– Nem folynak tárgyalások az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat jogi státusának megváltoztatásáról, ez a téma nincsen napirenden – jelentette ki lapunknak Maróth Miklós.
A Magyar Nemzet azért kereste meg az ELKH elnökét, mert Freund Tamás, az MTA elnöke a napokban azt állította az InfoRádiónak nyilatkozva, hogy Maróth Miklóssal tárgyalnak a Freund által kigondolt kétfejű sas modellről, amelyben az ELKH az MTA egyik alfejezete lenne a költségvetésben.
Az MTA elnöke szerint ez a változás azért lenne fontos, mert úgy gondolja, csak az Akadémia ernyője alatt lehetne biztosítani a kutatás kiválóságát és megfelelő szakmai ellenőrzését, véleménye szerint nem szükséges kormányzati felügyelet alatt tartani a kutatóintézeteket. Elmondta, ha Maróth Miklóssal közösen folyamodnak a kormányzat képviselőihez ez ügyben, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy a javaslatot elfogadják.
Freund Tamás arról is beszélt, hogy komoly problémák merülnek fel az ELKH számára a kutatáshoz törvényben biztosított MTA-ingatlanok használatával kapcsolatban, és ezekre a kétfejű sas modell szintén megoldást jelentene.
Freund úgy fogalmazott: – Mindent, ami kutatási potenciál, kutatóintézet, hálózat, pályázati rendszerek, amik az alapkutatást szolgálják szinte kizárólag, ezeknek egy tudományos intézmény felügyelete alatt a helye, és én meg vagyok róla győződve, hogy amint a kormány feláll, elkezdjük ezzel kapcsolatban a tárgyalásainkat.
Nem tartoznak a kormány alá
– Freund Tamás elnök úr rendszeresen visszatérő nyilatkozatai a kétfejű sas koncepciójáról bizonytalanságot és nyugtalanságot keltenek a kutatóhálózatban, valamint találgatásokhoz vezetnek, semmiképpen sem szolgálják a magyar tudomány érdekét – vélekedett Maróth Miklós. Leszögezte: az ELKH vezetésének elsődleges feladata a kutatóhálózat érdekeinek védelme, ezért nem mond le a törvény által biztosított függetlenségéről.
A kutatóhálózat irányításával kapcsolatban Maróth Miklós emlékeztetett, az ELKH az Országgyűlés által létrehozott független költségvetési szerv, az MTA-hoz hasonlóan nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.
– Az ELKH döntéshozó testülete a hosszú távra megválasztott 13 tagú független Irányító testület, amelynek tagjai nagyrészt akadémikusok, illetve vannak köztük egyetemi rektorok is. Az Irányító testület munkáját a szintén akadémikusokból álló Tudományos Tanács és Nemzetközi Tanácsadó Testület, továbbá egyes esetekben felkért független akadémikusok, egyetemi tanárok támogatják. Ezzel a tudományos kiválóságot szem előtt tartó tudományos irányítás és szakmai felügyelet magas színvonalon biztosított. Maga Freund Tamás már korábban és ez utóbbi interjúban is elismerte, hogy az MTA 18 ezer fős köztestülete nem alkalmas arra, hogy a kutatóhálózat munkáját szakmailag felügyelje. Azzal, hogy az ELKH számára különálló szakmai szervezet és vezetés jött létre, lehetővé vált a célzott, hatékony és gyors döntéshozatal, és az intézmények szakmai támogatása is megerősödött. Ezt számos előremutató eredmény bizonyítja, amelyeket a kutatóhálózat dinamizálása, hatékonyságának növelése, működésének optimalizálása terén az elmúlt közel három évben elértünk – magyarázta Maróth.
A kétfejű sasok életképtelenek
Megkérdeztük, milyen eredményeket tudna példaként megemlíteni. – Többek között sikerült jelentősen megnövelni az ELKH-nak jutó költségvetési támogatást, amelyből elindulhatott a kutatók régen várt bérrendezése és a kutatási infrastruktúra fejlesztése. Értem, hogy a kutatóhálózat átalakítását az MTA több tagja elfogadhatatlannak tartja, azonban a valóságban a kétfejű sasok életképtelenek – mondta. Maróth Miklós hangsúlyozta, ahogy eddig, úgy a jövőben is minden tekintetben a jó kapcsolatra törekszenek az MTA-val, hiszen ez a magyar tudomány érdeke.
Az ELKH elnöke Freundnak az MTA ingatlanaival kapcsolatos kijelentéseire is reagált. – Az ELKH az MTA-vagyon használatában a törvényben meghatározott kereteknek megfelelően, kötelezettségeinek mindenben eleget téve működik. Az elmúlt közel három évben folyamatos egyeztetés történt az MTA-val az ingatlanhasználatról, és minden esetben sikerült megoldást találni a törvényi keretek között. Ez idő alatt számos állagmegóvó, illetve értéknövelő beruházást az ELKH Titkárság, illetve a kutatóhelyek finanszíroztak, amellyel az MTA vagyonának nőtt az értéke – hangsúlyozta Maróth Miklós.
Balliberális hangulatkeltés
Emlékezetes, a kutatóhálózat MTA-ról való leválasztására hevesen reagáltak balliberális körökben. Például néhány százan tüntettek az Akadémia épülete előtt 2019-ben, a Demokratikus Koalíció külön sajtótájékoztatót szentelt a témának, amin Niedermüller Péter azt hangoztatta, hogy a kormány gátolja a tudomány önállóságát.
„Legitim igény, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsuk az adófizetők pénzét” – nyilatkozta Palkovics László akkoriban a Magyar Hírlapnak az Akadémiával kialakult költségvetési vitával kapcsolatban. A miniszter úgy vélekedett, nem elfogadható az az érv, hogy „majd mi eldöntjük, hogy mit akarunk kutatni, mivel ez az autonómiánk része”, ez ugyanis a világon sehol nincs így, sem az Európai Unió többi országában, sem az Egyesült Államokban.
Borítókép: Maróth Miklós (Fotó: Kurucz Árpád)
