Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– Most, hogy a Kúria elnökeként a hónap elején kilencévi időtartamra hivatalba lépett, indokolt lehet a kérdés: ön szerint jelenleg milyen az igazságszolgáltatás legfelső fórumának tekintélye?
– A tekintély – általánosságban – olyan érték, amely roppant sérülékeny. Tennivalóink között tehát az első az lehet, hogy vigyázzunk a megszerzett tekintélyre, óvjuk és igyekezzünk minél inkább megerősíteni. A részleteket illetően abból indulok ki, hogy a Kúria alkotmányos intézmény, a bíróságok működését meghatározó négy felső bíróság egyike – a Kúria mellett egyaránt a felső bíróságok közé sorolom az EU luxembourgi bíróságát, az emberi jogok strasbourgi bíróságát és a hazai Alkotmánybíróságot (AB). Tekintélyünk összességében pontosan annyi, amennyit az ítéleteinkkel, a végzéseinkkel, az egyes ügyekben hozott döntéseinkkel folyamatosan kivívunk.
– Eddigi megnyilatkozásaiban ön hangsúlyosan beszélt arról, hogy milyen fontos helyet foglal el a Kúria mint az igazságszolgáltatás legmagasabb szintű hazai fóruma az állami szervek rendszerében és nemzetközi összefüggésben, de kiemelten utalt az előzményekre, a hagyományokra is. Felfogható ez úgy, hogy közlése a programjának konzervativizmusára utal?
– Valóban fontos a kezdet, a múlt, már csak azért is, mert Magyarország alaptörvénye előírja, hogy a jelenlegi alkotmányos szabályokat, ennek megfelelően a jogszabályokat is a történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmeznünk. Márpedig történeti alkotmányunk egyik vívmánya maga a Kúria. 1911-ben a Kúria teljes ülésén mondta el az akkori elnök, hogy a Kúriához hasonló múltú bíróság Európában nagyon ritka. Talán csak az angol bíróságok ilyen régiek. Ez – hogy visszakanyarodjak korábbi kérdéséhez – nyilván történeti tekintélyt és nagyon stabil alapot ad. Nekünk nem kell kitalálnunk, hogy mi az a Kúria, és nem kell kitalálnunk azt sem, mi a dolga egy ország legfelső általános hatáskörű bíróságának. Nekünk az a kötelességünk, hogy a múltbéli hagyományokat alapul vegyük, nekivessük a hátunkat az elért eredményeknek, és a mindennapi új feladatainkat az alaptörvényhez, a törvényekhez ragaszkodva, a legjobb tudásunk szerint oldjuk meg.
– A nyilvánosság, az ítélkezés gondolatmenetének megismerése szintén örök téma. Várható-e változás ebben, leszámítva a mostani járványos időszakot?
– Mindenekelőtt megemlítem, hogy a Kúria a pandémia idején is tárgyal. Mindenféle védekezőeszközöket, például plexifalat használunk a tárgyalótermekben, illetve kötelező a maszk viselése és a kézfertőtlenítés. Magyarázatként hozzáteszem: a bíróság nem magáért, hanem a felekért van. Akármennyire félünk és féltjük a kollégáinkat, az ügyfelek ügyében döntést kell hoznunk. A bírósági tárgyalások nyilvánossága egyébként változatlanul alapelv, a járvány ezen elég sokat rontott, de magát az elvet nem szüntette meg. Ez az elv azt próbálja elérni, hogy a társadalom, amely elénk hozza az ügyeit, pontos visszajelzést kapjon a bíróságtól. Persze nem vagyok naiv, tudom, hogy egyre bonyolultabb a jogrendszer, ráadásul több jogrendszer működik egymás mellett, és mi hol az egyiket, hol a másikat – hol a hazait, hol az európait – alkalmazzuk. Tehát ezt kommunikálnunk kell, ez nagyon fontos.
– A függetlenség kérdése is lépten-nyomon felvethető, hiszen a pereskedők olykor úgy érzik: az európai főbíróságok indirekt módon, szinte kérés nélkül is beleszólnak az ügyeikbe.
– Ha egy konkrét ügyben az európai jogot kell alkalmazni, akkor abban a perben az európai jognak természetesen elsőbbsége van. Az AB ugyanakkor az egyik határozatában egészen világosan leírta, hogy az európai jog a magyar alkotmány alapján kötelező Magyarországra. Tehát amikor az európai jogot alkalmazzuk, ezt nem az európai jog saját ereje, hanem a magyar alaptörvény rendelkezése alapján tesszük meg. Ebből feltétlenül levonható, hogy számunkra a magyar alaptörvény az elsődleges. Az már bonyolultabb kérdés, mit kell tenni akkor, ha úgy látszik, hogy az európai jog ütközik a magyar alaptörvénnyel. Ezt majd eldöntik a bírák, ez minden ügyben az eljáró bíró feladata. Éppen azért van az alkotmányjogi panasz, hogy ha előfordul, hogy a Kúria nem a megfelelő jogot választotta, vagy az európai jogot választotta, és az sérti az alaptörvényt, akkor a pervesztes fél kérésére az Alkotmánybíróság megvizsgálja a döntést.
– Ön a Kúria teljes ülésén arról beszélt, hogy mód lehetne öttagú bírói tanácsok bevezetésére is. Jelenleg itt többnyire háromtagú tanácsok ítélkeznek. Mi ennek az indoka?
– Részben a hagyomány. A háború előtt a Kúria nem kis-, hanem nagytanácsokban ítélkezett, és a külföldi tapasztalat is azt mutatja, hogy a felső bíróságokon célszerű nagyobb tanácsok elé tárni az ügyeket. Több szem többet lát alapon nagyobb a garancia arra, hogy a jó döntések közül a legjobbat sikerül megtalálni. Egyébként nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróságon is öttagú tanácsok dolgoznak a teljes ülésen kívül.
– Az elmúlt napokban kormányrendelet és -határozat jelent meg arról, hogy a Kúria régi, Kossuth téri épületében el kell végezni az előkészítő munkálatokat a bírák fogadására. Készülnek a költözésre?
– Remélem, hogy néhány éven belül a Kúria visszatérhet a Kossuth téri épületbe, nem lesz ennek semmi akadálya. A bíráskodás céljaira épült 125 éves Igazságügyi Palotát természetesen fel kell újítani. Egyrészt azért, mert az elmúlt évtizedekben múzeumnak használták, másfelől a modern bírósági működésnek megvannak a maga feltételei. Éppen a járványhelyzet mutatta meg például, hogy az informatikai háttérnek nagyon stabilnak kell lennie. Igen, végül is közölhetem: készülünk vissza.
Névjegy
Varga Zs. András az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán végzett 1995-ben. 1995 és 2000 között az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott, 1999-től 2000-ig hivatalvezetőként. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese volt. 2013 októbere óta az Európa Tanács Velencei Bizottságának magyar tagja. 2004 óta tanít alkotmányjogot és közigazgatási jogot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 2013 és 2016 között a jogi kar dékánjaként dolgozott. 2012 szeptemberében egyetemi tanárnak nevezték ki. Az Országgyűlés 2014-ben választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává. 2021. január 2. óta a Kúria elnöke.
Mága Zoltán országjáró jótékonysági koncertsorozata: 100 település, 100 állomás, ezrek életére ható összefogás.
Jézus feltámadása mutatja meg az ember igazi értékét, azt, hogy többet ér a szeretetet gyakorolni, mint másokat félretaposva javakat és pozíciót szerezni – mondta a bíboros húsvét vigíliáján.
Idén is fő a sonka, most a kormánytagok mondták el, hogy mi kell a jó húsvéti fogáshoz.
Kézzelfogható, látható emlékeztető, mely felhívja a figyelmet a láthatatlan spirituális világra.
Itt a pollenszezon, de miért súlyosbodnak évről évre az allergiás tünetek?
Drámai meccset vívott Németországban a BL-címvédő Győr
Kitört a botrány a teniszvilágban, Serena Williams mindent borított
Hont vs. Orbán - Egy kíméletlen szócsata, amit senki sem akar kihagyni + videó
Kitálalt a Farm VIP versenyzője: 14 év és egy gyermek után elvált, ez az oka
Európában is példátlan – így látták a Mandiner olvasói Hont András interjúját Orbán Viktorral
A román sport magyar legendája: „A mocskos, aljas dolgokat volt nehéz kibírni”
Marozsán Fábián: Továbbra is keményen dolgozunk, de szerintem jó úton haladunk
Kulcsembere sérülése és mesterhármas is keserítette a Barcelona életét
Olimpiai bajnokunk mért hatalmas ütést Magyar Péterre
Továbbra sem talál legyőzőre a Győr: több mint egy évtizedes átkot tört meg
Marozsán bravúrján ámul a teniszvilág, az olimpiai bajnoktól sem riad vissza
Mága Zoltán országjáró jótékonysági koncertsorozata: 100 település, 100 állomás, ezrek életére ható összefogás.
Jézus feltámadása mutatja meg az ember igazi értékét, azt, hogy többet ér a szeretetet gyakorolni, mint másokat félretaposva javakat és pozíciót szerezni – mondta a bíboros húsvét vigíliáján.
Idén is fő a sonka, most a kormánytagok mondták el, hogy mi kell a jó húsvéti fogáshoz.
Kézzelfogható, látható emlékeztető, mely felhívja a figyelmet a láthatatlan spirituális világra.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Mága Zoltán országjáró jótékonysági koncertsorozata: 100 település, 100 állomás, ezrek életére ható összefogás.
Jézus feltámadása mutatja meg az ember igazi értékét, azt, hogy többet ér a szeretetet gyakorolni, mint másokat félretaposva javakat és pozíciót szerezni – mondta a bíboros húsvét vigíliáján.
Idén is fő a sonka, most a kormánytagok mondták el, hogy mi kell a jó húsvéti fogáshoz.
Kézzelfogható, látható emlékeztető, mely felhívja a figyelmet a láthatatlan spirituális világra.
A Lego Braille Bricks egy különleges kockakészlet, amely segíti a látássérült gyermekeket a Braille-írás elsajátításában.
Felborult mercis és taxis után, most egy másik személyautó állt meg a feje tetején Budapesten.
Van, ami nem változik.
Ukrajna három kínai céget szankciókkal sújtott.
Jézus feltámadása mutatja meg az ember igazi értékét, azt, hogy többet ér a szeretetet gyakorolni, mint másokat félretaposva javakat és pozíciót szerezni – mondta a bíboros húsvét vigíliáján.
Idén is fő a sonka, most a kormánytagok mondták el, hogy mi kell a jó húsvéti fogáshoz.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
