Ami megakadt a baloldal torkán

Az uniós energiaválság nyolc év után is visszaigazolja az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikáját. Az erről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és a távfűtés ára. Ha mindehhez hozzátesszük a szemétszállítási és a vízdíj mérséklését, akkor az elmúlt időszakban 1200 milliárd forintnál is többet spórolhattak meg a családok.

Budapest, 2012. március 23. Eckstein László, a Fővárosi Gázművek munkatársa egy gázóra leolvasását és annak jegyzőkönyvezését végzi egy fővárosi magánlakásban. MTI Fotó: Beliczay László Fotó: Beliczay László

Magyarországon működik a hatósági árszabályozás, amely ellen az elmúlt időszakban többször is kikeltek a baloldali politikusok. Orbán Viktor kormánya nemcsak az árakat rögzítette, hanem visszavásárolta a közműszolgáltatók egy részét is. A miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a rezsin ne nyerészkedjenek külföldi cégek. Ezzel szemben például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2014 márciusában úgy nyilatkozott, hogy a rezsicsökkentés megbukott. 

Jelezte: „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.”

Szél Bernadett abban az évben még az LMP képviseletében egyenesen szemfényvesztésnek, bűvészkedésnek nevezte a rezsicsökkentést. Ez mondta: „Sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni.”

A DK-s Molnár Csaba is többször támadta a rezsicsökkentés politikáját, amelyet hazugnak nevezett. Szerinte a lakosságnak csak minimálisan érezhető könnyebbséget jelent, „miközben közműszolgáltatókat tett tönkre és több tízezer ember munkahelyét számolta fel. Ezzel szemben a kőolaj és a földgáz világpiaci árának csökkenése a piaci viszonyok között tenné lehetővé a gáz és távfűtés húsz-harminc százalékos csökkentését” – mondta korábban.

A magát baloldalinak valló MSZP is a piaci árak mellett tette le a voksát. Tóth Bertalan pártelnök szerint „ha olcsóbban vásárolják a földgázt, akkor azt olcsóbban is kell adni!”. Ez azért érdekes, mert 2010 előtt ha emelkedtek a piaci árak, akkor a magyar lakosság terhei is nőttek, míg amikor csökkentek, az már furcsa módon kevésbé gyűrűzött át a hazai árakba. 

Ha most nem lenne hatósági szabályozás, akkor jelentősen emelkedne a lakosság havi kiadása. Lapunk tegnapi számában Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője elmondta: 

2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt.

Ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre. Az energia ára olyan mértékben ugrott meg, amelyet történelminek lehet nevezni. Ez sok országban eddig nem látott következményekhez vezetett. A magyar szabályozásra emiatt több kormány is példaként tekint.

Borítókép: MTI Fotó, Beliczay László