Negyvenezer magyar áldozata van az emberkereskedelemnek

Az ENSZ felmérése szerint világszerte körülbelül negyvenmillió, Magyarországon közel negyvenezer áldozata van az emberkereskedelemnek, így hazánk az egyik legérintettebb európai ország. Az ENSZ migrációs ügynöksége (IOM) itthon a Ne hagyd, ne tedd! emberkereskedelem elleni kampánnyal hívja fel a figyelmet a veszélyekre, a szexuális kizsákmányolásra.

Forrás: Fotó: 123RF

Hazánk Európában az egyik legérintettebb ország az emberkereskedelemben: az ENSZ migrációs ügynöksége, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM - International Organization for Migration) adatai szerint negyvenezer magyar vált áldozatul a szervezett bűnözőknek.

Bár a szervezet kutatása szerint 

az utóbbi években tájékozottabbá váltak az emberek, a veszélyeztetett célcsoportba tartozó fiatalok még mindig keveset tudnak az emberkereskedelemről, valamint annak egyik fő típusáról, a fiatal lányokat és nőket a leggyakrabban érintő szexuális kizsákmányolásról.

– hangzott el egy szakmai beszélgetésen, ahol elmondták azt is, az IOM itthon a Ne hagyd, ne tedd! emberkereskedelem elleni kampánnyal hívja fel a figyelmet a veszélyekre. Az eseményen részt vett Sebestyén Árpád, a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft. pszichológusa, Oláh-Paulon László rendőralezredes, rendőrségi főtanácsos, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője, Keviczky Csilla, a XVIII. kerületi BRFK rendőrhadnagya, iskolai bűnmegelőzési tanácsadó, Hatvani Erzsébet, a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon igazgatóhelyettese, valamint Gergely Anna Boglárka, az IOM média- és kommunikációs munkatársa.

Minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében, az IOM által nemrég készített kutatásból pedig az is kiderült, hogy az emberkereskedelmet a magyarok leginkább a szexuális célú kizsákmányolással azonosítják. 

Az adatokból az is egyértelmű, hogy a közvélemény nagyon érzékenyen reagál azokra az esetekre, ahol az áldozat kiskorú 

– mondta el Janka Csilla Eszter, az IOM projektkoordinátora a szervezet sajtóbeszélgetésén, amelynek témája a gyerekek szexuális kizsákmányolása volt.

Az IOM felmérésből

Bár az emberkereskedelmet a megkérdezettek inkább a szexuális célú kizsákmányolással azonosítják, a személyesen ismert példák némileg jobban kapcsolódnak a munkacélú kizsákmányoláshoz. Míg a megkérdezettek 15 százaléka hallott már közvetlen lakókörnyezetében ilyen esetről, vagy tud konkrétan valakiről, aki munkacélú kizsákmányolás áldozata, addig 12 százalék hallott olyan esetről, ahol az áldozatot szexuálisan zsákmányolják ki. (Minél fiatalabb valaki, minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, és minél kisebb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy találkozik ilyen esettel, lát ilyen sértettet vagy hall ilyen áldozatról.)

 

Emberkereskedők prédái

Szexuális célú kizsákmányolásról akkor beszélhetünk, amikor valaki egy másik személy toborzásán, szállításán, eladásán vagy átvételén keresztül pénzügyi vagy egyéb hasznot húz, és az illetőt megtévesztés, erőszak vagy fenyegetés útján szexuális cselekedetekre kényszeríti. 

Janka Csilla Eszter ismertetése szerint a szexuális célú kizsákmányolás áldozatai legtöbb esetben mélyszegénységből érkező, alacsony iskolázottságú, rossz családi körülmények között vagy gyermekotthonokban élő, már gyermekkorban traumatizált, sokszor roma származású fiatal lányok és nők, akiknek már gyakran saját gyermekük is van. 

A gyermekek sérülékenységük miatt sokkal könnyebben hisznek a hamis ígéreteknek, a befolyásolásnak, szép szavaknak, függő helyzetük miatt pedig sokkal kiszolgáltatottabbak a felnőtteknél. 

Az IOM külföldön azonosított, magyar áldozatok körében szerzett tapasztalatai alapján az érintettek többsége már egészen fiatalon belekerül abba a környezetbe és helyzetbe, amely végül a kizsákmányolásához vezet. 

Annak ellenére, hogy szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak többsége lány vagy nő, a kisfiúk behálózása is egyre gyakoribb a gyermekotthonok tapasztalatai szerint. Az ő esetükben pedig nem a hagyományos „loverboy” felállásról, tehát a szerelem színleléséről van szó, hanem jellemzően idősebb férfiak figyelmet és törődést mímelve, ajándékokkal és egyéb ígéretekkel befolyásolják a gyermekeket. 

Könnyű a becserkészés online

Az okostelefonok és a közösségi média térnyerésével új front nyílt az elkövetők elleni küzdelemben, akik a szakértő szerint jellemzően bűnszervezetben, kijelölt feladatok alapján dolgoznak, és könnyű dolguk van, mert a gyermekek számára az online tér (Facebook, Instagram, TikTok) is valóságos. 

– A kapcsolatfelvétel bárhol, bármikor megtörténhet, a „loverboy” pedig akár egyszerre több áldozatot is befűzhet, és többé nem feltétlenül kell jóképűnek, sármosnak lennie, mert az interneten bármilyen álcát felvehet – emelte ki Janka Csilla Eszter.

A szülők és a nevelők számára szinte lehetetlen utánkövetni az online kommunikációt, a gyerekek ráadásul sok esetben túl sok információt osztanak meg magukról, például azt, hogy mi érdekli őket, milyen zenét szeretnek, aktuálisan hogyan érzik magukat lelkileg. Ezekkel az információkkal pedig jelentősen megkönnyítik az elkövetők dolgát, akik kezdetben megértéssel, figyelemmel, ajándékok, egy szebb jövő ígéretével édesgetik magukhoz az áldozatokat, majd ezt követi a megfélemlítés, a fenyegetés és az erőszak szakasza.

 

Össze kell fogni

Az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozatai és a potenciális áldozatok sok esetben az iskolákban, valamint a szociális és kórházi ellátásban is jelen vannak. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ezekben az intézményekben dolgozó szakemberek is minél hatékonyabban képesek legyenek azonosítani a jelek alapján az áldozatokat. Továbbá az általános társadalmi edukáció és érzékenyítés is létfontosságú. Az IOM ezért kampányt indított az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együttműködésben Ne hagyd, ne tedd! néven, amelynek a célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az emberkereskedelemre – azon belül többek között a szexuális célú kizsákmányolás veszélyeire –, és így csökkentse az áldozattá válás kockázatát, továbbá mérsékelje az emberkereskedelemhez kötődő szolgáltatások iránti igényt a keresleti oldalon. 

Az induló médiakampánnyal széles körben szeretnék elérni az embereket: közösségimédia-tartalmak, YouTube-on megjelenő edukációs kisfilmek, tematikus honlap, valamint podcast és kültéri kampány is készül. Emellett kiemelten fontosnak tartják, hogy a tájékoztatás már a gyermekkortól kezdve beépüljön az oktatási programba is: drámafoglalkozásokon, interaktív osztályfőnöki órákon legyen lehetőség beszélni társadalmi problémákról. 

Drámapedagógia, megelőzés

Az IOM a projektpartnerekkel közösen interaktív prevenciós foglalkozásokat tart iskolákban, ahol bemutatják az emberkereskedelem fajtáit: 

a szexuális és a munkacélú kizsákmányolást, a „csicskáztatást”, a kényszerkoldultatást, a bűncselekményre kényszerítést, valamint a szervkereskedelmet. Emellett az órákon szóba kerül az is, kihez fordulhatnak a diákok segítségért, ha bajba kerülnek, és hogyan ismerjék fel, ha családtagjaik vagy barátaik az érintettek. 

A gyermekotthonok lakói számára az IOM drámapedagógiai foglalkozásokat is tart tapasztalt drámatanárok bevonásával, melynek fókusza a szexuális kizsákmányolás.

Loverboy

„A „loverboy” elkövetési módszer lényege, hogy a bűnözők szerelmet színlelve hálózzák be áldozataikat, egyéb szociális kapcsolataikat fokozatosan leépítik, majd átmeneti anyagi problémák vagy a közös jövő megalapozásának ürügyén rábírják őket a prostitúcióra. Az így szerzett bevételeket azonban jelentős részben vagy teljes egészében elveszik, és saját megélhetésükre fordítják. A kezdeti udvarlás és figyelmességek után ekkor már fenyegetések és fizikai erőszak is érheti a megtévesztett és csapdába esett nőket.” 

Borítókép: Az interneten támadnak a szexuális ragadozók (Illusztráció: 123RF)