időjárás 12°C Dezső 2022. május 23.
logo
Deutsch Tamás: Amikor támadják hazánkat Brüsszelben, az a Fidesszel egyet nem értő magyaroknak is szól

Visszaköszönne a gyászos múlt

Judi Tamara (Strasbourg)
2022.01.22. 06:45 2022.01.22. 09:13
Visszaköszönne a gyászos múlt

– Még a választások előtt több, egy kaptafára gyártott rágalmazó baloldali politikai pamflet is el fog készülni az Európai Parlamentben. Ez az európai baloldal választási felajánlása a magyar baloldal számára – fogalmazott a lapunknak adott nagyinterjúban Deutsch Tamás. A Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetőjét Strasbourgban a baloldali támadások mellett az e heti uniós garnitúraváltásról és a jobboldali építkezésről is kérdeztük. A Fidesz-alapító arról is beszélt, hogy Orbán Viktor ismét elmehet-e vitázni az uniós parlamentbe.

– Öt európai parlamenti frakcióból összesen hatvankettő európai parlamenti képviselő a napokban arra szólította fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy teljes körű missziót küldjön az áprilisi magyarországi választásokra. Okkal aggódnak?

– Azt tudom csak mondani, amit a 2014-es és a 2018-as választások előtt is: szabad a gazda, akik akarnak, nyugodtan jöjjenek és vizsgálódjanak, nincs semmi takargatnivalónk! Magyarországon, ahogy az elmúlt több mint tíz esztendőben minden alkalommal, most is maradéktalanul jogszerű és tisztességes, az európai sztenderdeknek megfelelő választási előkészítést és lebonyolítást láthatnak majd. Teljesen világos azonban, hogy ez az egész felszólító-levélírósdi akció megint nem más, mint az európai baloldal újabb alamuszi politikai manővere, amivel a gyengélkedő magyar baloldalt akarják segíteni. Az európai baloldalnak a magyar kampányban való részvétele, a közvetlen beavatkozása, a magyar baloldalt minden rendelkezésére álló törvényes és akár törvénytelen eszközzel történő támogatásának politikai koreográfiája már jól ismert: kígyót-békát mondanak Magyarországra, alaptalanul rágalmazzák és vádolják a magyarokat éveken keresztül, majd a választások közeledtével hirtelen objektív és pártatlan választási megfigyelők akarnak lenni. 

A választások előtt alig két hónappal a napnál is világosabb a képlet: 2010-ben Magyarország egy csődbe jutott ország volt, kivéreztették és tönkretették. Nagyon kemény munkával tizenkét év alatt a korábbi baloldali kormányzás hibáit és bűneit Magyarország kijavította, azonban most jönnek azok, akik 2010-ig baloldali politikusokként csődbe vitték az országot, és azt mondják, hogy készen állnak arra, hogy a választások után ők vegyék át az ország irányítását.

Ha visszajönnek, ugyanazt fogják tenni, amit korábban tettek, ahhoz értenek ugyanis: a megszorításokhoz, az elvételhez, a nyugdíjcsökkentéshez, az egészségügy fizetőssé tételéhez, a vizitdíj és a kórházi napidíj újbóli bevezetéséhez, a rezsicsökkentés és a tizenharmadik havi nyugdíj eltörléséhez, az adók emeléséhez, a családtámogatások eltörléséhez, a minimálbér megszüntetéséhez.

Az európai baloldalon is kísértetiesen hasonló a helyzet, ott is a gyászos múltból ismert alakok akarják megint ugyanazt csinálni, mint korábban. Jól emlékezhetünk, hogy 2014-ben a Tavares-jelentés néven elhíresült, európai parlamenti politikai pamflettel durváskodott velünk az európai baloldal, aztán 2018-ban több lapáttal rátettek a támadásokra, és jöttek a Sargentini-jelentéssel, valamint a hetes cikkely szerinti eljárással. Az idei magyarországi országgyűlési választások előtt pedig ugyanúgy újabb hazug és rágalmazó jelentéseken dolgoznak – az immár tíz esztendeje habosított, unalomig csépelt és jogi köntösbe bújtatott politikai vádaskodásaikkal. 

– Mit lehet tudni az Európai Parlamentben készülő, ismét Magyarország-témájú jogállamisági jelentésről?

Most több szálon futnak az események. Egyrészt a hírhedt állampolgári jogi bizottság (LIBE) tárgyalni fogja az új Sargentini, a szintén a zöldekhez tartozó és szintén nem az elfogulatlanságáról híres Gwendoline Delbos-Corfield időközi jelentését a magyar jogállamiságról. Ez a szöveg minden eddigi Magyarországgal szemben megfogalmazott baloldali hazugság, rágalom, vádaskodás reprint kiadása lesz. Mindeközben az Európai Parlament „az EU valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozással” foglalkozó különbizottsága is lassan befejezi a munkáját. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez a bizottsági jelentés is fel fogja említeni majd hazánkkal szemben az elmúlt évekből már jól ismert csúsztatásokat és hazugságokat. Milyen érdekes például, hogy az ún. Pegasus-üggyel kapcsolatban is csak Magyarországot és Lengyelországot emlegetik, pedig nincs olyan európai uniós ország, amelynek a nemzetbiztonsági szolgálata ne használna hasonló szoftvereket. Nem az a kérdés az ilyen eszközökkel kapcsolatban, hogy használják-e ezeket a szolgálatok, hanem hogy törvényesen alkalmazzák-e. És Magyarországon 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és jelenleg sem folytatnak. Egy szó mint száz, a közeljövőben, még a választások előtt több, egy kaptafára gyártott rágalmazó baloldali politikai pamflet is el fog készülni az Európai Parlamentben. Ez az európai baloldal választási felajánlása a magyar baloldal számára.

Persze arról is érdemes pár szót szólni, hogy ezek a „jelentések” milyen jól ismert recept szerint készülnek. A folyamat kezdetekor a Soros-hálózat által fenntartott, természetesen tetőtől talpig „független” egyetemi intézetek, tudományos csoportok, alapítványok és NGO-k teljesen érdektelen és jelentéktelen konferenciákat tartanak, a Soros-hálózat által fenntartott vagy finanszírozott orgánumokban publikációkat jelentetnek meg, nyílt leveleket fogalmaznak meg. Ezek a szövegek kivétel nélkül a nyílt társadalom ideológiájának szélsőséges és agresszív megfogalmazásai. Majd ezeket az előre megtervezett, szakmaiatlan, valótlanságokat és durva csúsztatásokat tartalmazó anyagokat a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek keresztbe-kasul hivatkozzák és elkezdik bombázni velük a legkülönbözőbb multilaterális szervezeteket. Aztán évek alatt szépen eljutnak odáig, hogy ezek a tollba mondott gondolatok a Soros-szervezetektől már ENSZ-, európa tanácsi és európai uniós dokumentumokban jelennek meg. Először csak civil szervezetek álláspontjára történő hivatkozásként, aztán különböző dokumentumok bevezetőjében, végül pedig már ilyen dokumentumok törzsszövegében. És a kör végül bezárul. 

Nincs ebben semmi túlzás! Az egész folyamat, ami végül az intézményesített politikai zsarolás ideológiai fegyverének, az ún. jogállamisági rendeletnek a megalkotásáig vezetett, pontosan így épült fel az elmúlt tíz évben. 

A józannak mondható politikusok többsége eleinte párthovatartozástól függetlenül még szélsőbaloldali hőbörgésének tartotta az egész „jogállamisági kondicionalitási” elgondolást, majd az elképzelés a Soros-hálózat ellentmondást nem tűrő fellépésére először a baloldali kánon, majd végül a teljes fősodratú európai politika részévé vált. És miközben a brüsszeli elit a jogállamisági problémák szappanbuborékait eregeti, addig a tömeges illegális bevándorlás következményeit a saját életükben fájdalmasan megtapasztaló európaiak millióinak akarják beadni, hogy az illegális migráció problémája valójában nem is létezik.

– Amennyiben hamarosan újabb magyar témájú jogállamisági vitát tart az EP, láthatjuk Orbán Viktort Strasbourgban? Az uniós parlament baloldala következetesen hiányolja a miniszterelnököt a magyarvitákról.

Orbán Viktor minden egyes alkalommal, amikor az indokolt volt, eljött az Európai Parlamentbe és megvédte Magyarországot, a magyar embereket. Sőt, ilyenkor nemcsak a hazáját, hanem a jelenlegi brüsszeli mainstremhez képest másként gondolkodókat is a védelmébe vette. Amikor Magyarországot ideológiai okokból hazugságokkal támadják Brüsszelben vagy Strasbourgban, az minden magyarnak, az Orbán Viktorral és a Fidesszel egyet nem értő embereknek is szól. És pontosan ez az, amit a magyar baloldal brüsszeli politikusai, a Cseh Katalin- és az Ujhelyi István-félék egyszerűen képtelenek megérteni. És ennek nem intellektuális okai vannak. Nem az a helyzet, hogy mindezt nem érik fel ésszel, hanem a patrióta gondolkodásmód hiányáról van szó. 

Egy szó mint száz, mindenki számíthat arra, hogy amennyiben az indokolt lesz, Orbán Viktor újra keményen kiáll a magyar érdekek mellett az EP-ben is. 

– Félidős vezetői garnitúraváltás volt a héten az uniós parlamentben, az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok pecsétet ütöttek a következő két és fél év politikai prioritásaira. Mit gondol a dokumentumról?

A néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok megállapodása az Európai Néppárt (EPP) politikai árulása. Ennek a megállapodásnak olyan a tartalma, amivel az EPP elárulta a választóit, teljességgel elárulta a Helmuth Kohl és Wilfried Martens nevével fémjelzett jobboldali, kereszténydemokrata politikai-szellemi örökségét és végérvényesen átállt a baloldalra. A EP-ben köttetett hárompárti alku a nyílt társadalom követőinek, az európai birodalmat építeni szándékozóknak, a nemzeti szuverenitást felszámolni vágyóknak, a genderideológiát zászlajukra tűző pártoknak az egyetértésen alapuló közös állásfoglalása. 

Sokaktól származó folyosói értesülések szerint volt is bőven felháborodás a néppárti frakcióban, mert Manfred Webernek senki nem adott felhatalmazást a dokumentum elfogadására. Sem a frakciótól, sem a delegációvezetőktől, sem a frakció elnökségétől nem kapott zöld jelzést. Vegyük például a progresszív baloldal által felkapott transznacionális listák ügyét, amit a néppárt nagy többsége határozottan elutasított. Hogy, hogy nem, ez mégis ott szerepel a dokumentumban: méghozzá az aláírók már a következő európai parlamenti választások során támogatják a transznacionális listák bevezetését. A megállapodás, a néppárt árulása és átállása a baloldalra alapjaiban változtatja meg az erőviszonyokat: az Európai Parlamentben mára lényegében egy 75 százalékos baloldali többség lett. A testületnek az EPP-vel együtt immár öt baloldali frakciója van. 

– Mit tudnak ezzel tenni a jobboldali tömörülések? Egyetért azzal, hogy a korábban várthoz képest késésben van a jobboldali frakció létrehozása?

 –Én kezdettől fogva ilyen ütemezésre számítottam: a jobboldali építkezés a 2024-es európai parlamenti választások alkalmával és az azt követő időszakban érhet révbe. Alapvetően az egyes országokban meglévő politikai pozíciók, erőviszonyok határozzák meg az európai politika erőviszonyait is. 

Nézzük csak meg a német uniópártokat, a CDU-t és a CSU-t. A képviselőik ugyan nem lettek kevesebben az Európai Parlamentben, de időközben otthon elszenvedtek egy komoly választási vereséget, így ma már ellenzékben lévő pártokról van szó, ezzel pedig gyengült az erejük a néppártban, sőt az EP egészében is. 

2022-ben Magyarországon lesz választás, 2023-ban Lengyelországban, míg Olaszországban 2023-ban jöhet a parlamenti voksolás. Véletlenül sem szeretnék semmit sem elkiabálni, de az bizonyos, hogy a jobboldal mindhárom említett országban megalapozott győzelmi esélyekkel megy neki a kampánynak. Így ha a 2024-es európai parlamenti választásoknak sikeres tagállami parlamenti választásokat követően indulhatunk majd neki, akkor meggyőződésem, hogy jelentősen tudunk változtatni majd az európai jobboldal javára az említett 75:25 százalékos arányon az Európai Parlamentben.

Borítókép: Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője (Forrás: MTI, Koszticsák Szilárd)