A szabadtéri pavilonban tartott rendhagyó koncertnyitány után Batta András arról beszélt, hogy intézményük a „zene boldog szigete”, amely az első pillanattól óriási érdeklődésnek örvend. Úgy fogalmazott: minden állandó fejlődésben van, és olyan zenepedagógia kialakításán dolgoznak, amely a jövő zenéjét, koncerttermét és közönségét eredményezi. Így a Magyar Zene Háza nemcsak mint különleges építészeti műalkotás kapcsolódik be a kulturális élet vérkeringésébe, de programkínálatával is. Az első szezon eredményeiről Batta András úgy szólt: a ház levizsgázott, őt pedig büszkeséggel töltik el az eredmények.
Köszönöm a kollégáimnak, hogy megteremtettük ezt a csodát
– hangsúlyozta.
A Magyar Zene Házában továbbra is ismert fellépőkkel, kísérletező alkotóművészekkel és ismeretterjesztő programokkal várják az érdeklődőket, az első öt hónaphoz hasonlóan.
Horn Márton intézményigazgató a Magyar Zene Háza zenei neveléséről beszélve kifejtette: a koncertek, kiállítások és ismeretterjesztő programok egymást építik a háromosztatú intézetben, melynek állandó kiállítására már több mint negyvenezren váltottak jegyet.
Folyamatosak a közvélemény-kutatások, megkérdezzük a látogatókat, hogy tudjuk, jó-e, amit csinálunk. Az emberek ötvenhét százaléka a zenei programokra érkezik, a többiek pedig a ház miatt
– ismertette Horn Márton.
Az intézményigazgató elmondta azt is, hogy három fontos témától izgalmas a Magyar Zene Háza: a komoly zenepedagógiai munkától, a kiállítással kapcsolatos tevékenységektől és a kreatív hangtértől.
Itt olyan hangszerek találhatók, melyekkel bárki tud zenélni. Ilyen például a ligeti orgonánk
– avatta be a sajtó képviselőit az igazgató.
A látogatók körében népszerű, májusban megnyílt interaktív kiállítótérben nyolc nagyszabású, egyedi tervezésű hangkeltő installáció próbálható ki.
Horn Márton kiemelte, hogy több mint hetven iskolával állnak kapcsolatban, és már ezerötszáz gyermek vett részt a csoportos foglalkozásaikon. Hangsúlyozta, hogy a zenepedagógiai programok élményalapú foglalkozásai újat adnak a zenei nevelésben, és egyre több vidéki iskola is részt vesz rajtuk. Természetesen a nagy érdeklődésre való tekintettel ősszel is folytatódnak a foglalkozások kilenc választható témában.
Az intézményigazgató elárulta: olyan nagyszabású popzenei, kiemelten a beatkorszakkal foglalkozó kiállítás is nyílik majd az intézményben, melyet Jávorszky Béla könnyűzene kutatóval szerveznek. A Magyar Zene Háza formabontó koncerttermében pedig az őszi szezonban is az átütő erejű fellépéseké lesz a főszerep: a hiphoptól az alternatív rockzenéig, a jazztől a folkon át a popig mindenki megtalálhatja a számára megfelelő stílust. A külföldi kollaborációkon kívül olyan hazai nagyságok is bemutatják majd a muzsikájukat, mint Zorán, Sebő Ferenc vagy Herczku Ági.
Sokszínű, aktuális és hiánypótló szervezésekbe fogunk, azokkal a szerkesztési elvekkel, mint az első fél évben
– jelentette ki Halmos András koncertszervező. Hozzátette: nagyon sok magyarországi program kifejezetten a ház szervezésében valósul meg. Azt is elmondta, hogy a gyimesi csángók zenéjétől az idén hetvenöt éves Sebő Ferenc énekelt verseinek bemutatásáig Lajta László tematikus napjain át számos programmal készülnek.
Kiemelték: a Magyar Zene Háza küldetése, hogy különböző hazai és külföldi partnerekkel hosszú távon dolgozzanak együtt.
Új és fontos missziójuk továbbá, hogy a nehéz helyzetben lévő ukrán menekültek bekapcsolódhassanak a művészeti életbe. Számukra bizonyos események ingyenesen látogathatók, valamint ukrán tematikus alkalmakat is biztosítanak a számukra.
A programokról és a lehetőségekről bővebben a www.magyarzenehaza.com oldalon lehet tájékozódni.
Borítókép: Magyar Zene Háza (Fotó: Mohai Balázs)
