A Magyar falu programban 2019 óta támogatjuk az egyházi közösségi terek és temetők fejlesztését, közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzést, illetve közösségszervező foglalkoztatásához is nyújtunk bértámogatást – erről nyilatkozott lapunknak Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A politikus az egyházi pályázati kiírásokkal kapcsolatban kifejtette: amíg a történelem során jellemzően minden magyar falunak megvolt a maga papja, plébánosa, parókusa, lelkésze, addig ma már két-három, sőt nem ritka, hogy nyolc-tíz településen is szolgálatot kell teljesítenie az egyházi személynek.
Fejlesztés a végeken
– Az egyházi ingatlanok, plébániák, parókiák, gyülekezeti helyek ott vannak minden faluban, legtöbbször valamilyen műemléki értéket képviselve, sokszor, elhanyagolt állapotuk okán, rombolva a településképet. Különös jelentőséget tulajdonítok tehát annak a ténynek, hogy a Magyar falu program pályázatainak kidolgozásakor elsőként hirdettük meg az egyházközségek falusi ingatlanjainak felújítását célzó kiírásokat, amelyeket a következő években továbbiak követtek – hangsúlyozta Gyopáros Alpár. A kormánybiztos kifejtette: a munkát ütemesen végezték is, így csak a Magyar falu programban több mint 1100 közösségi színteret újítottak fel vagy alakítottak ki lakatlan épületekből. – Emellett milliárdos nagyságrendben támogattuk országszerte egyházi programok szervezését, az ezekhez szükséges eszközök beszerzését, valamint egyházi közösségszervező bértámogatásához is támogatást nyújtottunk – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos.
A Magyar falu program indulása óta több mint 28 milliárd forint értékben valósultak meg egyházi fejlesztések, szerte az ország kistelepülésein. Ebből egyházi közösségek tulajdonában levő temetők infrastrukturális fejlesztéseire több mint 4,660 milliárd forintot fordítottak. A legnagyobb tételt, csaknem 22 milliárd forintot közösségi terek felújításához és kialakításához adták, emellett egyházi közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzés és közösségszervező bértámogatásához is több mint 1,7 milliárd forint támogatást ítéltek oda.
Lelkileg is fontos
A Hajdú-Bihar vármegyei Sárrétudvariban a helyi református egyházközség rendkívül sikeresen pályázott 2019 óta, négy év alatt nyolc kiíráson csaknem 52,5 millió forint támogatást nyertek a Magyar falu programban. Kiss Tibor polgármester, aki egyben gondok is a településen, ennek kapcsán kiemelte: a pályázati támogatásokból sok mindent meg tudtak valósítani. Felújították a régi imatermet, amely közösségi célokat szolgál. Ide eszközöket szereztek be, ezért az ingatlanban különböző közösségi alkalmakat, például táncórákat tudnak szervezni. Közösségszervező foglalkoztatására is tudtak pályázni, ő az egyházi ügyek adminisztrációjában tud segíteni. – Emellett az egyházi temetőben is fejlesztettünk, egy nagyon szép belső utat tudtunk kialakítani térkövezéssel, és a területet körbe is tudtuk keríteni. Továbbá a temető karbantartásához szükséges eszközöket, így fűnyírót is vásárolhattunk a pályázati támogatásoknak köszönhetően – fogalmazott Kiss Tibor. A polgármester rámutatott arra, hogy a pályázati támogatások anyagi és lelki értelemben is nagy segítséget jelentenek egy olyan kistelepülésnek, mint Sárrétudvari.
Feltámadás
Hasonlóan sikeres volt a pályázatokon a Zala vármegyei Türje közössége is. Itt azon kívül, hogy egy másik állami program segítségével műemléki igényességgel megújult a nyolcszáz éves monumentális templom és apátsági épületegyüttes, hat pályázaton összesen csaknem 120 millió forintot nyert a község. Fazakas Z. Márton csornai–türjei prépost lapunknak kifejtette: a Magyar falu program jó lehetőséget adott arra, hogy a premontrei rend több mint nyolcszáz esztendős türjei tevékenységeit visszaállíthassák, a község és a térség közösségi erősödését szolgálva. Türjén két egymáshoz kapcsolódó területen tudtak pályázni a közösségi terek kialakítására, valamint ezekhez kapcsolódó eszközök beszerzésére, illetve 2019 óta egy közönségszervezőt is foglalkoztatnak. – A korábbi présház és pince visszavásárlását követően eltökéltek voltunk abban, hogy a történelmi építményeink megújuljanak és új funkciót kapjanak.
Több mint ötven évig elhanyagolt ingatlanokról beszélünk, amelyeket önerőből nem tudtunk volna megújítani – fogalmazott a prépost. Hozzátette: köszönhetően annak, hogy ezt a hiánypótló vidékfejlesztési vezérprogramot elindították, és sikerült minden évben a pályázatokon eredményesnek lenniük, a két helyszínen két új közösségi térrel gazdagíthatták a községet is. Elmondása szerint a fejlesztések óta megindult egyfajta zarándoklat az Öreghegyre.
– Mindenki kíváncsi, hogy a lepusztított, elhagyatott, majd gombatermesztésre használt, végül ismét elhagyatott pincéből hogyan lett újra igazi borospince, és hogyan lesz újra premontrei szőlőbirtok – fűzte hozzá.
Fazakas Z. Márton elmondta azt is, hogy a falu szívében látogatóközpontot építenek, amelyet az öreghegyi beruházással szeretnék pincetúrával és borkóstolással egybekötni. – Amit 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatásakor a kommunista államhatalom törvénytelenül elvett, azt most részben állami segítséggel visszavásároltuk és felújíthattuk. Mindenképpen előremutató és értékmentő tevékenységet tudunk a vidéki lakosság és az idelátogató turisták számára végezni. Reméljük, a Magyar falu program folytatását, hiszen ez minden érintettnek hasznos és kiemelkedően fontos, akár életminőségi, környezeti, nemzeti és gazdasági szempontból vizsgáljuk – mutatott rá a prépost.
