Messzemenő következményei lehetnek Johannis nyilatkozatainak

Kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre Klaus Johannis, román államelnök magyarságot érintő közelmúltbeli kijelentései – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlés Külügyi bizottságában. A testület egyhangú állásfoglalást fogadott el, amiben rögzítették, hogy elítélik a román államelnök kisebbségellenes nyilatkozatait, és egyértelműen elkötelezték magukat az autonómia intézménye mellett.

Budapest, 2019. november 4. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. november 4-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI

Zsigmond Barna (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az első nyilatkozata után Johannis rátett még egy lapáttal, és megerősítette az először elmondottakat. Arra volt kíváncsi, milyen lépések várhatóak?

Mesterházy Attila (MSZP) szintén azt kérdezte, milyen lépések történtek, illetve mit tervez a külügyi tárca, az RMDSZ-szel milyen közös stratégiát tudnak megvalósítani e téren.

Nacsa Lőrinc (KDNP) előre kitervelt kampányfogásnak nevezte a történteket, ami értékelése szerint külön súlyosbító körülmény.

Az államelnöki nyilatkozatban tények meghamisítása történt – mutatott rá.

Juhász Hajnalka (KDNP) Románia nemzetközi kötelezettségeire hívta fel a figyelmet. Szomorúnak látta, hogy miközben Magyarország ellen fellépnek a koronavírus elleni védekezést célzó törvény miatt, az Európa Tanács elnöke nem szólal meg ebben a kérdésben.

Brenner Koloman (Jobbik) szintén felháborítónak nevezte a román államelnök kijelentését. Kitért arra: megválasztása után nagyon sok erdélyi magyar gondolta azt, hogy a román tradíciókhoz képest barátibb elnöke lesz az országnak.

Magyar Levente válaszában elmondta: pontosan látja mindenki, mi zajlik, de nem szólalnak meg, mert az a hagyomány, hogy „hagyják főni” a problémákat. Az államtitkár az Európa Tanács hallgatását az egyik leggyalázatosabbnak tartotta az ügyben.

Megjegyezte: a járványkezeléssel összefüggésben voltak kedvező momentumok, de az a benyomása, hogy

a román fél keresi azokat a pontokat, amire fel lehet fűzni a narratívát, micsoda veszélyt jelent a magyar politika.

Nem bonyolódtak levelezésbe a román külügyi tárcával ezügyben, megszólalt a kormányfő és a külügyminiszter egyaránt – jelezte további felvetésre. Szerinte a korábbi esetekkel összefüggő jelenségről van szó.

A bizottság állásfoglalást fogadott el a témában. Németh Zsolt az ülés után elmondta: úgy vélik, az autonómia minden félnek egyaránt érdeke, és szemmel láthatóan egyre szélesebb együttműködés alakul ki. Felkérik a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását. Az állásfoglalásban elkötelezik magukat a román-magyar együttműködés folytatása mellett, úgy gondolják: együttműködésre vannak ítélve, Romániának Magyarország a nyugati kapuja, az erdélyi magyarság jogi helyzetén túl is számtalan közös érdekünk van. Nagyon felelőtlen magatartás az államelnök részéről, hogy pont most teszi kockára az együttműködést. Megjegyezte:

a járvány elleni küzdelemben nagyon jó volt az együttműködés a két ország között.

A bizottsági elnök jelezte: az állásfoglalást eljuttatja a román partnerbizottságoknak, az alsó- és felsőház külügyi bizottsági elnökének, az Európa Tanács főtitkárához, a parlamenti közgyűlés elnökéhez, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnökéhez, az EBESZ-hez és a NATO-hoz.