Arra a kérdésre, kell-e változnia az egyháznak a változó világban Pásztor Dániel református püspök kifejtette: az egyház nem egy civil szervezet, vagy egy egyesület, amely megfelel a saját környezetének, hanem az Isten által elhívottak, vagyis a szentek közössége. Ezért szerinte az egyház nem az embereké, hanem az Istené, így akiket ő az egyházba helyezett, meg kell felelniük a küldetésüknek. Emlékeztetett: Luther felismerése épp az volt, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, amely egy változó világban egy konzervatív magatartás volt. Köves Slomó vezető rabbi úgy fogalmazott: az egyház lényege, hogy változnia kell. de nem egységében, inkább előírásaiban kell reagálnia a változásokra. Udvardy György római katolikus veszprémi érsek szerint a változás a növekedés és a fejlődés az élet része, vagyis meg kell vizsgálni, hogy mit jelent a változás, mert az jó és rossz is lehet. Hangsúlyozta: amikor változik a világ, akkor maga az ember változik, az egyén és a közösség is, és ez az egyén felelősségét is jelenti. Hozzátette: a keresztény embernek az a feladata, hogy a fejlődéssel ne csak saját maga, hanem a közösség hasznára is váljon.
A fiatalok megszólításával kapcsolatban Udvardy György elmondta: az egyház számára minden időszakban kérdés volt, hogy az Istentől jövő igazságot hogyan kell hirdetnie, hogy megérintse az emberek lelkét. Beszélt arról, hogy korábban, amíg a vallási közegben nőtt fel egy fiatal, az élet kérdéseit is ezeken keresztül értelmezte, és ezeket erősítette az iskola is. Kiemelte, hogy mára sok területen meg változott, vagy eltűnt az, ki felelős a hit átadásért, ezért sok esetben ma már az embernek a saját kérdéseit saját magának kell megválaszolnia. Kifejtette: a közeg, ami körülveszi, nem segít válaszokat adni, vagy napi szinten változnak a válaszok. Az Istentől nekünk adott örök érték segít bennünket abban, hogy ne kelljen ezektől félnünk – jelentette ki. Pásztor Dániel szerint fontos a közösségi oldalak használata, de ő továbbra is hisz a személyes szó erejében. Felidézte Jézus példabeszédeit, mert szerinte a hit hallásból és látásból is származik. Köves Slomó kitért a tekintély kérdésére, ami korábban az egyházi vezetőké volt Rámutatott: manapság a tekintély fogalma is megkérdőjeleződik, és a celebeket említette, mint hamis prófétákat, akiket az emberek követnek. Úgy fogalmazott: az egyháznak meg kell kérdőjeleznie a hamis prófétákat, ezért ugyanazzal az elköteleződéssel kell működnie, mint az elődöknek.
A szexualitás kérdéséről Köves Slomó szerint öncélúan nem beszélhet egy egyházi vezető, a homoszexualitás nem függetleníthető a szexualitástól, ezért meg kell mutatni, miért fontosak a párkapcsolati értékek. Az LMBTQ mozgalommal kapcsolatban Udvardy György azt mondta, a tanítás oldaláról kell megközelíteni a kérdést, ami személyes elköteleződést és küldetést jelent, így lehet garantálni, hogy a méltóságot, a szabadságot és az igazságot meg lehet őrizni. Pásztor Dániel felidézte Jézus búcsúbeszédét, amiben azt kérte, hogy Isten őrizze meg az embert a gonosztól. Szerinte a társadalmi kérdésekben meg kell szólalnia az egyháznak. Hangsúlyozta, hogy az egyház direkt módon nem politizál, de szerinte minden tagja politizál akkor is, ha elhatárolódik. Arra kell törekednie az egyháznak, hogy a megfelelő időben szólaljon meg és a csendnek is van szava – tette hozzá. Udvardy György zárásként arról beszélt, hogy a hit az ember identitását is meghatározza, ellentétben a mai divattal, ami azt mondja, hogy nem kell magunkat meghatározni, és ez hatással van a családokra is. Úgy fogalmazott: veszélyes, hogy ma sokan nem egyénekről, hanem csoportokról gondolkodnak, mert ez identitásbeli kérdéseket vet fel. Kijelentette: a hit társadalmat befolyásoló magatartás, ezért kérdéses, hogy lehet-e magánügy.
Borítókép: Udvardy György római katolikus érsek, Köves Slomó vezető rabbi és Pásztor Dániel református püspök beszélgetett Wolf-Nagy Tündével (Fotó: Bach Máté)