik fenik a fogukat erre az országra, szeretnék kifosztani, megszerezni ennek az országnak az erőforrásait,

ennek a hálózatnak az élén Soros György áll, az ő emberei vannak Brüsszelben, azokon a posztokon, ahonnan most a bennünket érő kritikák érnek. De mondtam, hogy ne engedjük magunkat provokálni, inkább törődjünk azzal, ami a dolgunk, azaz hogyan segítsünk a magyaroknak, és hogyan mentsük a magyar életeket.

Ez egy világméretű gazdasági válság lesz

– Mi nem vagyunk okai ennek a gazdasági válságnak, nem kerestük, nem akartuk, nem mi okoztuk, kaptuk a nyakunkba. Ez egy világméretű gazdasági válság lesz. Az a kérdés, hogy hogyan szervezzük meg az életünket, hogyan küzdünk meg ezzel a gazdasági válsággal Magyarországon. Mikor még aktív futballista voltam, akkor emlékszem, hogy Lasztovicza Jenő volt a csapatkapitányunk, Isten nyugosztalja, és az öltözőbe beosztott bennünket, hogy te így támadsz, balról középen. És Jenő, ki fog védekezni? – hangzott a kérdésünk. Erre azt mondta: hát az ellenfél. És a válságkezelés erre a rugóra jár az én fejemben mindig.

– Tehát mi nem meghátrálni akarunk a válság elől, és nem védekezni akarunk, hanem támadni.

Az mit jelent? Nem akarjuk föladni a céljainkat. Tehát én mindig abban gondolkodom, hogy vannak a magyar embereknek céljaik, az országnak is vannak közös céljai. Most megváltoztak a körülmények. De a célokat nem szabad föladni, csak máshogyan kell hozzájuk eljutni, más eszközökkel lehet nekik érvényt szerezni.

– Nem szeretném, ha a hazám visszakanyarodna a segélyalapú gazdaságnak az időszakába.

Mert a segélyezésnek a végén hitelt kell fölvenni, abból eladósodás következik. Tehát az én fejemben ez úgy néz ki, hogy van a segélyalapú gazdaság, a segély, alamizsna, leértékelődés és függőség. És a végén az egy kuncsorgó élet. És van a másik útvonal, az a munkaalapú gazdaság, ahol van munka, kereset, önbecsülés, függetlenség és a végén van büszke élet. Hát ezt nem lehet föladni, ezért szerintem nekünk munkahelyeket kell megőrizni és teremteni.

Kedden fogjuk bemutatni a magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési tervét,

amely négy fejezetből áll. Az első az a munkahelyek megőrzése, a második munkahelyek teremtése. Tehát óriási erőkkel dolgozunk azon, és nagy erőket szeretnénk mozgósítani, hogy részben megvédjük azt, ami még megvédhető, de azonnal támadjunk, és hozzunk létre minél több új munkahelyet. Ezt fogja elősegíteni majd az akcióterv. Ha nem ezt tesszük, akkor segélyalapú gazdaság lesz, akkor hiteleket kell fölvenni leginkább külföldről, és bekanyarodunk abba az utcába, aminek a végén ott vár bennünket az IMF, meg a Soros György-féle pénzügyi spekulánsok.

Ne adjuk fel a munkaalapú gazdaságot!

– Azt javaslom, hogy ezt ne tegyük,

tehát úgy küzdjünk meg ezzel a válsággal, hogy ne adjuk fel a céljainkat, ne adjuk fel azt, amit elértünk, ne adjuk fel Magyarország függetlenségét, ne adjuk fel a munkaalapú gazdaságot, és ne adjuk fel a büszke élet lehetőségét sem.

– Az én mottóm, hogy egyedül sohasem lehetek elég okos. Az ország sorsa, gondjai, bajai, azok nagy kihívások ahhoz, hogy te azt hiheted, hogy egyedül, majd egyedül is elég okos leszel. Tehát folyamatosan be kell vonni először intellektuális energiákat. Igen, a jegybanktól, az akadémia közgazdászaitól. Aztán itt vannak az érdekképviseletek, mint a kamara, aztán itt vannak azok az emberek, akikkel már korábban együtt dolgoztam a kormányban, és különböző gazdasági tárcákat vezettek, tehát velük mind-mind konzultálok, beszélek. Alakul ez a program, hetek óta folyik ez a munka, nem véletlenül nem kapkodtam el, hogy a nyilvánosság elé lépjünk vele, mert egy meggyőző, nagy erejű, még egyszer mondom, a jövőre nézve reményt adó akciótervre van most szükség. Nagyon jól haladunk vele, nagyon sokat is dolgozunk, szerintem kedden be tudjuk jelenteni.

– Én nem adtam föl a reményt sosem, hogy az ellenzék is belátja, hogy most nem a pártpolitikai viták idejét éljük, és hogy össze kell fognunk. És én szeretném megnyerni az összes parlamenti képviselőt, függetlenül a pártállástól, hogy támogassa azt a gazdasági, gazdaságvédelmi tervet, amely a munkahelyek megvédésére és újak létrehozására irányul. Azt kérem tőlük, hogy

álljunk csatasorba, és mondjuk együtt azt, hogy annyi munkahelyet fogunk teremteni, amennyit a vírus elpusztít.

– Egy fillér uniós pénzt nem kaptunk – emelte ki a miniszterelnök, aki azt hangsúlyozta, ajándékként, munka nélkül egy közösség nem jut pénzhez, amit szétoszthatna. – Ez csak hitelből volna lehetséges – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: de „akkor a végén te fogod a hitel árát megfizetni, és az mindig sokkal többe kerül, mintha dolgoztál volna. Ez a szabály, amit az életemben megtanultam.”