Független marad a kutatási hálózat az MTA-tól

A híresztelésekkel szemben nem kerül vissza a kutatási hálózat a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) semmilyen módon – tudta meg a Magyar Nemzet Maróth Miklóstól, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnökétől. Az MTA elnöke, Freund Tamás a napokban úgy nyilatkozott, Maróth Miklóssal egy olyan modellről tárgyalnak, amelyben az ELKH az MTA egyik alfejezete lenne a költségvetésben.

2021.07.13 Budapest Maróth Miklós az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének elnöke, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár. Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Az ELKH döntéshozó testülete a hosszú távra megválasztott 13 tagú független Irányító testület, amelynek tagjai nagyrészt akadémikusok, illetve vannak köztük egyetemi rektorok is. Az Irányító testület munkáját a szintén akadémikusokból álló Tudományos Tanács és Nemzetközi Tanácsadó Testület, továbbá egyes esetekben felkért független akadémikusok, egyetemi tanárok támogatják. Ezzel a tudományos kiválóságot szem előtt tartó tudományos irányítás és szakmai felügyelet magas színvonalon biztosított. Maga Freund Tamás már korábban és ez utóbbi interjúban is elismerte, hogy az MTA 18 ezer fős köztestülete nem alkalmas arra, hogy a kutatóhálózat munkáját szakmailag felügyelje. Azzal, hogy az ELKH számára különálló szakmai szervezet és vezetés jött létre, lehetővé vált a célzott, hatékony és gyors döntéshozatal, és az intézmények szakmai támogatása is megerősödött. Ezt számos előremutató eredmény bizonyítja, amelyeket a kutatóhálózat dinamizálása, hatékonyságának növelése, működésének optimalizálása terén az elmúlt közel három évben elértünk – magyarázta Maróth.

A kétfejű sasok életképtelenek

Megkérdeztük, milyen eredményeket tudna példaként megemlíteni. – Többek között sikerült jelentősen megnövelni az ELKH-nak jutó költségvetési támogatást, amelyből elindulhatott a kutatók régen várt bérrendezése és a kutatási infrastruktúra fejlesztése. Értem, hogy a kutatóhálózat átalakítását az MTA több tagja elfogadhatatlannak tartja, azonban a valóságban a kétfejű sasok életképtelenek – mondta. Maróth Miklós hangsúlyozta, ahogy eddig, úgy a jövőben is minden tekintetben a jó kapcsolatra törekszenek az MTA-val, hiszen ez a magyar tudomány érdeke.

Az ELKH elnöke Freundnak az MTA ingatlanaival kapcsolatos kijelentéseire is reagált. – Az ELKH az MTA-vagyon használatában a törvényben meghatározott kereteknek megfelelően, kötelezettségeinek mindenben eleget téve működik. Az elmúlt közel három évben folyamatos egyeztetés történt az MTA-val az ingatlanhasználatról, és minden esetben sikerült megoldást találni a törvényi keretek között. Ez idő alatt számos állagmegóvó, illetve értéknövelő beruházást az ELKH Titkárság, illetve a kutatóhelyek finanszíroztak, amellyel az MTA vagyonának nőtt az értéke – hangsúlyozta Maróth Miklós.

Balliberális hangulatkeltés

Emlékezetes, a kutatóhálózat MTA-ról való leválasztására hevesen reagáltak balliberális körökben. Például néhány százan tüntettek az Akadémia épülete előtt 2019-ben, a Demokratikus Koalíció külön sajtótájékoztatót szentelt a témának, amin Niedermüller Péter azt hangoztatta, hogy a kormány gátolja a tudomány önállóságát.

„Legitim igény, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsuk az adófizetők pénzét” – nyilatkozta Palkovics László akkoriban a Magyar Hírlapnak az Akadémiával kialakult költségvetési vitával kapcsolatban. A miniszter úgy vélekedett, nem elfogadható az az érv, hogy „majd mi eldöntjük, hogy mit akarunk kutatni, mivel ez az autonómiánk része”, ez ugyanis a világon sehol nincs így, sem az Európai Unió többi országában, sem az Egyesült Államokban.

Borítókép: Maróth Miklós (Fotó: Kurucz Árpád)