Félelem hatja át Európát, ami a biztonságunkra is hatással van

Teljesen nyíltan beszélnek már Nyugaton arról, hogy lesz egy olyan pillanat, amikor békefenntartó csapatokat kell Ukrajna területére küldeni – hangzott el a közmédia 48 perc csütörtöki hírháttérműsorában, ahol a házigazda Lánczi Tamás mellett ezúttal Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője és Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója értelmezték az elmúlt hét legfontosabb eseményeit. A szakértők szerint fontos, hogy Magyarország az Európai Unión és a NATO-n belül is felemelje a békepárti zászlót.

Donyecki terület, 2023. január 31. Orosz katona lõgyakorlat végén a kelet-ukrajnai Donyecki terület Oroszország által elcsatolt részén az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2023. január 31-én. MTI/AP/Alekszej Alekszandrov Fotó: Alekszej Alekszandrov

Törcsi Péter szerint egyre inkább azt látni, hogy folyamatosan eszkalálódik a háborús helyzet, és nem lehet tudni, hogy ennek lesz-e egyáltalán győztese. Horváth József úgy vélte, több veszélyhelyzet rakódik egymásra, amelyek erősítik egymást. Mint mondta,

 a migrációs nyomás 2022-re fölerősödött, 2023-ban pedig valószínűleg még tovább erősödik. Eközben a szomszédban háború dúl, délre a Szerbia–Koszovó konfliktus időről időre fellángol, mindezt pedig tetézi egy gazdasági és politikai válság is Európában. Ezek részeként egy megélhetési válság is kialakulóban van, mely miatt erősödnek a politikai szélsőségek. A szakértő szerint a félelem hatja át Európát, ez pedig a biztonságunkra is olyan hatással van, amiből nem véletlenül vonta le Orbán Viktor miniszterelnök azt a következtetést, hogy 2023 a veszélyek éve. 

Kiszelly Zoltán arról beszélt, hogy Washingtonban a héják, Joe Bidennel az élen egy olyan csoport került hatalomra, akik regnálása alatt Amerika mindig háborúban van. Ezt szokás demokráciaexportnak hívni – jegyezte meg. Kiszelly Zoltán szerint azonban ha Nyugaton a közvélemény fordul, akkor a békepárti álláspont, amelyet Magyarország is vall, idővel több támogatót szerezhet. A politológus felidézte, hogy 

a migrációval kapcsolatban ugyanez volt, Magyarország egyedüliként tartatta be a határvédelemre vonatkozó schengeni szabályokat, amire az volt a válasz, hogy a magyarok szembemennek az autópályán. Ma viszont Norvégiától Bulgáriáig kerítéseket építenek. Ettől félnek, ezért támogatják Magyarországot

 – mutatott rá, majd hozzátette: Orbán Viktor hétvégi beszéde után, amelyben kijelentette: ha békés életet akarunk magunknak, akkor Magyarországnak az orosz–ukrán háborúból ki kell maradnia, összeültek a bukaresti kilencek, ahol egy háborúpárti kelet-európai kontingens alakult ki.

 A házigazda kérdésére, miszerint van-e olyan veszély, hogy a térségből katonákat fognak küldeni a háborúba, Horváth József elmondta, a veszély fennáll, hiszen már most is időről időre megszellőztetnek a sajtóban olyan hírszerzési információkat, melyek szerint a britek, az amerikaiak, valamint a lengyelek már tanácsadókkal, zsoldosokkal részt vesznek a konfliktusban. 

Törcsi Péter kijelentette: 

Teljesen nyíltan beszélnek már Nyugaton arról, hogy lesz egy olyan pillanat, amikor békefenntartó csapatokat kell Ukrajna területére küldeni. 

A politológus úgy vélekedett, jelenleg a közvélemény ez irányú érzékenyítése zajlik. Kiszelly Zoltán szerint fontos, hogy Magyarország az Európai Unión és a NATO-n belül is felemelje a békepárti zászlót, hiszen a migráció esetében is sikerült meggyőzni a többieket. Horváth József szerint az ukrajnai háború soha véget nem érő történetté kezd alakulni, ahonnan már nagyon nehéz úgy visszalépni, hogy valaki az arcát ne veszítse el vagy utána értelmes tárgyalásokon alapuló fegyverszünetig el lehessen jutni.

Borítókép: Orosz katona egy lőgyakorlat végén a kelet-ukrajnai Donyecki terület Oroszország által elcsatolt részén az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2023. január 31-én (Fotó: MTI/AP/Alekszej Alekszandrov)